Krízisüzemre számít az Orbán-kormány az EU soros elnökeként

Július 1-től Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egy háttérbeszélgetésen előrebocsátotta, a magyar elnökség egyáltalán nem lesz hasonló a legutóbbiakhoz – írja az Economx. Mint emlékeztettek, Magyarország sajátos időszakban (az EP-választásokat követő intézményi bizonytalanságban) veszi át az elnökséget, az Európai Tanácsnak várhatóan csak decembertől lesz új elnöke.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint ráadásul még sérülékenyebbé teszi a helyzetet, hogy az orosz–ukrán háború továbbra is zajlik, kihívást jelent a közel-keleti, valamint a kaukázusi krízis, emellett a Távol-Keleten is bármi megtörténhet. Mint mondta, 

Bóka szerint a magyar elnökség alatt várhatóan lesznek az Európai Uniót érintő krízishelyzetek. Az Európai Unió új, ötéves politikai stratégiájának átvezetése és menetrendjének elfogadtatása is a magyar elnökség feladata lesz.

Bóka János elmondta, hogy éppen ezért nem a jogalkotáson lesz a július első napján kezdődő időszak fókusza, ellenben 1500-1600 munkacsoporti ülést tervez a magyar elnökség a félév alatt. Magyarország párbeszédet indítana az uniós versenyképesség, a közös védelmi, kohéziós és agrárpolitika, valamint a demográfiai és migrációs kihívások kapcsán, valamint továbbra is bővítene a Nyugat-Balkán felé.

Egyrészt hagyományból, másrészt az EP-választási kampányra tekintettel csak június második felében fogják nyilvánosságra hozni a konkrét prioritásokat és programot. A miniszter elismerte, hogy bár a cél a zökkenőmentes, lojális együttműködés, azzal is tisztában vannak, hogy a magyar elnökséggel szemben magasabbak lesznek az elvárások a tagállamok részéről.

A miniszter elárulta, hogy elképzeléseikkel valamennyi uniós tagállamot megkeresték, 250 megbeszélésen vannak túl, az észrevételeket beépítették a programba, semmilyen meglepetést nem okoznak majd. 

Hiába a kiemelt idegenforgalom, nem egyeztettek a budapesti városvezetéssel

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár – aki egyébiránt az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos is – közölte, hogy elkészült a 177 eseményt – többek között 16 miniszteri, illetve 2-2 informális és EU-csúcsot is – tartalmazó magas szintű naptár.

A Várkert Bazár lesz a magyar elnökség központja, amelynek közelében egy százfős médiaközpont is nyílik. Emellett lesznek rendezvények a Bálnában és a Puskás Ferenc stadionban is. 98 oldalas arculati kézikönyv készült, amelyben az egyelőre nem sajtónyilvános szlogen is olvasható. Az úgynevezett európai váró – amelyet 40–60 napon keresztül használnak majd – a Liszt Ferenc repülőtér egyes terminálja lesz, biztonsági kialakításán már dolgoznak. A legutóbbi, 2011-es büdzsé 24 milliárd forint volt, a mostani soros elnökség a kormányzat által elfogadott 35 milliárd forintos költségvetésből dolgozhat majd.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint az elnökség „nem úgy fog történni, ahogy elvárják tőlünk, hanem ahogy szoktuk csinálni, és az jó”. A pápalátogatás és a vizes világbajnokság megszervezését hozta fel példaként. Az államtitkár úgy véli, hogy a budapesti rendezvénysorozat a diktatúrázásra is válasz, miközben „megpróbáljuk nem megölni a várost” a megnövekedett idegenforgalommal.

„Nincs olyan aspektus, sem politikai, sem pedig praktikus szempontból, ami indokolná, hogy a budapesti vezetéssel egyeztetni kelljen” – jelentette ki Kovács Zoltán, aki hozzátette, hogy állami és kerületi tulajdonban lévő ingatlanokkal terveznek, és a közlekedésben is csak néhány perces torlódásra számíthatnak a fővárosiak, de a hatékonyság érdekében lesznek ezzel kapcsolatos konkrét KRESZ-változtatások. Budapest csak élvezni fogja az elnökség előnyeit – ígérte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!