Orbán Viktort maffiafőnöknek nevezték, Varga Judit is szóba került

Ungár Péter azzal kezdte a napirend előtti felszólalások sorát, hogy

nekünk, budapestieknek egy ideje elegünk van abból, hogy a két nagy pártpolitikai tömb csatározása elveszi a valódi városfejlesztéstől a lehetőséget.

Az LMP társelnöke példaként említette, hogy „a BKV felügyeletére és vezetésére a kormányoldal Papcsák Ferencet, a baloldal Draskovics Tibort találta meg, szakemberek helyett pártpolitikusokat”. Az ellenzéki politikus a hármas metró felújításáról elmondta, hogy Karácsony Gergely kettő dolgot ígért: „Börtönt az elkövetőknek és légkondit az utasoknak. Börtönbe nulla ember ment, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes meg bejelentette, hogy idén sem lesz légkondi a hármas metrón.”

Ungár Péter kitért arra is, hogy a Momentum vezetésével létrejött egy vizsgálóbizottság, ami „megállapította, hogy semmi nem történt, majd beadtak egy alibifeljelentést, de ugyanazt az embert nem csak meghagyták a pozíciójában, hanem még fizetésemelést is adtak neki. Összességében elsikáltak egy ügyet”.

Ki nyerészkedett a budapestieken az oroszokon keresztül? – tette fel a kérdést Ungár Péter, majd megjegyezte: „Önök, a békepártiak, egy olyan cégből nyerészkedtek, ami azóta beszállít az orosz hadiiparba.” Emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a a metrókocsi-beszerzés egyik leányvállalatához a honvédelmi miniszternek is volt köze.

Ungár Péter az egyetlen lehetőséget arra, hogy kiszabadítsák Budapestet a pártpolitikai csatározásokból, Vitézy Dávidban és az LMP listájában látja.

Dömötör Csabának az a gyanúja, hogy Ungár Péter

a politikai kampány részévé szeretné tenni a napirend előtti felszólalásokat. Mindenki azzal kapcsolatban szólal fel, amivel akar, de engedje meg, hogy ne kampányeseményként tekintsünk a parlamenti munkára.

Az államtitkár a hármas metró felújításáról úgy fogalmazott, hogy „ez a felújítás megtörtént, szemben a korábbi állapottal, amikor sokan csak beszéltek róla. Azt, hogy a főváros miért döntött úgy, hogy mindenféle ígérettel szemben nem klimatizálja a járműveket, nem a kormánytól, hanem a fővárostól tudja megkérdezni”. Jelezte azt is, hogy a párbeszédes politikusok már nem vonulnak a metróhoz, félpucéran klímát követelve.

Dömötör Csaba a főváros pénzügyi helyzetéről úgy vélekedett: lenne lehetőségük, hogy meglépjék a beruházást, mert Tarlós Istvántól tartalékkal vették át a kasszát, rekordösszegű iparűzési adóbevételük volt, valamint támogatást is kaptak. Az államtitkár szerint „egyre jobban terebélyesedik a botrány a Lánchíd felújítása körül, a hatóságok vizsgálata szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja áll fenn”.

A kormánypárti politikus úgy látja, két eset lehetséges: „Karácsony Gergely tudott róla, és nem tett semmit. A másik eset ugyanennyire esélyes: Karácsony Gergely az egészről nem tudott semmit, fel sem tűnt neki, mert nem ura a helyzetnek. Ez a fő baj a mostani városvezetéssel. Karácsony Gergelynek az sem tűnt volna fel, ha elprivatizálják alóla a Városházát.” Dömötör Csaba a DK, az MSZP és a Párbeszéd összefogásáról, közös indulásáról megjegyezte: „Nyugodtan hozzátehették volna, hogy összeforrt, ami mindig is összetartozott.”

„Nem szabad másokra várni, nem szabad kiszolgáltatnunk magunkat”

Berki Sándor arról beszélt, hogy április 8-a a nemzetközi roma nap, Magyarországon is egyre nagyobb hagyománya van ennek, „a magyarság történelmének, kultúrájának szerves, nélkülözhetetlen részévé vált a magyarországi cigányság”.

A Párbeszéd képviselője szerint sokszor érezhetik úgy, hogy méltatlanul háttérbe szorultak a közéletből, „a cigánysággal szembeni előítéletek időről időre felerősödnek”. Berki Sándor a romák elleni gyilkosságokra kitérve azt javasolta, hogy február 23-át nyilvánítsák gyásznappá.

A magyarországi cigányságnak nem szabad másokra várni, nem szabad kiszolgáltatnunk önmagunkat

– hangsúlyozta Berki Sándor.

Rétvári Bence válaszában elismerte:

Sok olyan mondat volt a felszólalásában amivel én magam is és sok mindenki Magyarországon egyet tud érteni. Nyilván vannak nézetkülönbségeink is, de az egész irányával, hogy beszéljünk erről, és lehetőséget nyújtsunk arra, hogy cigány emberként is jól lehessen boldogulni Magyarországon, egyet kell értsünk.

Az államtitkár többek között arra emlékeztetett, hogy 2010 után elfogadták a gyűlöletbeszéd fogalmát és az egyenruhás bűnözés büntetését. Jogszabályi környezetet teremtettek, amely szigorúan szankcionálja többek között a gyűlöletkeltést.

Rétvári Bence úgy vélekedett, hogy „a baloldal jogvédő vitát próbál generálni, mi egy másfajta hozzáállást tartunk jónak. Úgy gondoljuk, mindenki számára segítséget nyújtunk ahhoz, hogy munkát tudjanak vállalni, a gyereküket oktatni, taníttatni tudják. Nem arra törekszünk, hogy jogi eljárásokban társadalmi különbségeket igyekezzünk még inkább kiélezni”.

„Kicsit hiteltelen, amit mond, de megértem”

Dúró Dóra felszólalásában úgy fogalmazott, hogy

40 év munka után a férfiak is mehessenek nyugdíjba, ezt javasolja a Mi Hazánk Mozgalom. Ennek elsősorban egészségügyi indokai vannak, de méltányossági és társadalmi hasznosság szempontjából is kívánatos lenne.

A Mi Hazánk politikusa kifejtette, a férfiak nyugdíjban eltöltött ideje alapján Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el az Európai Unióban, a várható élettartama a magyar férfiaknak 5 évvel marad el az EU átlagától és 9 évvel az e tekintetben élen álló országokétól. Az egészségben várható élettartamra tekintve még szomorúbb képet kapnak.

Zsigó Róbert válaszában azt mondta,

nem akarom megbántani, de ön olyan közösséget képviselt – most már egy másikat –, amely nem szavazta meg azt sem, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba tudjanak menni, így kicsit hiteltelen, amit mond, de megértem az aggodalmát.

A kormánypárti politikus kiemelte, hogy családokban gondolkodnak, a családalapítást sok területen támogatják, megemlítette többek között a tíz munkanap apasági szabadságot. „Abban igaza van, hogy sok teendőnk van még, de a kormány azt tervezi, minden területet úgy próbál átalakítani, hogy valóban családbarát módon működjön, hogy mindenben segítségére tudjunk lenni a családoknak, az édesanyáknak és az édesapáknak is” – húzta alá Zsigó Róbert.

Sem „fideszes egypárti túlhatalom”, sem „a balliberális tömb már bizonyítottan alkalmatlan jelöltje”

Brenner Koloman a fővárosnak szentelte felszólalását, amit úgy kezdett, hogy „a polgári értékrend szerint Budapest főpolgármesterének a közjó érdekében, minden budapesti polgár érdekében kell tevékenykednie”.

A rendszerváltoztatás óta ez keveseknek sikerült. Akinek fontos a hagyományok tisztelete, a szabadság és a rend jó egyensúlya, az egyértelmű, hogy június 9-én sem a fideszes egypárti túlhatalom jelöltjére, sem a balliberális tömb már bizonyítottan alkalmatlan jelöltjére nem adhatja a szavazatát. Mindkét szekértábor kizárólag zsákmánynak tekinti Budapestet, és nem a budapesti polgárokkal foglalkozik

– hangoztatta a Jobbik – Konzervatívok főpolgármester-jelöltje, hozzátéve: a „maxi-Dubaj”-beruházásnak nincs keresnivalója Rákosrendezőn, de felülvizsgálná a „néha óvodás gyermekrajzokra emlékeztető kerékpársávokat” is, lehetővé téve a méltányos autóhasználatot.

„Az egész állatorvosi lova a Lánchíd. A kormány azonnal fizesse ki a hatmilliárd forintot a felújításra, Karácsony Gergely pedig azonnal írjon ki helyi népszavazást arról, hogy autóval át lehessen-e hajtani a Lánchídon” – szólította fel a kormányt és a városvezetést is Brenner Koloman, megjegyezve: Karácsony Gergely „nem adott épeszű magyarázatot az adománygyűjtő ládikákra” sem.

Brenner Koloman Vitézy Dávid BKK-rendészetre vonatkozó javaslatát támogatni tudja, ahogy ők ketten fogadták el az egyik országos televízió felkérését is a vitára.

Soltész Miklós kijelentette:

Valamiben egyet is tudnánk érteni az ön felvetéseivel. Egy baj van, hogy önöket egy alku kötötte. Ez az alku messzire vezethető vissza.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy „az önök pártelnöke a parlamentben 2012-ben olyan megengedhetetlen módon ügynöközött és zsidózott, ami teljes mértékben elfogadhatatlan”.

Soltész Miklós szerint eddig azért nem szólaltak meg például a főváros anyagi helyzetéről és közlekedéséről, mert kötötte a Jobbikot az alku. „Hol voltak önök akkor – bár most a Lánchíd-botrányt említette –, amikor kiderült, hogy mi zajlik a Lánchíd körül?” – tette fel a kérdést a kormánypárti politikus.

„Mondják már meg, mennyibe kerül egy kiló Gyurcsány”

Komjáthi Imre tisztázta, meghagyja másoknak „az egyik oldal, másik oldal vicsorgást”, ehelyett inkább a közös felelősségről beszélne. Friss élménye, hogy hazafelé autózva látott egy romos házat, amely mellett „nyom nélkül ment el minden ingatlanfelújítási pályázat”, a lakói nem az elmúlt évtized nyertesei, de az utca felől ezt részben kitakarta egy plakát, amelyre négy ellenzéki politikus fejét montírozták „lopott zenekari fotóra. Azt hirdeti a szöveg, hogy megvették őket kilóra”.

Önöknek most úgy kéne csinálni, mintha semmi közük nem lenne ehhez, ezt egy civil szervezet, a CÖF rakta ki. Azt kérem, ne nézzük egymást hülyének. Se egy ilyen hazugsággal, se ezzel a szlogennel. Mondják már meg, mennyibe kerül egy kiló Gyurcsány. Karácsonyt filével számolják, vagy nem kell kicsontozni? Milyen szolgáltatást teljesít ma Fekete-Győr András a kilós juttatásért? Kik azok, akik megvették őket kilóra? Miért rak ki ilyen plakátokat a mi pénzünkből a kormány?

– sorolta a kérdéseket Komjáthi Imre, hozzátéve: a DK „pedofíliát hazafisággal összemosó plakátjai előtt sem jó közlekedni”, sőt, a Momentumnál arról érdeklődött, „biztos jól költötték-e az állami támogatást, amikor plakátot raktak ki Donáth Anna kontúrjával?”.

Komjáthi Imre hangsúlyozta, hogy az MSZP a szegénység, a leszakadás ellen küzd, kormányváltás esetén pedig az egyik feltételük az új kormány felé az lenne, hogy törvény tiltsa „a választástól választásig tomboló plakátőrületet, különös tekintettel a kormányhirdetésekre”.

Rétvári Bence válaszában tisztázta:

Kilóügyekben nem tudunk segítségül szolgálni, de összegügyben pontosan tudjuk: 4 milliárd forint az, amiről a magyar nyilvánosság tud, a baloldal ekkora pénzt kapott egy külföldi mikroadományozótól. Ebből kampányoltak önök.

Az államtitkár szerint „ezért lettek önök háborúpártiak, migrációpártiak, genderpártiak”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az MSZP körülbelül egy évvel ezelőtt még kritizálta a DK politikáját, most pedig összefogtak, „erre mondjuk azt, hogy Gyurcsány Ferenc a baloldal valódi vezetője. Már azt is aláírták, hogy a következő országgyűlési választáson mi lesz. Az ország szuverenitását sem tudják megvédeni, a saját pártjuk szuverenitását sem tudják megvédeni”.

„Összeomlott, mint egy kártyavár”

Bedő Dávid felszólalásában arról beszélt, évek óta azt hallgatják, hogy a kormány megvédi a családokat,

az elmúlt hónapok történései azonban jól mutatják, hogy mennyire képesek és akarják megvédeni a magyar családokat, gyermekeket és nőket. Hónapok teltek el a kegyelmi botrány kirobbanása óta, de továbbra sem kapunk választ a legfontosabb kérdésekre: miért kapott kegyelmet K. Endre? Ki a valódi felelős a pedofilbotrányban? Ki tudott még a kegyelmi döntésről a kormányban?

A Momentum frakcióvezetője szerint csak egy dolgot tudnak biztosan: „a politikai kép, a gyermek- és családvédelem összeomlott, mint egy kártyavár, az egész egy szemenszedett hazugság, egy álságos politikai termék”.

Bedő Dávid kitért arra is, Varga Judit „annyira mégsem vonult vissza”, hogy a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel után előkerült, és interjút adott, ebben viszont nem volt szó a hangfelvételről és a kegyelmi ügyről sem. „Szó esett családon belüli bántalmazásról, amelynek Varga Judit volt az elszenvedője. Az a volt miniszterük, aki hisztériának nevezte az isztambuli egyezmény ratifikációját. Ha igaz, amit a volt miniszter állít, és maguk erről tudtak, akkor miért nem tettek semmit? A saját emberüket nem védték meg, hogyan várhatja bárki, hogy megvédjék a családokat, gyerekeket?” – tette fel a kérdést Bedő Dávid.

Dömötör Csaba válaszában úgy fogalmazott,

szeretném önt nem először biztosítani arról, hogy a gyerek- és családvédelem a magyar kormány politikájának sarokpontja. Ezért indítottuk el Európa egyik legsokszínűbb családtámogatási programját, ezért szigorítottuk jó pár ponton a gyermek- és családvédelmi törvényeket. Felszólalását hallgatva egy kérdőjel azért felsejlik. Ha ennyire elkötelezett ön a gyermekvédelem ügyében, akkor Újbudán miért nem lépett a tettek mezejére? Ön is képviselő volt abban az időben, amikor súlyos pedofil bűncselekmények történtek. Az elkövetőnek szoros kapcsolatai voltak az önkormányzattal. Amikor ezzel kapcsolatban kérdést kapnak, legfeljebb kiabálásra telik itt.

Az államtitkár a kegyelmi ügyről leszögezte, az egyetlen helyes döntés az elutasítás lett volna. A kegyelmi jogkör a köztársasági elnökhöz tartozik, ő nem adott részletes magyarázatot, ezért lemondott, álláspontjuk szerint helyesen. Dömötör Csaba rámutatott, a kormány szigorította a pedofíliával kapcsolatos büntetési tételeket, de a baloldal ezt nem támogatta, majd kilátásba helyezte a gyermekvédelmi szabályok további szigorítását.

„A magyar basi, Orbán Viktor”

Arató Gergely is arra emlékeztetett, hogy két hónapja robbant ki az a botrány, amelyik „végképp lerombolta a Fidesz kormányzásának minden alapját”.

Két hónapja derült ki, hogy önök pedofil bűnözőnek adtak kegyelmet. Önök két hónapja adósak az igazsággal. Nem mondják el, hogy kinek az utasítására adott Orbán Viktor embere kegyelmet, nem mondják el azt, hogy kinek az utasítására jegyezte ellen Orbán Viktor embere ezt a kegyelmet. Azt akarják elhitetni az országgal, hogy a magyar basi, Orbán Viktor, a maffiafőnök nem tudott semmit a kegyelmi ügyről. Még valamelyik szerencsétlen propagandista azt is mondta, hogy csak a sajtóban olvasta. Azt gondolom, nincs ember az országban, aki ezt elhinné

– vélekedett a Demokratikus Koalíció képviselője, hozzátéve: amíg nem mondják el az igazat, addig nem találnak megnyugvást az áldozatok, addig nem lesz erkölcsi kárpótlás ebben az ügyben.

Arató Gergely úgy gondolja, hogy a kormány az erkölcsi mellett gazdaságilag is megbukott, megemlítette az inflációt, az államadósságot és a hiányt, „önöknek az ország gazdasága nem fontos, csak néhány fideszes és KDNP-s milliárdosé. Most szintet lépnek, a mini-Dubaj projekttel már nem csak a magyar milliárdosok kegyeit keresik”. Arató Gergely azt ígérte, ha a Fidesz elveszíti az EP-választást, a DK előrehozott országgyűlési választást fog követelni.

Répássy Róbert válaszában világossá tette, a kegyelmi ügyben minden tájékoztatást megadtak, amit a törvények lehetővé tesznek. A kormány számtalanszor elmondta, hogy szerintük mi lett volna a helyes döntést, a köztársasági elnök pedig vállalta a felelősséget, és lemondott.

A baloldalon viszont a bűnöknek sincs következménye. Ezt az ön párttársa bizonyítja a legjobban, Varju László esete, akit a bíróság elítélt, mégpedig választási csalásért. Nem tudom, emlékszik-e a tényállásra

– szúrt oda az államtitkár, aki a gazdasági helyzettel kapcsolatban jelezte, a baloldalnak 2010 előtt volt nyolc éve bizonyítani, a szavazók erre emlékeznek.

„Ebben sajnos a hazai baloldal is partnere a brüsszeli bürokratáknak”

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője is felszólalt napirend előtt, kifejtette: több mint két éve tart az orosz–ukrán háború, de a

brüsszeli vezetők nem a békéről beszélnek, hanem a háború folytatásáról, sőt egyre több európai vezető katonák küldését emlegeti. Nincs béketerv, nem látunk ilyet, egyre mélyülő háborús készülődést és erőszakspirált látunk. Ebben sajnos a hazai baloldal is partnere a brüsszeli bürokratáknak.

Magyar Levente válaszában arról beszélt, „gyakorlatilag ma már evidencia, hogy az európai politikai elitben eluralkodott egyfajta háborúpártiság, mi több, háborús lelkesedés, ami pont az öreg kontinens történetét ismerve kellene, hogy mindannyiunkban a legelemibb rossz érzéseket keltse. Ezen a kontinensen robbant ki az első világháború, annak közvetlen következményeként a második világháború”. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet: egy Romániában állomásozó francia egység már megkapta a parancsot, hogy készüljön az Ukrajnába történő áthelyezésre.

Amit Varga Judit ügyében műveltek „az egészen penetráns”

Kocsis Máté napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy ma már világosan látszik, a tőlünk nyugatabbra lévő nagy európai országok az EP-kampányra mivel készülnek, „a katonai döntéseket is politikai logikából levezethető módon hozzák meg. Akinek van szeme, az látja, a választási kampány meghatározó témája lesz, hogy a háborúhoz ki milyen viszonyt vesz fel”. Azt is nyilvánvalónak tartja, hogy az európai vezetők lényegében ugyanazt mondják, amit eddig is mondtak, háborúpárti nyilatkozatokat teszek, most annyival rosszabb a helyzet, hogy a szavakat tettek is követik, döntések is születtek.

A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, az, hogy Oroszország agressziót követett el, nem kérdés. Az a kérdés, hogy most mi következik. A történelemből pedig emlékezhetünk rá, hogy az első világháború is egy lokális konfliktusból robbant ki, „ebből az is következik, hogy a veszélyt nem szabad lebecsülni, az európai politikusok a tűzzel játszanak, elsősorban azért kell változást elérni, hogy a háborúhoz való viszonya az európai vezetőknek megváltozzon, ezért fontos a június 9-i választás”.

Kocsis Máté arról is beszélt, két dolog biztos: a Nyugat nem győzheti le Oroszországot, Oroszország sem győzheti le a Nyugatot, ebből olyan fegyveres konfliktus lehet, aminek mindenki a vesztese lesz, miközben senki nem a békét követeli, ezért kell az európai vezetőknek megálljt parancsolni június 9-én.

A magyarországi kampányunkat sem fogja ez a téma elkerülni. Fogadni is mernék arra, hogy itt önök, akik velünk szemben ülnek, minő véletlen, de pont a nyugati háborúpárti álláspontot fogják támogatni. Hogy ezt milyen motivációból teszik, milyen juttatásért ne adj' isten, azt önök tudják – lehet, hogy csak a választások után fogjuk megtudni, mint 2022-ben is történt

– mondta az ellenzéki képviselőknek Kocsis Máté, hozzátéve: a békepárti álláspontot fogják hangoztatni a kampányban.

Kocsis Máté kitért arra is, hogy amit az ellenzék művelt Varga Judit családon belüli ügyében „az egészen penetráns volt”. Szerinte ha egy jobboldali politikusról mondott volna valaki hasonlókat, az ellenzék már az utcán lenne, „most pedig hallgatnak, hiteltelenek önök ebben a témában”.

Dömötör Csaba válaszában megerősítette: háborús készülődést látnak, növekszik az esélye annak, hogy Európa a saját akaratából bekapcsolódik a konfliktusba. A következő heteket kulcsfontosságúnak tartja, „minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy Európa és a mi térségünk ne legyen újra háborúk színtere”.

(Borítókép: A parlament plenáris ülése 2024. április 8-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)