Orbán Viktor már 2020-ban egy európai konfliktustól tartott
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
Ha békét akarsz, készülj a háborúra! Vegetius ókori idézete volt a felütése a magyar védelmi iparra fókuszáló panelbeszélgetésnek, amelyen a sort Jasper Rauh, a Rheinmetall AG magyarországi részlegvezetője nyitotta meg. Elismerte, hogy Európa hosszú időn át átaludta azt a kényszert, hogy békeidőben készüljön fel egy lehetséges konfliktusos időszakra a kontinens, így most igyekszik sietve bepótolni azt.
Ehhez persze nemcsak kormányzati döntések szükségesek, hanem ezzel párHuzamosan a társadalmat is fel kell készíteni.
Mint mondta, magyarországi gyáraival a Rheinmetall jó helyzetben és pozícióban van nálunk, és a jelenlegi konjunktúra időszakában a hosszú távú kilátások is kedvezőek. A termelés nemcsak a magyar igényeket (rendőrség, hadsereg) elégíti ki, hanem exportálni is tudnak. Hozzátette, az elmúlt fél évtizedben sokat és jó irányba fejlődött a magyar védelmi ipar.
A kezdetek
Rauh felidézte, hogy 2020-ban Orbán Viktor megbeszélést javasolt a Rheinmetall magyarországi részlegének vezetőjével arról, hogy miként lehetne a hazai védelmi képességeket fejleszteni. Akkor mondta azt a magyar kormányfő, hogy szerinte fel kell futtatni a katonai fejlesztéseket, mert a következő 10 éven belül szerinte biztosan kipattanhatnak európai konfliktusok is.
Palkovics László, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy hosszú távra nyúlik vissza a magyar–német együttműködés, a fejlesztések messziről indultak. Miután kormánydöntés született a védelmi képességek és a védelmi ipar fejlesztéséről, közös céget alapítottak a Rheinmetállal. Gyár is épült, ahol megkezdődhetett a lőszer- és robbanóanyag-gyártás. Azóta már olyan német–magyar együttműködés is van, amelynek keretében hazai fejlesztőket is bevontak a német harckocsicsalád, a Panther modernizációjába.
A moderátor, Prőhle Gergely, az NKE programigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy júliusban kezdődik a magyar soros uniós elnökség, amelynek egyik kiemelt projektje lesz a kontinens átfogó védelmi képességének bővítése. Az európai védelmi ipar megerősítése, szintre hozása nem tűnik lehetetlen feladatnak, elhatározás kérdése, no meg persze elsődlegesen politikai döntésre van szükség. Ha ez megvan, akkor a fejlesztéseknek olyan irányt kell szabni, hogy minél több európai technológiát vonjanak be, de természetesen szem előtt tartva a NATO szabványokat is. Prőhle szerint nem szabad elfelejteni, hogy
most még itt van, de nem lesz mindvégig jelen a NATO, tehát Európának képesnek kell lennie, hogy idővel meg tudja magát védeni.
Kérdésként elhangzott, hogy ki határozza meg a magyar fegyverzetigényt. Válaszában Palkovics László egyértelművé tette, hogy a magyar kormány és a védelmi fejlesztési politika. Prőhle Gergely mindehhez még hozzátette, bár Magyarországon folyik fegyvergyártás, azonban ahogyan azt már két éve következetesen képviseli a magyar kormány, nem szállítunk sem fegyvereket, sem pedig katonákat Ukrajnába. Ugyanakkor azokkal a termékekkel, amelyeket Magyarországon állít elő a Rheinmetall, természetesen azt csinál, amit akar, tehát kereskedőcégeken keresztül értékesítheti azokat.