A májnál zéró tolerancia van

Magyarországon 2022-ben a krónikus betegségek okozta halálozásban a májbetegségek a negyedik helyen álltak. A májzsugor a 11. leggyakoribb halálok a világon. A betegség egyre több embert érint, ezért kezelése megnövekedett terhet jelent az ellátórendszerekre nézve. 

A különböző kontinensek májbetegségekkel foglalkozó szervezetei idén először hirdették meg a World Liver Day programot, hogy felhívják a figyelmet a jelenségre, és arra, hogy helyes életmóddal megelőzhető, szűrésekkel pedig kezelhető állapotban lehetne felfedezni a sokak életét veszélyeztető kóros elváltozást. Az anyagcsere-betegséggel összefüggő zsírmáj harminc évvel ezelőtt a világ lakosságának negyedét érintette, 2019-re már 38 százalékát, ez összefüggésben áll a cukorbetegséggel és az elhízással, melyek gyakorisága szintén emelkedést mutat. 

Akik egy kortyot sem ittak

Werling Klára a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) egyetemi docense elmondta, hogy Magyarországon a lakosság 20-30 százaléka lehet érintett, mivel tünetekkel nem jár, a legtöbben nem is tudnak róla. „Kezeletlenül gyulladássá, majd a sejtek pusztulásával májzsugorrá, végül májrákká fajulhat” – emelte ki, hozzátéve, hogy egészséges étrenddel és heti 200 perces testmozgással, mind a zsírmáj, mind a gyulladásos állapot visszafordítható. Multiszisztémás, több szervet érintő betegségről van szó, kardiovaszkuláris szövődményekkel, veseelégtelenséggel is járhat.

Egy 24 éves tanulmányban megállapították, hogy a zsírmáj 28 százalékban összefüggést mutatott egyéb daganatos betegségek, 25 százalékban koszorúér-betegség miatt bekövetkezett elhalálozással, végzetes kimenetelű krónikus májbetegséggel csak 13 százalékban volt kórelőzmény. Azt is megállapították, hogy a hasnyálmirigy-, bél-, mell-, prosztatarák is gyakrabban előfordul a zsírmájjal küzdőknél, mint az egészséges populációban

– részletezte.

A belgyógyász az Indexnek azt is elmondta, hogy a nemzetközi tapasztalatokkal megegyező módon itthon is növekszik a nem túlsúlyos fiatalok körében is a nem alkoholos eredetű zsírmáj előfordulása. „Ennek okát még kutatják, de jellemzően azoknál fordul elő, akiknek családjában volt stroke, diabétesz vagy magasvérnyomás-betegség. Ugyan gyógyszeres kezelése nincs, de rendszeres sporttal, helyes étrenddel a kóros állapotok kialakulása elkerülhető” – emelte ki.

Mennyi alkohol káros?

A túlzott alkoholfogyasztás akut májgyulladáshoz, hosszú távon zsírmájhoz, májzsugorhoz és májrákhoz vezethet. Az ebből eredő májkárosodás súlyosságát az határozza meg, hogy milyen mennyiségben, milyen gyakran, mennyi ideig fogyaszt alkoholt az adott egyén. A rossz minőségű italok egyéb káros anyagokat is tartalmaznak. A nők mája érzékenyebb, ezért a korábbi ajánlások még napi egy egységnyi fogyasztásnál kevesebbet tartottak számukra nézve biztonságosnak, míg a férfiaknál két egységnél húzták meg a határt. Ez annyit tesz:

• férfiaknál naponta 60 gramm tiszta alkohol: 12 dl sör vagy 6 dl bor vagy 1,5 dl tömény‚
• nőknél már naponta 20 gramm tiszta szesz: 4 dl sör vagy 2 dl bor vagy 1,2 dl tömény

éveken keresztüli fogyasztása is májkárosodáshoz vezethet. Most viszont azt hangsúlyozták a szakemberek, hogy az alkoholfogyasztásnak nincs biztonságos szintje.

Májproblémák esetén a minimális mennyiség is tiltott

– húzta alá Horváth Gábor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Hepatológiai Szekciójának elnöke, aki hozzátette: a tolerancia további engedményekhez, így súlyosabb állapotok kialakulásához vezethet. 

Hepatitis

A hepatitis C-vírus (HCV) által fertőzöttek számát a világon 71 millióra, Magyarországon 20 000-re becsülik. A legújabb vírusellenes szerekkel a HCV fertőzés gyógyíthatóvá vált. A fő probléma, hogy a fertőzöttek kétharmada nem tud a betegségéről. „A vírushepatitisek okozta szövődmények és halálesetek száma korai felismeréssel, a rizikócsoportok kiterjesztett szűrésével és időben elkezdett kezeléssel csökkenthető”– hangsúlyozta Gervain Judit, a Nemzeti Hepatitis Bizottság Elnöke. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2016-ban célul tűzte ki 2030-ra az új fertőzések számának 90 százalékos, a betegséghez társuló halálozás 65 százalékos csökkentését. Magyarországon ennek a törekvésnek az elősegítésére hozta létre a Hepatitis Programot a 2018-ban megalakult Nemzeti Hepatitis Bizottság. A hepatitis vírusfertőzés szempontjából rizikócsoportoknak a szociális intézmények lakói, a hajléktalanok, a fogvatartottak, a kábítószer-használók, a magas fertőzöttségi régiókból érkezők, és a bevándorlók számítanak. 

Horváth Gábor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Hepatológiai Szekciójának elnöke emlékeztetett arra, hogy a Hepatitis C és B elleni küzdelemben az elmúlt 35 év során hatalmas fejlődést ment végbe az orvostudományban, így hazánkban is. „A HCV-t 1989-ben sikerült kimutatni, de nem volt még kezelési lehetőség, néhány évvel később megjelent az interferon, ami még drága és sok mellékhatással járó injekció volt. Ma már szájon át szedhető tabletta tb-finanszírozottan áll rendelkezésre minden, a betegségben érintett magyar számára” – ismertette.

A gondot az jelenti, hogy sok a felfedezetlen beteg, becslések szerint egy kétezer fős háziorvosi praxisban 3-6 személy lehet HCV-fertőzött, és ugyanennyien lehetnek Hepatitis B-fertőzöttek. A Nemzeti Hepatitis Bizottság ezért szeretné a szűrést kiterjeszteni a háziorvosok bevonásával. A Hepatitis B ellen 1996 óta van védőoltás Magyarországon, ami szintén az esetszámok redukciójához vezetett a 40 év alatti populációban. 

Májátültetés

A Hepatitis B- és C-vírus, az alkoholos májbetegségek, a zsírmáj következtében kialakuló májrákos megbetegedések száma is emelkedést mutat, ami 2020-ban több mint 900 ezer ember halálát okozta világszerte. Magyarországon évente 600-900 embernél fedezik fel a betegséget. A hepatitisfertőzések terjedésével ma a világon ez a harmadik leggyakoribb daganat, Ázsiában a legmagasabbak a lakosságarányos esetszámok. Sok daganat a máj szűrőfunkciója miatt itt képez áttétet, például a vastagbélrák, amiben évente ötezer magyar hal meg. A kezelés része a műtét, aminél a nyolcvanas évek óta az ötéves túlélés ma már kétszeresére, 60 százalékra nőtt. 

„Májelégtelenség esetében szervpótló kezelés nincs, egyetlen lehetőség a májátültetés” – Szijártó Attila a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának igazgatója. Az első májtranszplantáció 40 évvel ezelőtt történt meg itthon. „A tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest a májtranszplantáció kétszeresére nőtt, ma már közel 80 májátültetést végeznek hazánkban. Az Eurotransplant szervcsereprogrammal évente 17 májat tudunk fogadni Magyarországon, mivel ritka az alkalmas donor, a több országot tömörítő szervezettel többszörösére nő az esély a megfelelő máj megtalálására” – ismertette Benkő Tamás egyetemi docens, aki lapunknak elárulta, a szervátültetésre szoruló betegek többségét még ma is az alkoholizmus miatt májkárosodást szenvedők teszik ki, de az autoimmun és genetikai eredetű szervelégtelenségek száma is egyre nő. Legalább egy év absztinencia szükséges a transzplantációs listára való felkerüléshez.

A májsebészet az elmúlt 15-20 évben forradalmi fejlődésen ment keresztül, az egyik legutóbbi áttörést a 2023. decemberi és idén januári transzplantáció jelentette, amikor mindkét esetben egy donor máját egy felnőtt, és a kisebb lebenyt egy gyermek kapta meg. Az operációkat Piros László és Benkő Tamás vezette. A sebész azt is megjegyezte, hogy az eljárásnak azért nagy a jelentősége, mert a szerv esetében ugyan lehetséges élődonoros transzplantáció, ahogy az egyik magyar édesanya odaadta kisebb májlebenyét a súlyosan májbeteg gyermekének, de ilyenkor 200 százalékos a kockázat, mivel a donor állapotát is monitorozni kell. 

(Borítókép: Jeff J Mitchell / Getty Images)