Ki mit nyer a magyar–kínai kapcsolatokkal?

A kínai államfő május 8. és május 10. között lesz Budapest vendége. Hszi Csin-ping elnök kétoldalú politikai, gazdasági és nemzetközi kérdésekről folytat majd tárgyalásokat Orbán Viktor miniszterelnökkel és Sulyok Tamás köztársasági elnökkel.

„Miközben a koronavírus-járvány és a kínai–amerikai rivalizálás elidegenítette a nyugati közvéleményt, illetve a nyugati országokat Kínától, a magyar–kínai kapcsolatok ezzel a trenddel szembe menve jobbak, mint valaha. A Pew Research Center felmérései szerint a magyarok sokkal inkább barátként tekintenek Kínára és a kínaiakra, mint bármely más nyugati ország lakossága. A tavaly októberben Pekingben tartott harmadik Övezet és Út Fórum csúcstalálkozón például Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt az egyetlen nemzeti vezető az Európai Unióból és a nyugati térségből, az összes többi nyugati delegáció kevésbé volt magas szintű. Most pedig, öt év után, Hszi Csin-ping első uniós látogatása Franciaországra és Magyarországra összpontosít” – magyarázta lapunknak a holland Kína-szakértő.

Hszi Csin-ping párizsi látogatásáról azt mondta, Emmanuel Macron francia elnök keményen szorgalmazza a Pekinggel való jó kapcsolatokat, de a kínai elnök budapesti látogatása leginkább azért tekinthető figyelemre méltónak, mert Magyarország nem állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, ráadásul Franciaországhoz képest lényegesen kisebb gazdasággal rendelkezik.

Ha mindezeket a tényeket is figyelembe vesszük, akkor egyértelmű, hogy a magyar–kínai kapcsolatok különleges történetként tarthatók számon. Emellett idén ünneplik a 75. évfordulóját annak, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatokat létesített, ami további jelentőségét adja a kínai elnök budapesti vizitjének

– tette hozzá Eric Hendriks.

Az EU-ban Magyarország vált Kína barátjává

A kérdésre, hogy mit várhat Magyarország a látogatástól, a Danube Institute vendégkutatója azt válaszolta: Peking politikai támogatása megszilárdíthatja Magyarország státusát a kínai ipar közép-európai központjaként. „A kínai elektromos autógyártás zászlóshajójának számító BYD gyárat létesít Szegeden, de ez csak a legkiemelkedőbb példája a kínai vállalkozásoknak. Magyarországon egy egész kínai ipari komplexum épül” – mutatott rá Eric Hendriks.

Persze Kínának nem csak gazdasági céljai vannak, a szakértő szerint a geopolitikai feszültségek közepette a távol-keleti nagyhatalomnak szüksége van egy barátra az Európai Unión belül, ez pedig Magyarország lett.

„A magyar kormány kifejezetten elutasítja az Európai Bizottság és az amerikai Biden-kormányzat »derisking« (kockázatmentesítés – szerk.), valamint »decoupling« (leválasztás – szerk.) doktrínáját, és hisz Kína további geopolitikai és ipari felemelkedésében. Más nyugati kormányok – legalábbis retorikájukban – elhatárolódnak, és ragaszkodnak a közeljövő Nyugat-centrikusabb geopolitikai elképzeléseikhez” – emelte ki Eric Hendriks.

Nagy változások zajlanak, az érdekek eltérőek

Bár Magyarország és Kína kulturálisan és politikailag nagyon különbözőképpen szerveződik, a Danube Institute vendégkutatója szerint kiváló diplomáciai kapcsolataik mögött több van, mint a közös gazdasági érdekek: közösek az elképzeléseik a változó globális rendről, a nemzet fontosságáról, valamint a más kultúrák és civilizációk iránti toleranciáról is.

Mindkét ország kormányzati köreiben az az uralkodó nézet, hogy a globális geopolitika komoly fordulóponthoz érkezett. A Nyugat hanyatlik, méghozzá főként a progresszív liberalizmus miatt, míg Kína tovább fog erősödni. Hszi Csin-ping »egy évszázada nem látott nagy változások« kibontakozásáról beszél, amelyek egy »új korszakot« fognak elindítani

– fogalmazott Eric Hendriks. Úgy véli, hogy egy ilyen változás nehezen elképzelhető a Nyugat progresszív liberálisai számára, akik univerzálisnak tekintik értékeiket, és az ettől eltérő politikai struktúrák nagy részét »autoriternek« bélyegzik.

Ugyanakkor a szakértő szerint ironikus módon a progresszív liberálisok éppen azért vannak a legnagyobb lemaradásban, mert még mindig a civilizációk és politikai hagyományok globális sokféleségét próbálják felülírni kedvenc „egyetemes politikai modelljükkel”, miközben nem látják be: államaiknak már nincs meg az anyagi hatalmi bázisuk ehhez.

Az Indexnek arról is beszélt a Danube Institute vendégkutatója, hogy milyen szándékokat és politikai folyamatokat láthat az Egyesült Államok a kínai elnök körútja mögött.

Az Egyesült Államok attól tart, hogy Kína aláássa egy Kína-ellenes nyugati blokk kialakulását, és valóban: pontosan ez Kína nagy stratégiája Európában

– jelentette ki Eric Hendriks. Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi Tusnádfürdőn „két napról”, az Egyesült Államokról és Kínáról beszélt, amelyeknek meg kell osztozniuk az égbolton. Csak akkor kerülhető el, hogy a globális geopolitika lángba boruljon, ha „odafent” a két ország egymásnak teret hagy, és nem próbálják egymást „lerántani”, ahol csak tudják.

A holland Kína-szakértő kifejtette, hogy a magyar kormány nem akarja strukturálisan alárendelni a magyar nemzet érdekeit egyetlen blokk stratégiájának sem, legyen az az amerikai szövetség, az EU, a NATO vagy az „ideológiailag uniformizálódó” liberális Nyugat. Eric Hendriks szerint Orbán Viktor átfogó stratégiai koncepciója sokkal inkább a konnektivitáson keresztül ragadható meg. Kitért rá, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója több cikkében, megszólalásában, illetve a Huszárvágás című könyvében is kifejtette azt a stratégiát, amit egy alternatív globalizációs modellként határozott meg, és amely képes legyőzni a blokkrendszerben rejlő negatív hatásokat.

Az EU túl gyenge

A Danube Institute vendégkutatója szerint Magyarország mindent megtesz, hogy megőrizze szuverén döntéshozatalát a kínai kapcsolatokat illetően.

Az Európai Unió soros elnökeként július elsejétől Magyarországnak lehetősége nyílhat arra, hogy az EU-t egy függetlenebb európai vonal felé terelje Kínával kapcsolatban. Titokban egyébként sok európai vezető nagyon hálás lenne ezért, mert az EU tagállamai nem állnak készen a Kína elleni hidegháborúra

– mutatott rá Eric Hendriks.

A holland Kína-szakértő hozzátette: a dilemma azonban az, hogy az Európai Unió nemcsak a Kínával folytatott hidegháborúhoz túl gyenge, de ahhoz is túl gyenge lehet, hogy nemet mondjon az amerikaiaknak, így végül mégiscsak Washington érdekeinek rendelheti alá sajátjait.

Értékesebbé válhat a magyar–kínai viszony

Nemrégiben Budapesten tartott előadást Jen Hszüe-tung (Yan Xuetong), a Tsinghua Egyetem kiemelt professzora és az egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánja, Kína legbefolyásosabb külpolitikai gondolkodója (ebben a cikkben számoltunk be az előadásáról).

Az Eurázsia magazinnak interjút adó Jen Hszüe-tung Magyarország Kína-politikáját nagyon pozitívnak értékelte. A professzor szerint a magyar–kínai kapcsolatok javítják a kínai–uniós viszonyt.

Ugyanakkor ha Kína és az EU nem tud egymással kijönni, akkor a Kína és Magyarország közötti stratégiai együttműködés még értékesebbé válik. Kína viszonya Magyarországgal jobb, mint más uniós tagállamokkal

– fogalmazott Jen Hszüe-tung az Eurázsia magazinnak. A professzor hozzátette, hogy a két országnak lehetősége van a stratégiai együttműködés további fejlesztésére.

„A digitális korban a technológiai együttműködés az országok közötti stabil stratégiai kapcsolatok fontos alapjául szolgál. Ez a Kína–Magyarország-kapcsolatokra is igaz. A fenntartható stratégiai kapcsolatok érdekében Kínának és Magyarországnak fontolóra kell vennie, hogy több közös programot dolgozzon ki a digitális oktatás, kutatás, fejlesztés, hálózatok, termékek, szolgáltatások és piacok területén” – vélekedett Jen Hszüe-tung.

A professzor egyébként nem hiszi, hogy Pekingnek bármilyen terve, szándéka lenne arra, hogy az elkövetkező évtizedben leváltsa az Egyesült Államokat, mint domináns világhatalmat.

Az Index Kibeszélő című műsorában Horváth Leventével, az Eurázsia Központ igazgatójával többek között arról beszélgettünk, hogy mi lehet a kínai államfő látogatásának a célja, és miért fontos Magyarország Kínának.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2023. október 17-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)