Lengyelország
–
Hollandia
–
Szakértők szerint elévültek már azok az ügyek, amelyekkel Dobrev Klára vádolja az államfőt
További Belföld cikkek
-
Két milliomosa is lett az országnak - A DK szerint Vitézy Dávid képtelen elfogadni a vereséget, ezért fideszes
- Meghalt egy helyi fideszes önkormányzati képviselő meggyszedés közben Ráckevén
- Jobbulást és kitartást már elegen kívántak Karsai Dánielnek, ő jogvédelmet vár
- Választási megtévesztésre gyanakszik Újpest korábbi alpolgármestere
Több jogász is megszólalt abban az ügyben, amely szerint Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője köztörvényes bűnözőnek nevezte Sulyok Tamás köztársasági elnököt egy földvásárlással kapcsolatos ügyben.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője azt állítja, dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy „Sulyok Tamás köztársasági elnök köztörvényes bűnöző”. Az ellenzéki politikus azt állítja, hogy bizonyítani tudja, hogy az államfő a földmaffia figurájaként, ügyvédként, törvényellenesen, vélhetően bűnszervezetben, a 2000-es évek elején pénzért játszott át magyar termőföldeket külföldieknek.
Dobrev Klára az ezzel kapcsolatos dokumentumokat csütörtökön adja át az ügyészségnek. Sulyok Tamás közben jelezte, törvénybe ütköző szerződés megkötésében sosem vett részt, és megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügyben.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában megszólaltatott jogászok szerint a DK EP-listavezetője csütörtökön hiába adja át a megszerzett iratokat az ügyészségnek,
az elévülés intézménye miatt szinte biztosan elutasítják az államfő elleni feljelentést.
Zamecsnik Péter ügyvéd szerint soha nem is fog kiderülni, megalapozott-e Dobrev Klára állítása, mert az eljárásjogi akadály miatt az ügyészség nem fog nyomozást elrendelni.
Hack Péter, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője azt mondta: a törvény értelmében három napja lenne az ügyészségnek dönteni, de az elévülés miatt a törvény értelmében el kell utasítania a feljelentést, mert
a részletek viszonylag kevéssé ismertek, de az bizonyos, hogy ez nem lehet olyan bűncselekmény, ami húsz év távlatában is büntethető lenne. Tehát maximum az elkövetéstől számított három éven belül elévült
– tette hozzá.
Pokol Béla jogtudós, politológus, az Alkotmánybíróság volt tagja saját Facebook-oldalán fejtette ki véleményét. Szerinte inkább Dobrev Klára minősítése vet fel aggályokat.
A profi ügyvéd épp azért profi, mert az esetekre vonatkozó szembefutó szabályozások réseiben megtalálja a lehetőségeket, és a büntetőjog »nullum crimen sine lege« (nincs bűncselekmény kifejezett törvényi tényállás nélkül) pedig meghúzza a határokat, hogy e résekbe eső mikor egyben bűncselekmény is. Az ügyvédi munka tele van ilyen rések keresésével és az ügyfelek érdekében ezek kihasználásával éppúgy, ahogy az üzleti világban a vállalkozók a bevett adóoptimalizálások és könyvelési ügyességek tömegével élnek, amit az ellenoldal jogásza ügyfele érdekében az üzleti vitákban és perléseik során sokszor megengedhetetlennek minősít. Így az, hogy a Dobrev által felhozott eset az államfő ügyvédi előéletéből minek minősül, csak nagyon alapos jogi elemzés és értelmezés után dönthető el. Ellenben az, hogy most mindezeket megelőlegezve köztörvényes bűnözőnek nevezi az államfőt, kimeríthet néhány tényleges bűncselekményt. Feltehetően ezt ő is tudja, és csak az EP-képviselői mentelmi joggal a háta mögött mert ilyet tenni
– tette hozzá Pokol Béla.
A szóban forgó zsebszerződésekkel kapcsolatban a hvg.hu megkérdezte Magyar György ügyvédet, hogy valóban bűncselekménynek minősültek-e akkoriban, tehát a 2004-es uniós csatlakozásunk és az akkori törvénymódosítás előtt az ilyen típusú zsebszerződések. Magyar György hangsúlyozta, hogy minden egyes büntetőjogilag releváns tényállás megítélésénél az a legelső eldöntendő kérdés, hogy az adott ügyben van-e akadálya a büntetőjogi felelősségre vonásnak. Mivel azonban az elkövetéskori Btk. rendelkezik az elévülési időről, ebben az esetben megállapítható, ha valóban a 2000-es évek elején történtek visszaélésszerű magatartások, akkor azóta már kb. 20 esztendő eltelt. Az ilyen típusú bűncselekmények elévülési ideje pedig azonos a büntetési tétel felső határával, amely jelen esetben maximum 5 év. Magyar György kifejtette: a büntethetőségnek, ha nem lenne elévülés, feltétele lenne, hogy a szerződés semmis legyen. Ez pedig nem büntetőjogi, hanem polgári jogi jogkövetkezmény, amire viszont máig vonatkozóan lehet hivatkozni. És akár az ügyészség is kezdeményezhet ilyen polgári pert. Vagyis a felvetett ügynek lehet esetleg polgári jogi, politikai, erkölcsi következménye, de igen nagy valószínűséggel büntetőeljárás ma már ebből nem keletkezik. Az ügyészség a feljelentést valószínűleg el fogja utasítani.
Hegedűs László ügyvéd a Facebookon közzétett posztjában kijelentette: „Ha ilyen büntetőjogi szakértői vannak a DK-nak, akkor mentse meg az igazszolgáltatást tőlük a nép, de nagyon. Aki ilyen súlyos állításokat így fogalmazzon meg a semmire, az nem való a politika közelébe.” Az ügyvéd szerint a szerződés önmagában csak közvetett bizonyíték, a szerződési szándéknak kell kimeríteni a bűncselekményt.
Horváth Lóránt ismert ügyvéd, az Ügyvédkör elnöke szerint Sulyok Tamással összefüggésbe hozott ügy a kétezres évek elején semmilyen módon nem volt törvénysértő. Az ügyvéd véleménye azért releváns, hiszen a szakterületei az alábbiak: költségvetést károsító bűncselekmények védelme, gazdasági bűncselekmények, adójog, gazdasági jog – írja az atv.hu. Az Ügyvédkör szakmai szervezet elnöke emlékeztetett: a földtörvény célja valóban az volt, hogy magyarországi termőföld ne kerüljön külföldi tulajdonba. Horváth Lóránt, azok alapján, amiket Dobrev Klára állított, úgy véli, a haszonélvezet átadása önmagában nem jogellenes.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
