Megkaptuk a rendőrségi adatokat, itt tart most az iskolaőri program

„A 2023–2024-es tanévben az Iskolaőri Programban 803 intézmény vesz részt. Az állomány feltöltöttsége 90 százalékos, ez az arány 2024. április elsején 703 nevelés-oktatási intézményben tette lehetővé az iskolaőri szolgálatot. A toborzás és státuszok felöltése folyamatosan zajlik” – erről tájékoztatta az Indexet az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), amikor arról érdeklődtünk: hol tart most a 2020 szeptemberében bevezetett iskolaőri program, országszerte hány helyen van jelenleg ilyen szolgáltatás.

A fent említett állományra vonatkozó adat 725 szolgálatot teljesítő őrt jelent a gyakorlatban, van azonban olyan intézmény, ahol egyszerre többen is ellátják ezt a feladatot. A tájékoztatás szerint az intézményvezetők leginkább a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén igénylik az iskolaőri szolgálatellátást.

Az iskolaőrök által leggyakrabban észlelt jogsértés a tanulók között kirobbant verekedés, garázdaság. Intézkedniük kell továbbá kábítószerrel kapcsolatos jogsértések, testi sértés, illetve különböző vagyon elleni cselekmények – főként lopás – miatt is.

Ezek mellett az év végi időszakban számos esetben pirotechnikai eszközök birtoklása miatt kellett intézkedni.

Arra a kérdésre, hogy mennyire hatékony az iskolaőri program az iskolákban, milyen visszajelzések vannak, az alábbi választ kaptuk:

„A fenntartók és az intézményvezetők visszajelzése alapján az iskolaőrséggel érintett intézményekben a pedagógusok, az oktatók és a diákok szubjektív biztonságérzete erősödött, amellett, hogy a tanulók szabálykövetőbb magatartása is tapasztalható. Az Iskolaőri Program szükségességét, az iskolaőrök munkájának fontosságát a közvéleménnyel összhangban a rendőrség is pozitívan ítéli meg. Mind az intézményekben történt jogellenes cselekmények számának csökkenéséről szóló visszajelzések, mind az iskolaőri jelenléttel kapcsolatos nyilatkozatok arra utalnak, hogy az oktatási intézményekben a rend és a biztonság erősödött az elmúlt időszakban” – fogalmazott az ORFK.

Mi a feladatuk?

A hivatalos megfogalmazás szerint az iskolaőrök „a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartásában működnek közre”, feladataik közé tartozik például

• a helyszínbiztosítás,
• az igazoltatás,
• a veszélyhelyzet-elhárítás,
• az egészségügyi segítségnyújtás,
• az öngyilkosság megakadályozása,
• valamint a területlezárás.

Munkájuk során a szakszerűség és az arányosság elvének megtartása mellett kényszerítő eszközöket, többek közt bilincset, vegyi eszközt és rendőrbotot is használhatnak.

Az iskolaőri programot a kezdetektől fogva számos kritika érte, szakmai szervezetek, alapítványok sora képviselte – és képviseli – azt az álláspontot, hogy „az erőszakra nem erőszakkal kell válaszolni”, de ha erről a témáról van szó, gyakran előkerülnek a „felületi kezelés” és a „látszatbiztonság” kifejezések is. Ez utóbbiról beszélt nemrég az Indexnek a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke is.

Az iskolaőrök viszonylag kevés alkalommal intézkedtek, pedig erőszakos cselekményekre sajnos még mindig van példa, ám sokszor, mire odaérnek, a baj már megtörtént. Nem mondom, hogy semmilyen biztonságot nem nyújtanak, mert ez nem igaz, de ez önmagában édeskevés, megelőzésre, valamint pszichológusok és szociális munkások segítségére is szükség lenne

– fogalmazott Totyik Tamás.

Hasonló véleményen van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is, amely korábban azt szorgalmazta, hogy az iskolaőrségre elkülönített forrásokat fordítsák pedagógiai asszisztensek, iskolapszichológusok alkalmazására, de a családvédelmi szakszolgálatok megerősítésének fontosságát is gyakran hangsúlyozták.

Negatív és pozitív példa is van

Lapunk korábban oktatásban dolgozókat kérdezett arról, hogy mi a véleményük az iskolaőri szolgálatról, hogyan működik ez az eszköz a gyakorlatban.

Egy általános iskolai tanár úgy nyilatkozott: a jelenlegi rendszer nem túl hatékony, intézményükben több konfliktusra is volt már példa.

Legtöbbször, mire az őr odaér, már megtörtént a baj, azt megelőzni csak nagyon ritkán tudja. Sajnos azt látom, hogy a gyerekek egyáltalán nem tisztelik, ha rájuk szól, kinevetik, de közben otthon előszeretettel panaszkodnak durva bánásmódra, így a helyi iskolaőrre már a szülők is pikkelnek. Nem véletlen, hogy a szolgálat után mindig siet haza. Egyszer mesélte nekem, hogy attól tart, valamelyik felbőszült apuka elintézi a nap végén, mint kiderült, több alkalommal is kapott már fenyegetést

– emelte ki a pedagógus.

Jármi Éva, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy rengeteg félelem és prekoncepció van bennünk az iskolaőrökkel szemben, hiszen ha magunk elé képzeljük őket, akkor legtöbbször egy szigorú, katonás, vasmarkú férfi jut eszünkbe. A valóság ennél ugyanakkor jóval árnyaltabb.

„Sok olyan intézményben is tartunk prevenciós programokra felkészítő képzéseket, ahol a gyakori problémák miatt jellemzően nagy szükség van egy, vagy akár két iskolaőrre. A velük kapcsolatos tapasztalataink vegyesek, valóban van olyan, szolgálatot teljesítő őr, akinek a fő eszköze a megfélemlítés és az agresszió, de szerencsére pozitív példákat is látunk. Az egyik intézményben például kifejezetten a helyi roma közösség egy tagja vállalta az iskolaőri szerepet. Rá a diákok és a szülők nem ellenségként, hanem partnerként tekintenek, a közös hangnak köszönhetően pedig pozitív folyamatok indulhattak be, a pedagógusoknak is nőtt a biztonságérzetük” – mutatott rá a Kerekasztal az Iskolai Biztonságért (KERIB) összefogás tagja.

(Borítókép: Index)