Jobb, ha hozzászokunk a szaharai porhoz

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatása szerint hétfőn a délies áramlással érkező meleg levegő jelentős mennyiségű szaharai port hozott a térségbe, országszerte magas (PM10, szálló por) koncentrációban volt jelen az országban. 

„Bár természetes eredetű, vegytiszta szilícium-dioxidról van szó, ami nem allergizál, de az aerozol, bejutva a légzőrendszerbe, légúti irritációt, köhögést okoz, amit nagyrészt kisöpör a csillószőrös hengerhám, azonban tüdőbetegségben, akár asztmában, COPD-ben szenvedőknél rohamokat okozhat”– fogalmazott a professzor. Hozzátette: a hosszú távú kitettség, a nanorészecskék folyamatos belégzése okozhat maradandó károsodásokat, ilyen a bányászoknál a kő- és szénpor, a korom a kéményseprőknél, az autószerelőknél pedig az olajköd.

„A szilikózis már népbetegségnek számító foglalkozási ártalom, de minden ember egész életében kisebb-nagyobb mértékben ki van téve olyan apró szemcséknek, amelyek a tüdőhólyagok falán letapadnak, az életkor előrehaladtával ezek mennyisége folyamatosan nő” – ezzel indokolta Tóth Sándor immunológus, hogy az idősebbek az ilyen porviharokra érzékenyebben reagálhatnak.  

Csak az áztató eső mossa ki a levegőből

Az NNGYK javaslata szerint az ilyen időszakban érdemes minimálisra csökkenteni a szabadban tartózkodást, ahol a fizikailag megterhelő tevékenységeket, a sportolást vagy a munkavégzést is ajánlott kerülni. „Az FFP2-es maszk ilyenkor is hatásos védőeszköz, nemcsak a felső légúti fertőzések okozta járványok idején”– jegyezte meg a kutató.

Nyugat-Dunántúl felől már hétfő este csapadékzóna érkezett, a hatóság ebből adódóan levegőminőség-javulást prognosztizált, de a szakember szerint az időszakos záporok nem elegendők ahhoz, hogy kimossák a légköri port, ehhez pár órás masszív áztató eső szükséges. A felhőszakadás csak átrohan a levegőn. A homok leülepszik az aszfalton, lerakódik az autókon, letapad a falon, a szél mindezt felkavarja, csak a 40-50 km/h-nál nagyobb erősségű képes ezt kisöpörni. 

Tóth Sándor arra is kitért, hogy kutatóként már 1997–2002 között rendszeresen volt része porviharban Egyiptomban. Április közepétől május végéig tart az úgynevezett hamszin időszaka, ez alatt az ötven nap alatt a szaudi forró szelek hozzák magukkal ezt a lisztszemcséknél is apróbb, finom port. A helyiek szájkendővel védekeztek ellene. A professzor egy ezzel kapcsolatos sokkoló élményéről is beszámolt. 

Kairó és Szuez közötti autópályán közlekedtünk, amikor a sofőrünk belehajtott az előttünk dúló porviharba, pillanatok alatt eltűnt minden előttünk, de 60-70 km/órás sebességgel haladtunk tovább. Kértük a vezetőt, hogy álljon meg, mert nem látjuk az utat, mire ő azt felelte, majd megkeressük, de ha megállnánk, öt percen belül homokbucka lenne belőlünk

– emlékezett vissza az immunológus, aki azt is elmondta: érdekes módon csak addig köhögtek, amíg el nem múlt a vihar.

Megköti a légköri szennyeződéseket

Schwechaton, a vegyi gyárak közelében émelyítő szagot éreztek az emberek, amit a szakember azzal magyarázott, hogy az üzem kibocsátását a légköri por leszorította – ugyanis az a légköri szennyezőanyagokat, csakúgy, mint a polleneket, lenyomja a földfelszín felé. Görögországban szintúgy április elsején, a légi közlekedésben okozott ez fennakadásokat, főként Athén és Thesszaloniki felett. Európa több részén már a múlt héten váltott ki homokviharokat – Svájcban és Franciaországban is.

Varga György, az MTA porviharkutatója blogján ismertette: a szaharai por fontos szerepet tölt be az óceánok ökoszisztémájában, mert tápanyaggal látja el a partoktól és az áramlatoktól távol eső vizek fitoplanktonját, ezzel hozzájárul annak szénmegkötő tevékenységéhez. „A porral érkező baktériumok és gombák azonban egészségügyi kockázatot nem jelentenek”– fogalmazott. Az elmúlt fél évszázad alatt nagyjából 250 sivatagi porviharos esemény volt térségünkben. 

Nem ritka vendég itthon a szaharai föveny

Négy évvel ezelőtt szintén áprilisban volt hasonló eset, amikor a szaharai homok okozott idehaza sáresőt. Sárgás, barnás színű homok és por rakódott le a tereptárgyakra. A homok Afrika irányából érkezett, délkeleti irányú széllel, ami jellemzően tavasszal, de ritkábban télen is előfordulhat, amikor is ez a csapadék vörösre festi a fehér havat. Ahogy abban az évben, idén is februárban érkezett már hozzánk a tízezer kilométeres távolságból a széllel sivatagi homok. A Szaharából kifújt por mennyisége meghaladja az egymilliárd tonnát. A meteorológiai mérések 1880 óta zajlanak, azóta a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedett, az utóbbi 10-15 évben a legintenzívebben. Ezt összefüggésbe hozzák az ilyen események gyakoriságával, valamint a szélsőséges légköri jelenségekkel. 

(Borítókép: Jorge Contreras Soto / SOPA Images / LightRocket / Getty Images Hungary)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!