Halláskárosodással is járhat a szórakozás a gyermekeknél

Április 16-án tartják a hallás világnapját. „Milyen lenne, ha nem hallanánk a csecsemő felsírását? A hang érzékelése amellett, hogy érzelmeket gyakorol ránk, a beszédértésünk, kommunikációnk alapja. Ma azonban számos olyan tényező van jelen világunkban, amelyek súlyosan károsíthatják hallásunkat, a mozikban a Dolby Surround, a koncerteken vagy a fülhallgatóból dübörgő zene”– kezdte előadását a törvényjavaslat összeállításában is közreműködő kutató, Márki Ferenc villamosmérnök, egyetemi docens, a BME Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratóriumának vezetője, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke. 

Hacki Tamás fül-orr-gégész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem és a Renegsburgi Orvosi Egyetem oktatója rámutatott: már a 80-as évek óta jelennek meg cikkek arról, hogy a gyermekek egymást követő korosztályai egyre rosszabbul hallanak. Ennek az oka a szabadidős zaj, a koncerteken egyre hangosabb zenével, fényhatásokkal igyekeznek a programot vonzóbbá tenni. A piacon sorra jelennek meg olyan eszközök, amelyek egyre erősebb hanghatással bírnak. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke a Székelyföldön végzett gyermekkori egészségügyi szűréseik során is hasonló tapasztalatokról számolt be. Minden évben több gyermeknél figyelnek meg halláskárosodást. „Az egyre növekvő hangerejű zenehallgatás tendenciájának megállítása és visszafordítása a jövő generációit érintő társadalmi ügy. A fülhallgatókat is címkével kell ellátni, hogy bizonyos ideig és hangerővel történő használatuk ilyen kockázatokkal járhat” – tette hozzá.

A fül-orr-gégész-professzor elmondta, hogy szakmai konszenzus szerint egyrészt a gyermekek felvilágosításával lehetne a kedvezőtlen folyamatoknak gátat szabni. 

Gáborján Anita fül-orr-gégész, egyetemi docens hozzátette: régóta tartanak felvilágosító kampányokat a kisiskolások számára, és preventív jelleggel szakorvosok közreműködésével létrehozták az ovdafuled.hu tájékoztató weboldalt. „Ugyanakkor a rendezvényeken is ki vannak téve kifejezetten erős zajhatásoknak, ami káros lehet számukra, de Magyarországon még nincs a hallásvédelmüket biztosító törvény. A munkavédelmi szabályozás erre kitér, de a 18 év alattiakra vonatkozóan még nem született ilyen rendelet” – húzták alá a szakemberek. 

Ezért az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága (MTA AOÁB) az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesülettel (OPAKFI) és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületével, illetve a Semmelweis Egyetem orvosaival együttműködve szakértői csoportokat alakított ki, amelyek széles körű kutató- és felmérőmunkát végeztek a gyermekrendezvények zajterheléséről, és javaslatot dolgoztak ki a rendezvények hangerősítésének szabályozásáról.

Amit a szülők még biztonságosnak hisznek, már halláskárosodással járhat

A felmérés eredményeit Gáborján Anita ismertette: 25 különböző helyszínen, iskolai színházi előadások, zenés rendezvények, gyermeknapok, minikoncertek, színházi- és mozielőadások előtt és után is objektív módszerrel megvizsgálták a gyermekek hallását. A zajterhelés a 25 mérésből 7 esetben „veszélyes mértékű”, 6 esetben „megfelelő” (azaz feltehetően nem halláskárosító), 13 esetben pedig „kockázatos” volt. Azaz a 25 mérésből összesen 20 esetben lett volna szükség a gyermekek, illetve fiatalkorúak bizonyos (a zajterheléstől és célszerűen az életkortól is függő) mértékű védelmére. A szakember megemlítette, hogy folyamatos zajterhelésben élünk. „A szociális zaj körülvesz minket, a közlekedés során a forgalom vagy metró hangja, az áruházakban állandóan szól a zene, de nem mindegy, hogy a hanghatások mekkora hangerővel és hatásideig érnek minket” – fogalmazott.  

8 óra alatt 85 decibel folyamatos zajterhelés már halláskárosodást okoz, 75 decibel alatt határozták meg a felső határt, de 4 óra alatt már kissé magasabb, 78 decibel az alsó határ.

„A roncsoló hatás az idő előrehaladtával egymásra rakódik, és az évek során egyre súlyosabb visszafordíthatatlan károsodást okoz” – mutatott rá a szakorvos. A zajnak egyéb károsító hatása is van, kisgyermekeknél figyelem- és viselkedészavarokhoz, tanulási nehézségekhez, keringési, emésztési problémákhoz vezethet.

Vicsi Klára beszédakusztikus a Budapesti Műszaki Egyetem Beszédakusztikai Laboratóriumának munkatársa megjegyezte: ez egész Európában egy harc, a WHO-nak ajánlása van arra, hogy a gyerekeket külön kezeljük, a zajszintnek legalább 10 decibellel alacsonyabbnak kell lennie. A szakemberek felmérései során készített felvételeken is látszik, hogy a zenés-táncos rendezvényen nem fellépő gyerekek gyakran befogják a fülüket. 

Hacki Tamás megemlített néhány európai országot, ahol már léteznek hallásvédelmi rendeletek, például  Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban vagy Svájcban, de nincs korcsoportos lebontás, a 18 év alattiakat egybeveszik. „A felső határ 93 decibel, a részletes lebontás is hiányzik. E felett hallásvédelmi eszközöket kell biztosítaniuk” – részletezte a professzor. 

Nem jó, ha a gyomrunkban érezzük a zenét

Márki Ferenc ehhez hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a koncerteknél, a zenés rendezvényeknél lehessen hallásvédő eszközöket kapni. „Ha már a gyomrunkban érezzük a zenét, ajánlott fülhallgatót viselni, ami a zenészeknél már bevett szokás, de akár egy patika pár száz forintos füldugója is jelenthet némi védelmet” – fogalmazott.

A szakmai csoport által nemrégiben benyújtott törvényjavaslatban a zenés rendezvényeknél szeretnék kötelezővé tenni a zajszint jelölését, amire szóban az előadás, koncert kezdete előtt is figyelmeztetni kellene a résztvevőket. A zajszint jelölésére hat kockázati sávra felosztott skálát javasolnak A-tól F-ig, a kisebb mint 75 decibeltől a nagyobb mint 95 decibel hanghatás feltüntetésére, a zöldtől mélyvörösig terjedő színskálával. Az egyes ajánlott kategóriahatárokat az életkor és időbeli kitettség függvényében is behatárolták.

Lengyel Márk jogász elmondta, hogy fogyasztóvédelmi kérdés a résztvevők halláskárosodásának megakadályozása, amit így az érintett hatóságnak kellene szankcionálni, a meglévő szabályozásokba integrálni.

Márki Ferenc a technikai megvalósítást illetően kifejtette, hogy a zajszint mérésre létezik már 30-40 ezer forintos megbízható technológia. Mivel jellemző, hogy a hangulat emelkedtével a hangerőn is erősítenek, a folyamatos méréssel betartható az egészséges zajszint. „Az általunk meghatározott legalacsonyabb sáv sem mondható halknak, például a Müpában 80 decibel a forte” –  egészítette ki.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)