Se kassza, se eladó – kipróbáltuk az ország első teljesen automata kisboltját

Ez nem hagyományos értelemben vett üzlet, és nem csak az áruértékesítés innovatív technológiája miatt. A termékkör is különleges, mivel előállítása és árazása is önmagán túlmutató jelentőséggel bír – kezd rövid ismertetésbe a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója, Romhányi Tamás. A civil szervezet munkatársával a Fény utcai piac második emeletén beszélgetünk a szóban forgó bolt melletti kávézóban, amit szintén a máltaiak üzemeltetnek. Az üzletben kapható áruk és maga a bolt is a Felzárkózó Települések Program küldetésének sajátos reprezentálói: magas minőséget képviselő étkezési olajok, szörpök, aszalt gyümölcsök, tészták, ízesített mézek, összességében

Ezek mind a leszakadó falvakban élő, de ott munkára vállalkozó, önmaguk eltartását megkísérlő családok boldogulását elősegítő munka eredményei. Érkezik áru Létavértesről, Tarpáról, az ökumenikusok kastélyosdombói sajtműhelyéből, de még az L. Ritók Nóra nevével fémjelzett Igazgyöngy Alapítványtól, Toldról is.

A boltot, amire elsősorban jószolgálati eszközként tekintenek, és csak másodsorban bevételtermelő üzleti vállalkozásként, a Máltai Manufaktúra Nonprofit Kft. üzemelteti. Egyelőre csak viszi a pénzt, de középtávon a (más felzárkózást segítő tevékenységekbe visszaforgatható) profit kitermelése a cél.

A termékek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől Dél-Baranyáig húzott átlós vonal alatt elhelyezkedő kistelepülésekről származnak. A koncepció azon alapszik, hogy az érintett 300 ezer ember környezetébe a lehető legmodernebb technológiát kell odavinni, mert csak így van esély arra, hogy a kistérségek fejlődése gyorsabb legyen a környezetükénél, és így utolérhessék őket.

Adódik a kérdés, hogy akkor a teljesen automatizált boltot miért az ország legfejlettebb pontján, a főváros egyik leggazdagabb kerületében nyitották meg. Azért, mert a prémiumminőséget tükröző árakat itt tudják legnagyobb számban megfizetni.

Óriási dilemma mindig, hogy a szociális szövetkezetekben a nehezebb sorsú emberek által készített termékek piacát mi működtesse. A sajnálat, ami adott esetben elfedi a termék hibáit, vagy a valódi piaci mechanizmus? Itt ez utóbbit választottuk.

– mondja Romhányi Tamás, aki nem tart attól, hogy az applikációalapú vásárlás az idősebbeket elriasztja. Az ő esetükben a szomszédos kávézó munkatársai segítenek, adott esetben tőlük is megvásárolhatók a szükséges portékák.

A bolt igazi pilotprojekt, a kísérleti időszakon épphogy túl van, eddig kedvezőek a tapasztalatok. Az üzemeltető szervezet most nagy ugrásra készül azzal, hogy a budai elit kerület után a dél-baranyai Téseny településére is elviszik az automatizált bolt technikáját azzal a különbséggel, hogy ott a csúcskategóriás termékek helyett a legalapvetőbb hétköznapi élelmiszereket lehet majd kapni.

Egy teljesen automatizált üzlet esetében sokak első reakciója lehet az, hogy munkahelyeket tesz feleslegessé. Csakhogy a legszegényebb kistelepüléseken a boltok forgalma annyira kicsi, hogy a pénztáros és az eladó bérét akkor sem tudja kitermelni az üzlet, ha mindent irreálisan magas áron próbál eladni.

Az automatizált üzletben viszont megfizethető áron lehet majd helyben vásárolni. A tervezett tésenyi boltnyitás egyben szociokulturális kísérlet is lesz. (Amiről óhatatlanul a köztérre kihelyezett zongora intő példája jut eszünkbe: a Fény utcai piac zongoráján ma is bárki játszhat, míg a Keleti pályaudvaron, az ugyanilyen célból kihelyezett hangszert néhány héten belül tönkretették.)

Erről a szakember azt mondja, a felzárkóztatásnak nincs biztos receptje, olyan úttörő munka, melyben három lépés megtétele után lehet, hogy kettőt vissza kell lépni. A vonatkozó kormányhatározat összesen 300 leszakadó települést nevezett meg 2019-ben,

Ezek többségében úgynevezett jelenlétpontok vannak, ahol az élet legkülönbözőbb kérdéseire kaphatnak a helyben lakók válaszokat az ott dolgozó szociális munkásoktól. Az erre nyitott családokat is ők kapcsolják be a termelési folyamatba. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által menedzselt kereskedelmi láncolat meglehetősen rövid. Az említett 179 település termelőitől először felvásárolják a megfelelő minőségű alapanyagokat, saját üzemeikben feldolgozzák, majd kiszállítják a boltokba.

Amikor QR-kóddal indul a vásárlás

A Fény utcai piac automata boltjának technológiai hátterét a Kende Retail Operation Kft. fejlesztette, jelenleg ez az országban egyetlen állandóan működő kiskereskedelmi egység. Az általunk is kipróbált bolt előtt ottjártunkkor nem kígyózott hosszú sor. Ennek az is oka lehet, hogy az első vásárlás kicsit körülményes.

Először egy QR-kód segítségével le kell töltenünk a Fetekert appot (a mozaikszó a felzárkózó települések és a kert szó összevonását jelzi), majd a személyes adataink megadását követően (ez a digitális számla kiállításához szükséges) a bankkártyánkat is hozzá kell rendelni. Ezek révén tudunk regisztrálni a rendszerbe. Ezt követően a rendszer egy személyes kódot generál, amelyet egy beléptető kapunál becsipogunk. A zár kinyílik, a bolt pedig beazonosítja, hogy éppen ki tartózkodik az üzlettérben. A mennyezeten elhelyezkedő kamerák sokasága egyfelől biometrikus adatok alapján (tehát nem arcfelismerés által) beazonosítja és követi a vásárlót, másfelől a polcokon lévő árukat rögzíti. Ez utóbbiakat az intelligens polcok is detektálják súlyuk alapján, érzékelve, ha felemelik róluk az árut. Ezt a rendszer gyakorlatilag a kosárba helyezésnek tekinti, függetlenül attól, hogy hová tesszük az árut. (Ha vissza a helyére a polcra, akkor kiveszi a digitális kosarunkból). Ha az adott portéka elhagyja az üzlet területét – praktikusan, ha kilépünk vele a boltból (vagy a kísérletező kedvűek onnan kidobják) – a vásárlás befejeződik, az áru ellenértékét levonják a számlánkról. Nincs pénztár, nincs eladó csak a futurisztikus élmény.

A bolt egyfajta figyelemfelkeltő eszköz is, mely rávilágít arra, hogy a középosztály mindennapjaiban is meg kell találniuk a helyüket és szerepüket a felzárkózó településen élőknek.

Ezek az emberek csak akkor tudnak integrálódni, hogyha a társadalom elfogadja őket. Ha a többségi társadalom nem lesz nyitott arra, hogy az ott élőknek helyet adjon a mindennapi viszonyaik között, akkor a szociális segítők, ha megfeszülnek, akkor sem tudnak eredményeket elérni.

Az egzisztenciális skála két végpontján élő közösség egymáshoz közelítésének első lépése lehet ez a bolt.

(Borítókép: Romhányi Tamás. Fotó: Papajcsik Péter / Index)