Navracsics Tibor: A közigazgatás fontos versenyképességi tényező
Navracsics Tibor hangsúlyozta, a közigazgatás fontos versenyképességi tényező nemcsak abban például, hogy egy ügy elintézése mennyi ideig tart, hanem abban is, hogy milyen körülmények várják az ügyeiket intéző állampolgárokat.
A megújuló intézmények és épületek azt is jelentik, egyre több helyen minőségi és kulturált környezetben lehet ezt tenni – fogalmazott a miniszter.
Kifejtette, az államnak „adnia kell magára”, mert ez egyben üzenet az államtól az emberek irányába. Ennek az üzenetnek – folytatta – , csakis a legjobbnak és a legmagasabb színvonalúnak szabad lennie. Annak, hogy az állam megbecsüli a polgárait, minden rendelkezésre álló eszközzel mutatnia kell a megbecsülést – tette hozzá.
Navracsics Tibor beszédében rámutatott, amikor válság van, az államra lehet számítani, ez pedig így történt például a koronavírus-járvány, a gazdasági nehézségek, vagy Ukrajnából érkező menekültek fogadásakor, az állami és a területi közigazgatás az önkormányzatokkal összefogva nyújtott segítséget a polgároknak és a rászorultaknak.
Ezekben az időszakokban a sokak által unalmasnak és szürkének tartott, lenézett közigazgatás vitte a polgárok életét, gondoskodtak a közösségek megmaradásáról – hangsúlyozta a miniszter, megköszönve az ebben a munkában résztvevők segítségét.
Hozzátette, a közigazgatás amellett, hogy segíti az embereket és versenyképeségi tényező, példát mutat a hétköznapokban, hogyan lehet vitát elrendezni, megbeszélni dolgokat, békésen szót érteni egymással.
Az eseményen Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, a magyar-ukrán határral szomszédos választókerület szó szerint a „bőrén érezte” a menekültek problémáját, és ezért – mint fogalmazott – „békepártinak kell lennünk”.
A rendezvényen jelen volt Román István vármegyei főispán, Szabó Tünde fideszes országgyűlési képviselő, Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke, valamint Bacskai József ungvári főkonzul.
A záhonyi járási hivatal épületenergetikai felújítása 516 millió forintból valósult meg; ebből mintegy 200 millió forintot az Európai Unió segítségével, a fennmaradó összeget pedig a hazai költségvetésből finanszíroztak.