Orbán Balázs: Kiléptünk a közepes fejlettségből, a legfejlettebb országok között vagyunk

Orbán Balázs szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen testtartást és mozgásokat vegyünk fel a megváltozott világrendben. Írt egy könyvet is a témában Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája címmel. Rámutatott, hogy manapság már hírek dömpingjében élünk, az információs deficitünk gyakorlatilag eltűnt. A legnagyobb lapok a migrációt, identitásküzdelmeket, a technológia átalakulását és a nagyhatalmak, különösképp Kína és az Egyesült Államok ellentétét helyezik a közbeszéd központjába.

A helyzetértékelésem az, hogy a legfontosabb ezek közül a világrend átalakulása. A kérdés, hogy mi lesz az a világrend, amire a magyar gazdaságot és Magyarországot fel kell készíteni?

– véli a miniszterelnök politikai igazgatója. A neolibeláris világrend az, amely mostanra véget ért – fogalmazott. Szerinte ez azért történt, mert a világgazdaságban olyan átrendeződés következett be, ami az előző világrendet fenntarthatatlanná tette. Kifejtette, hogy elkezdődött egyfajta kiegyenlítődés: gazdasági kiegyenlítődés történik a Nyugat és Kelet között, a fejlett és fejlődő országok, illetve Kína és az Egyesült Államok között. Ezek a gazdasági változások az élet megannyi más szegmensére is átgyűrűznek, legyen az a jólét vagy a technológiai fejlődés. 

Mi, magyarok ezt nem tudjuk befolyásolni, a nagyhatalmi versengést megpróbáljuk értelmezni, és a magyar érdekek szerint manőverezni

– mutatott rá Orbán Balázs. Emlékeztetett, hogy ha megnézzük a legnagyobb lapok címlapjait, akkor a hetvenestől a kétezres évekig, mondhatni, fegyvertárs volt Kína és az Egyesült Államok. Mostanra viszont egymással szemben jelenik meg a címlapokon a két nagyhatalom, amely a kettejük között zajló versengés kivetüléseként értelmezhető.  

Így néz ki az új világrend

Orbán Balázs nemzetközi vezetőket idézett, akik szerint „fel kell készülnünk egy nagyhatalmi versengésre, egy küzdelemre, blokkokba kell szerveződni, és ezeknek a konfrontációjára felkészülni”. Ez alapján sokféle erőközpont alakul ki különböző érdekekkel. A középhatalmak is felemelkednek, illetve Amerika és Kína a pozíciók megszerzésére törekedik majd.

A neoliberális, együttműködésre hagyatkozó politika véget ért, és elkezdődött a bezárkózás

– jelezte Orbán Balázs, aki szerint megnőtt az erre utaló kifejezések elterjedése is, mint például a blokkosodás, decoupling és friendshoring. A kérdés szerinte az, hogy az egyes országok a nyitás vagy a bezárkózás politikáját választják. A legfontosabb, hogy erről mit gondolunk, ehhez hogyan viszonyulunk.

Magyarország szerepe az új világrendben

A politikus szerint azt kell kidomborítanunk, hogy mi az a megkülönböztető jelleg, amely Magyarországot különlegessé teszi. Elmondta, hogy az elmúlt 14 évben sikerült egy munkaalapú társadalmat kialakítani, a foglalkoztatásban a legnagyobb növekményt tudjuk felmutatni. Ráadásul a magyar adóék csökkenése az egyik legnagyobb volt az OECD országai között. 

Nem összeszerelő üzem vagyunk, nem monokulturális gazdaság. A különböző szektorok széles tárháza megtalálható Magyarországon, amelyhez a külföldi befektetők jól tudnak kapcsolódni

– fogalmazott, majd hozzáfűzte, hogy „Magyarország egy kifejezetten nyitott, exportvezérelt gazdaság, ebben más országokkal összevetésben is kiemelkedünk”. Szerinte a magyar gazdaság növekedése inflációval korrigált módon meghatározva látványos pályát járt be, az előző évi visszaesés ellenére is trendvonal fölött teljesít. Az idén a növekedés tartós beindulására számít. 

Ásványkincsekben szegény ország vagyunk, ezért nekünk az a kitörési lehetőség, hogy a külföldi befektetőkkel együttműködve és a nemzeti bajnokokat felemelve külföldön tudjunk terjeszkedni

– világított rá Orbán Balázs, aki szerint a magyar gazdasági szereplőknek ahhoz, hogy erősödni tudjanak, exportpiacra kell termelniük. „A legjelentősebb problémánk, hogy a háború és az arra adott elhibázott szankciós válaszok, az energiaválság rontotta Európa versenyképességét” – fogalmazott. Elmondta, hogy a világgazdaság egésze nem teljesít rosszul, nem úgy az euróövezet és azon belül a német gazdaság. Ez pedig rányomja a bélyegét Magyarország teljesítményére is, hiszen Németország a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, ezért szerinte ezt a függést oldani kell. 

Orbán Balázs: Kiléptünk a közepes fejlettségből, a legfejlettebb országok között vagyunk

Orbán Balázs szerint a 2010 óta tartó kormányzás alatt olyan változások történtek, hogy Magyarország elhagyta a közepes fejlettséget, és gazdasági értelemben csatlakozott a fejlett országokhoz. 

A G7-országok átlaga ugyanakkor a magyar értéknél jóval magasabb, 55 ezer dollár, így van tér a fejlődésre. 

Magyarország izomtömeg-növelése nem záródott le

– mondta Orbán Balázs, aki szerint „kulcsállammá” kell válnunk, ugyanakkor számos veszéllyel nézünk szembe a blokkosodás miatt:

• meglévő függések felerősödése,
• szuverenitásvesztés,
• gazdasági hanyatlás,
• perifériára sodródás.

„Ha a blokkosodás erősödik, akkor a gazdaságfejlesztési stratégiánk nem vezet sikerre” – jelezte. Ezért szerinte erősítenünk kell a konnektivitást, a kapcsolatok építését. Arra törekednek, hogy erősítsék az ország regionális szerepvállalását, nemzeti bajnokokat neveljenek ki. A hazai vállalatokat bekapcsolják a termelési láncokba, amelyek kifektetésekkel erősödnek, ezzel pedig javítják a profitegyenleget. 

Számos feladatot sorolt fel:

• 2030-ra a GDP-arányos export legyen 100 százalék, a beruházási ráta 25 százalék fölött,
• a foglalkoztatási ráta legyen 85 százalék,
• a hazai első és másodkörös beszállítói kör részaránya legyen 50 százalék,
• a nemzeti bajnokaink száma érje el a 40-et,
• 20 ezer exportképes kkv, 
• a profitegyenleg-hiány 0-ra szűkítése.

Ezt számos intézkedéssel, például célzott ipari fejlesztésekkel, kedvező kamatozású hitelekkel, logisztikai infrastruktúra fejlesztésével, duális képzésekkel és munkaerőpiaci integrációval erősítik – sorolta fel. „A legnagyobb veszély a blokkosodás és a jelenleg zajló háborús készülődés.” Szerinte éppen ezért a konnektivitásra, a kapcsolatok erősítésére építő gazdaságpolitikára van szükség. „Ha a versengéseket el tudjuk kerülni, ami a nagyhatalmak között zajlik, akkor egy újabb bumm alakulhat ki Magyarországon, ezzel megerősíthetjük helyzetünket a legfejlettebb országok között.”

(Borítókép: Orbán Balázs az Economx Business Talks 24’ konferenciáján. Fotó: Nagy Tamás / Economx)