Ez lehet Karácsony Gergely következő nagy döntése, sokan katasztrófáról beszélnek

Mint korábban megírtuk, Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat felülvizsgálta és módosítja a Duna-parti Építési Szabályzatot (DÉSZ). Ezt azzal indokolta, hogy rendet tesz, száműzik „a lakók életét megkeserítő és a panorámát elcsúfító hajókat a belvárosból”. A módosított rendeletet április végén tárgyalja a testület. Ha elfogadják, akkor 2025 januárjától életbe lép a szabályozás, amely a kihirdetését követően 30 nap múlva hatályba is lép.

Karácsony arról is írt bejegyzésében, hogy az állami, szakmai és civil szervezetektől érkezett vélemények több tucat oldalt tesznek ki, több partnerükkel is az utolsó pillanatig egyeztettek a módosításról. Ezzel szemben

– jelezte Tóth Mihály, a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője az Index kérdésére. Hozzátette, már az előző főpolgármester, Tarlós István idejében is az asztalon volt a part rendbetétele, amelyre szerintük szükség is van, elég csak a hangoskodó, bulizó turistákra gondolni. Ők inkább a jelenlegi vezetés módszereit kifogásolják, és itt részben a szakmai konzultáció hiányára gondolnak, és hogy nincsenek működőképes javaslatok. 

A hajósok szerint radikális a terv, és elutasítják

A Magyar Hajózási Országos Szövetség és a Személyhajósok Szövetsége elutasítja jelenlegi formájában a Duna-parti Építési Szabályzat módosítását, és arra kéri a Fővárosi Önkormányzatot, hogy folytasson valódi, érdemi egyeztetést az érintettekkel – hangzott el a szakmai szervezetek sajtótájékoztatóján.

A kikötők számának tervezett drasztikus csökkentése jelentős károkat okozna nemcsak a fővárosi turizmusban, hanem nemzetgazdasági szinten is, a magyar személyhajózásban érintett mintegy tízezer ember megélhetése pedig veszélybe kerülne

– világított rá Tóth Mihály, aki elmondta, hogy a hajósokat tömörítő szakmai szervezetek szerint amennyiben a fővárosi hajókikötők átrendezése a tervezet szerint valósul meg, a jelentős forgalomnövekedés miatt sérül a közlekedésbiztonság a Duna budapesti szakaszán, és radikálisan megnő a zaj- és levegőszennyezés.

„A 32 kilométer hosszúságú fővárosi Duna-szakaszon a hajóforgalom jelenleg 68 rendezvény- és szállodahajó-kikötőn keresztül bonyolódik, szemben a DÉSZ-ben szereplő több mint 900 kikötővel, amelyek a valóságban nem léteznek” – mutatott rá a szóvivő.

Sok magyar vállalkozás mehet tönkre

A módosítás a szállodahajókat is érintené. A belvárosból kitiltott járműveknek szintén a még nem létező külvárosi, valamint a jelenleg személyhajóknak otthont adó XIII. kerületi kikötőkben biztosítanának helyet. Itt kizárólag a saját aggregátoraikkal tudnák biztosítani az áramellátásukat, ami jelentős zaj- és légszennyezést jelentene a XIII. kerületieknek. A kikötők megszüntetését a Főpolgármesteri Hivatal úgy akarja végrehajtani, hogy nincs a Duna folyó budapesti szakaszán olyan kikötő, amely ki tudná váltani a jelenleg használtakat. „Budapestnek nem kevesebb, hanem több kikötőre lenne szüksége.”

Ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a DÉSZ módosítását, ez az összes budapesti hajós vállalkozást ellehetetleníti, csakúgy, mint a Budapestre érkező szállodahajók kikötését is

– jelentette ki Tóth Mihály. A szóvivő kifejtette, „a terv megvalósulása esetén a kisebb személyszállító hajós cégek kénytelenek lesznek más, jóval távolabb eső kikötőket keresni, ahol meg tudnak állni. Ez jóval jelentősebb zaj- és légszennyezéssel járna, hiszen az anyakikötőjükből üresjáratban kellene behajózniuk a belvárosba, és a jóval kevesebb kikötő miatt egymásra várakozva kellene felvenniük az utasokat”.

Hajós szervezetek: Ez felér a BKV-járatok megszüntetésével

A sajtótájékoztatón elmondták, hogy a csoportos turizmus mintegy 80 százalékát lefedő hazai személyszállító hajózásnak mindez hatalmas költségnövekedést jelentene, a kisebb cégek pedig nem bírnák el ezt a pluszterhet. A szállodahajók menetrendjét ráadásul több évre előre tervezik, egy ilyen radikális változás pedig azt jelenti, hogy a bizonytalan kikötőkapacitás, a prognosztizálható dunai forgalmi dugók és az ebből adódó korlátozások miatt az utasszervező, üzemeltető vállalkozások a megbízhatóbb és kiszámíthatóbb célkikötők felé orientálják a menetrendjüket, például Bécsbe vagy Pozsonyba. 

Az intézkedés újabb BKV-járatok megszüntetéseként is értelmezhető, hiszen a BKV az érintett fővárosi Duna-szakaszon tíz személyhajót üzemeltet, a cég tizenegy kikötői helye ötre csökkenne a módosítással, amellyel a BKV teljes hajózási ágazata ellehetetlenülne

– világított rá Tóth Mihály. Arról már Kanel Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének alelnöke beszélt, hogy az utazásszervezőknek minimum egy évvel előre kell tervezniük, emellett elengedhetetlen, hogy a kikötők busszal könnyen és biztonságosan reális időn belül elérhetőek legyenek. Minden szakmai egyeztetést nélkülöző, bizonytalan helyzetet teremtő változtatás komoly veszélybe sodorja a csoportos utaztatások egyik legjelentősebb pillérjének számító dunai hajózási programokat. „Egy átgondolatlan módosítással Budapest elveszítheti vonzerejét a turisták körében Béccsel és Pozsonnyal szemben” – tette hozzá Kanel Judit.

A DÉSZ-tervezet hajósközlekedésre gyakorolt hatásával kapcsolatban Horváth Imre hajóskapitány arról beszélt, hogy a hajók külső partszakaszra szorulása miatt jelentősen megnőne a forgalom a Dunán, ami nemcsak nagyobb környezetterhelést jelent, hanem igen komoly közlekedésbiztonsági aggályokat is felvet.

A szakmai szervezetek ezért arra kérik a Fővárosi Közgyűlést, ne szavazzák meg április 24-i ülésükön a tervezetet, kezdjenek érdemi párbeszédet a szakmai szervezetekkel, az álláspontok megvitatása érdekében pedig meghívják a Főpolgármesteri Hivatal illetékeseit és a Fővárosi Közgyűlés tagjait egyeztetésre.

A szakmai szervezetek hozzáfűzték, hogy a turistaszezonhoz kapcsolódó sétahajózás, városnéző hajózás, valamint az egész évben működő program- és rendezvényhajózás jelentős forgalmat bonyolít a Duna fővárosi szakaszán. Budapesten a 24 társaság összesen több mint 80 hajóval vesz részt ebben. Tavaly a fővárosba érkezett több mint ötmillió turista több mint 80 százaléka, tehát négymillió utas részt vett valamilyen típusú hajós városnéző programon.

Ebben nem szerepelnek a családi, céges és protokollrendezvényeken részt vevők, valamint a konferenciaturisták. Szállodahajóval évente mintegy félmillió turista érkezik, Bécs után Budapesten regisztrálják a legtöbb kikötést a Dunán. A Fővárosi Önkormányzat idén februárban hozta nyilvánosságra az érintettekkel a Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosításáról szóló javaslatot, és mindössze két hetet hagytak az érintetteknek a több mint ezeroldalas anyag észrevételezésére. A tervezet szerint a Főpolgármesteri Hivatal a belvárosból teljesen kitiltaná a hajókat, az újlipótvárosi partszakaszon pedig a tartós várakozásra is alkalmas 24 kikötő helyett mindössze kilenc olyan maradna, amelyeket csak ki- és beszállításra lehetne használni. 

Az eddig az ezen a partszakaszon állomásozó mintegy 45 személyszállító hajó kizárólag utasok felvételére és leszállítására állhatna meg a megmaradt kikötőkben, ezt követően el kellene hagyniuk azt. Az utas nélküli hajóknak külvárosi, a többi között III., IV., XI., XXII. kerületi, de konkrétan meg nem nevezett kikötőkben kellene várakozniuk, de – amint arra a DÉSZ-t előkészítő tanulmány is hivatkozik – ezek a helyszínek egyáltalán nem vagy csak részben rendelkeznek a hajók fogadásához megfelelő infrastruktúrával. Nincs megfelelő áram- és ivóvízellátás, sem pedig az utasok buszos utaztatásához szükséges parkolók, közutak.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)