A verőcei hajóbaleset túlélője még nem szólalt meg, pedig mindent eldönthet a vallomása

További Belföld cikkek

Hol tart most a verőcei hajóbaleset vizsgálata? Mennyiben felelős a kapitány? Miért volt bravúrosan ügyes a dunai vízi rendészet? Miért tart ilyen régóta a Hableány-per? Mi is történt pontosan a Nemzeti Színházban a Romeo és Júlia című darabban a két színésszel, akik súlyosan megsérültek? Ezekre kerestük a választ a Kibeszélőben Borbély Zoltán ügyvéddel, közlekedési szakjogásszal.

A beszélgetést azzal kezdtük, hogy az ügyvéd felidézte a verőcei baleset körülményeit, és azt, hogy feltételezhetően mi is történt azon az estén. Egyetlen túlélője volt a tragédiának, egy olasz fiatalember, aki idővel akár koronatanú is lehet a perben. De vele együtt lehetnek kiemelt tanúi a szállodahajó utasai is.

Borbély emlékeztetett arra, hogy annak idején a Hableány-balesetben az ütköző svájci szállodahajó, a Viking Sigyn utasainak telefonfelvételei komoly bizonyítékként szolgáltak. A verőcei balesetben a száguldó motorcsónak nagyon gyorsan haladt az ütközés pillanatában, ugyanakkor a Heidelberg kapitánya vélhetően nem észlelte a csónakot, ellenkező esetben azonnal megáll. Szakértők egyébként is azon a véleményen vannak, hogy a hatalmas becsapódást mindenképpen „illett volna észrevenni” és annak megfelelően reagálni.

Ennek kapcsán átbeszéltük azt is, hogy miért keveri össze a közvélemény a cserben hagyást és a segítségnyújtás elmulasztását. Ebben az esetben nem a kapitánynak kell az ártatlanságát bizonyítania, hanem a hatóságoknak az ő bűnösségét. Szakértők egyébként kevéssé tartják valószínűnek, hogy egy ilyen profi, régóta hajózó ember ne észlelte volna a balesetet.

Annak ellenére, hogy vannak nagyon modern hajózási eszközök, szofisztikált radarok, amelyek képesek különbséget tenni a vízen álló és mozgó tárgyak között, mind a Viking kapitánya, mind a Heidelberg cseh kapitánya régi motoros volt, akik előnyben részesítették a manuális hajóvezetést.

A Heidelberg szállodahajón utazó szem- és fültanúk hallották a hatalmas csattanást azon az estén, 22 óra után. Azt is látták, hogy a szállodahajó felkapcsolja reflektorait, ám nem áll meg.

A magyar vízi rendőrség bravúrja

Az ügyvéd külön kiemelte, hogy a magyar vízi rendőrök nemcsak utánamentek a verőcei balesetben érintett szállodahajónak, hanem meg is állították, méghozzá még magyar területen, elkerülve ezzel rengeteg nemzetközi komplikációt az esetleges kiadatás ügyében, ha a hajó és kapitánya elhagyta volna a magyar felségvizeket.

A kapitány először 72 óráig őrizetben volt, majd döntöttek, hogy utána – bűnügyi felügyeletbe – házi őrizetbe kerüljön. A kérdésre, hogy általános-e, hogy ilyen vízi baleseteknél kényszerintézkedést rendeljenek el, Borbély Zoltán azt mondta, nem jellemző.

Az oka pedig az, hogy a külföldi, aki a balesetet okozta, ne rejtőzhessen el vagy ne szökhessen el az országból.

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy a Hableány-perben az elsőfokú ítélet nem mondta ki bűnösnek a a Viking kapitányát segítségnyújtás elmulasztásában. Vagyis nemhogy 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásáért nem vonható felelősségre, hanem egyért sem. Ugyanakkor van a Kúriának is egy döntése, amely szerint a segítségnyújtás elmulasztása a mulasztások számához igazodik, azaz ha valaki nem nyújt segítséget, akkor az egyrendbeli, és nem nyolc-, mint a verőcei balesetnél.

Miért tart már öt éve a Hableány-per?

Az ügyvéd felemlítette, hogy a Viking kapitánya – első fokon – öt év, hat hónapot kapott, és felmentették a 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának vádja alól. Ezután az ügyészség fellebbezett súlyosbításért, így jelenleg másodfokon van a per. Ezen a szinten már egy három bíróból álló tanács fog dönteni.

Az üggyel kapcsolatban Borbély Zoltán, hangsúlyozottan személyes véleményét hangoztatva azt mondta, ha itt a segítségnyújtás elmulasztása megállapítható, és mondjuk tettének következményeit látva az illető sokkot kap és azért nem cselekszik, akkor felmerül a kérdés, hogy alkalmas-e az ilyen személy egy hajó vezetésére. Ha pedig nem alkalmas, akkor végérvényesen kell eltiltani.

Mi történt a Nemzeti Színház Romeo és Júlia előadásán?

A Nemzeti Színház a Romeo és Júlia előadásán 2 méter 80 centiméteres magasságból zuhant le Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia, mert a díszletben volt egy korláthiány. Mind a ketten súlyos testi és lelki sérüléseket szenvedtek.

Mivel üzemi baleset történt, ezért azt kell bizonyítania a munkáltatónak, hogy az ellenőrzési körén kívül eső és elháríthatatlan ok áll-e fenn. Ugyanakkor a Nemzeti Színház nem vitatja, hogy jár a kártérítés a két színésznek, és az ügyvéd szerint a kártérítési ügy hamarosan le fog zárulni, mindenki megelégedésére.

A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy

Hogyan lehet megállapítani egy vízi balesetnél, ahol nincsenek féknyomok, hogy valóban a megengedettnél gyorsabban ment-e a hajó?
Kik vizsgálódnak vízi baleseteknél, a rendőrség vagy más szakértők?
Miért van, hogy nálunk bizonyos vármegyékben, ha az ügyész kéri, akkor azonnal elrendelik a kényszerintézkedést, más vármegyékben pedig ez ritkaságszámba megy?
Miért nem beszélt eddig a verőcei baleset egyetlen túlélője, az olasz fiatalember?
A Nemzeti Színházban történt színészbaleset oka korláthiány volt, azonban a szerencsétlenség nem az első, hanem a 33. előadáson történt. Miért éppen akkor?

(Borítókép: Borbély Zoltán. Fotó: Tövissi Bence / Index)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.