A kórházi várólisták, „Poloska Péter” és a kínai beruházások is szóba kerültek a Kormányinfón
További Belföld cikkek
- Rengeteg a betörő egy budapesti kerületben, már önkéntes járőrök vannak az utcákon
- Karácsony Gergelynek Priusa van, a Kutya Párt vezetője lovon jár
- Jobb, ha odafigyel: fontos határidő jár le az év végén
- Az influenszertől az Ausztriában kolduló magyarokig – így nem maradt el az idén a szegénység
- Orbán Viktor: Vége csak az évnek van, a melónak nincs
Ráállt a régi rendszerességre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hiszen ismét két héttel az előző Kormányinfó után tartott sajtótájékoztatót. A tárcavezető és Vitályos Eszter kormányszóvivő közölte: a szerdai ülésén a kormány elemezte a háborús helyzetet.
Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban elmondta: újabb és újabb tervek kerültek napvilágra a NATO terveiről és az ukrán misszióról. Ez fegyverszállítások koordinációját és fegyveresek kiképzését is jelenti, ráadásul ötéves tervet dolgoztak ki, ami riasztó, hogy eddig elhúzódhatnak a harcok. Magyarország ebben a misszióban nem kíván részt venni, és a kormány nem akar magyar katonákat küldeni Ukrajnába. A honvédelmi miniszter tájékoztatása szerint 800 ezer áldozata van már a harcoknak, a frontvonalak ugyanakkor csak kismértékben változtak. Gulyás Gergely kiemelte: Magyarország a NATO-nak lojális szövetségese, a vállalt költségvetési arányt is tartja a kormány, de a békét kell szolgálnia a szövetségnek, nem pedig olyan akciókba bocsátkozni, amely világháborús kockázatokkal jár.
„Ennek így nem lenne sok értelme”
Gulyás később kérdésre válaszolva kitért a szerdai Orbán–Zelenszkij-telefonhívásra, illetve arra, hogy az ukrán elnök meghívta a magyar kormányfőt a svájci békecsúcsra. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzott, hogy ha nincs ott mindkét harcoló fél, akkor nincs sok értelme egy ilyen találkozónak. Egy esetleges Orbán–Zelenszkij-találkozó viszont nem jön létre június 9-ig már.
A kínai elnök látogatásáról
Gulyás a tájékoztatón kiemelte: Magyarország növekvő súlyát mutatja, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök csak Párizsba és Budapestre látogatott el európai útján. A látogatásnak a gazdasági jelentősége kiemelendő, hiszen Kína gazdasági fejlődése az elmúlt két évtizedben elképesztő volt. Magyarország érdeke, hogy minél több kínai beruházás érkezzen ide, leginkább olyan területeken, amelyekben Kína csúcstechnológiával rendelkezik. Ezáltal erősödik Magyarország és az Európai Unió is. Gulyás hozzátette: konkrét megállapodások is lesznek ma, várhatóan délután fél 6 körül tesz bejelentést Orbán Viktor miniszterelnök és a kínai államfő.
Ezek a bejelentések egyébként érinthetik például a reptérre vezető vasút építését, ám Paks II.-ben nem vesznek részt a kínaiak.
A gazdaságról
A kormány sikeresen letörte a háborús inflációt, így 2024 a növekedés újraindításának éve lesz. Az első negyedéves adatok szerint ez valóra vált, ugyanakkor döntő fontosságú, hogy meddig tart a háború. Ennek ellenére idén a 2,5 százalékos növekedés reálisan várható, jövőre pedig a 4,1 százalék sem elérhetetlen.
A csok pluszról
Vitályos Eszter kitért a tájékoztatón a csokplusz-igénylésekre is. A már befogadott kölcsönkérelmek összege meghaladja a 83 milliárd forintot, és már több mint 3100 család érdeklődött a termék iránt. Az átlagos igényelt összeg 26 millió forint. Március végéig ténylegesen 1400 házaspárnak ítélték meg a hitelt, 35 milliárd forint értékben.
Az otthonfelújítási program is kiemelt érdeklődés mellett indul: már több száz szakmai véleményezés érkezett a rendelethez, ezek hatására került ki például a korábbi feltétel, a vezetékes gáz megléte. Vitályos Eszter kiemelte: érdemes már előre készülni a nyáron startoló programra az érintetteknek a szükséges dokumentumok összegyűjtésével.
Magyar Péterről
A miniszter több kérdést is kapott Magyar Péterrel kapcsolatban, különösen arra a hírre reagáltatták, amely arról szólt, hogy a Tisza Párt alelnöke egy rendőrségi adóvevőt gondolt mobilinternetet blokkolni tudó eszköznek. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy ez nem rendészeti, hanem orvosi kérdés.
Kocsis Mátét pedig Gulyás szerint feltehetően kisebbségi komplexus miatt támadja Magyar.
Jó döntés volt-e a listás választás visszahozása a fővárosban, amivel a Tisza Párt előtt is megnyílt az út a Fővárosi Közgyűlésbe? – kérdeztük Gulyás Gergelytől. A miniszter kifejtette, egy ellenzéki javaslatot támogatva fél évvel ezelőtt módosították a fővárosi választási szabályokat, tisztán listás választási rendszerről döntött az Országgyűlés. A korábbi rendszerben nehezebb lett volna elindulni, de az események kronológiája fordított. Gulyás Gergely szerint a demokrácia velejárója, hogy új pártok megjelennek és indulnak a választásokon. Gulyás egyébként megvédte korábbi kijelentését, amikor „Poloska Péternek” nevezte Magyart: mint most elárulta, ha valaki a saját feleségét lehallgatja és felveszi, az minősíthetetlen, ehhez képest a megfogalmazás barátságosnak tekinthető.
Csökkentek a kórházi várólisták
A kórházi várólistákkal kapcsolatban Gulyás Gergely kiemelte: az átlagok csökkentek, és nemzetközi szinten sem állunk rosszul, de hamarosan a kormány döntése értelmében még tovább csökkenhet a várakozási idő a műtétekre, ehhez kapacitásokat szabadítanának fel. A legrosszabb időszakban 43 ezren, napjainkban 26 ezren várnak 60 napnál tovább a műtétre – hangzott el. A leghosszabb várakozási idő a szürkehályog-, a csípő- és térdprotézis-operáció, illetve a gerincstabilizáló műtétek esetében állnak fenn. A kormány egyébként rendezi a kórházi adósságokat is: 63,4 milliárd forintot fordítanak erre.
A volt iráni elnökről
Mahmúd Ahmadinezsád budapesti előadásáról Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány világos és Izrael-barátnak minősített politikát visz, a magyar kormány egyik tagja sem találkozott a volt iráni elnökkel, egyetemi előadást tartott. A magyar kormány a volt iráni elnök korábbi, holokausztra vonatkozó szavait elítéli. Az akadémiai szabadság ugyanakkor megilleti az állami egyetemeket is.
Gulyás Gergely az Index kérdéseire válaszolva elmondta: épül a debreceni vakcinagyár, három hónapja már szerkezetkész volt az épület. Az Erasmus- és Horizont-programokkal kapcsolatban pedig folyamatosak az egyeztetések az Európai Bizottsággal. Vitályos Eszter hozzátette: a Kulturális és Innovációs Minisztérium korábban elindított egy HU-rizont nevű programot is ezek kiváltására.
(Borítókép: Vitályos Eszter és Gulyás Gergely. Fotó: Papajcsik Péter / Index)