Minden negyedik magyart érint a probléma, ami miatt többszörösére nő a rák kockázata

A WHO és a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport 1997-es jelentésében már olyan súlyos és krónikus betegségként jelölte meg a túlsúlyt, ami egyéni és társadalmi szinten egyaránt megelőzési és kezelési stratégiákat igényel.

Kialakulásának hátterében állhatnak szociokulturális, környezeti, genetikai, életmódbeli és pszichológiai tényezők is, vagy akár a bélrendszerünkben előforduló mikrobák. A legfrissebb World Obesity Atlas alapján elmondható, hogy míg 2020-ban 1,39 milliárd felnőtt élt túlsúllyal, addig 2035-ben várhatóan már 1,77 milliárd főt érint majd az obezitás. Hazánk lakossága a túlsúlyosokat és az elhízottakat is figyelembe véve a negyedik helyen szerepel az Európai Unió országai között.

Az elhízás több, mint esztétikai probléma

A túlsúly miatt kialakulhat cukorbetegség, magas vérnyomás, légzőszervi megbetegedések és daganatok is – hangsúlyozták a szakemberek. 

„Az emberek gyakran csupán esztétikai problémaként tekintenek az elhízásra. A túlsúly azonban olyan krónikus betegségek okozója is lehet, amik akár évekkel rövidebb élettartamot eredményezhetnek.

Az elhízás kezelése összetett folyamat, amely komplex terápiás eljárást igényel: diétával, életmódváltással, megfelelő gyógyszeres kezeléssel és rendszeres szűrűvizsgálatokkal sokat tehet a beteg az életminősége javítása érdekében

– mondta el a rendezvényen Prof. Dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnöke, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a villámfogyókúrák nem hoznak tartós eredményt. „A fenntartható testtömegcsökkenés nőknél átlagosan naponta 1200 kcal, míg férfiaknál naponta 1500 kcal energiabevitellel érhető el” – fogalmazott a MOMOT elnöke. 

A cukorbetegség meglepő szövődménye

Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke rámutatott: a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri, az idült vesebetegség és a daganatos megbetegedések kockázatát. 

Friss országos kutatásukban 50 ezer újonnan diagnosztizált és 600 ezer régóta ismert 2-es típusú cukorbeteg adatait vetették össze a 7 millió nem cukorbeteggel. Az eredmények azt mutatták, hogy a daganat megjelenésének kockázata 4,32-szerese, illetve 2,5-szerese volt a cukorbetegeknél.

Elsősorban a hasnyálmirigy, a máj és a vese daganatának kockázata volt magasabb (17-, 9-, illetve 7-szeres) körükben

– ismertette az MDT elnöke. A felmérésből az is kiderült, hogy az elmúlt években a cukorbetegek között a daganatok előfordulása nem változott, a nem diabéteszes csoportnál azonban ez csökkenő tendenciát mutat. „Az életmódváltást és a szűrővizsgálatokat nem lehet megúszni” – húzta alá Prof. Dr. Wittmann István a szakmai-társadalmi kerekasztal-beszélgetésen.

„Annál is inkább, mivel a kezdeti stádiumban felfedezett elváltozás nagyobb eséllyel gyógyítható” – tette hozzá.

Az egészségügyi ellátást szervezők, az abban résztvevők és a cukorbetegeket képviselő szervezetek részvételével rendezett szakmai találkozón a jelenleg készülő Nemzeti Diabétesz Stratégiáról is szó esett, ami meghatározó lesz az elhízás, a vesebetegség, a kardio-vaszkuláris és a daganatos betegségekben érintettek jövőjének szempontjából.