Célegyenesben a Questor-ügy ítélete

Napokon keresztül tart csak az ügyészi vádbeszéd Tarsoly Csaba és társai tárgyalásán. Szerda reggel kezdett bele a vádhatóság képviselője a második napja tartó perbeszédébe, ahol tételesen igyekezett a vádlottak minden egyes védekezését megcáfolni.

„Nem bűncselekmény elkövetésére hozták létre, valós gazdasági tevékenységeket végeztek” – utalt az ügyész az 1990-ben alapított Questor első éveire, majd kiemelten foglalkozott az elsőrendű vádlott.

Tarsoly Csaba eközben végig egy noteszben jegyzetelt, vélhetően az utolsó szó jogáni felszólalásában kitér az ügyész által elmondottakra is.

Hét éve tart a tárgyalás

A jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.

A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárdnyi fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta.

A Quaestor-ügyben a nyomozás 2015. március 11-én indult el, a Nemzeti Nyomozó Iroda március 26-án három embert gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vette őket üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.

A hosszú évek óta tartó eljárásból 2022-ben lett elege a főügyésznek, és gyorsított eljárásra tett indítványt. A vádemelés óta eltelt időben ugyanis a szóban forgó bűncselekményekben érintett sértettek döntő többségének, 84 százalékának a büntetőeljárásban figyelembe vehető kára részben vagy teljes egészben megtérült.

A perbeszédek végeztével a vádlottak még egy utolsó alkalommal felszólalhatnak, majd a bíró várhatóan még idén ítéletet hoz az ügyben.

Elsőfokon két év

A Questor-ügy egyik mellékszálában a Kecskeméti Törvényszék még tavaly két év börtönbüntetésre ítélte Tarsoly Csabát, míg feleségét ennek felére. Tarsoly arra vállalkozott, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, és ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik.

A vádirat szerint a takarékszövetkezet vezetője cserébe azt vállalta, hogy a Quaestor-csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat biztosítja a szövetkezet pénzéből.

A vádlottak 2004 és 2010 között több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forint eredetét leplezték úgy, hogy fiktív jogcímmel átutalásokat hajtottak végre és a vádiratban foglaltak szerint  hozzányúltak a házipénztárhoz.