Régóta vártunk egy igazi vitára, de ez nem volt az

Csütörtök este lezajlott a köztelevízióban a Várkert Bazárba szervezett európai parlamenti listát állító pártok jelöltjeinek vitája (többnyire a listavezetőket küldték a pártok, ettől csak a Kutyapárt és a Második Reformkor tért el).

„Egy sokszereplős, szigorú keretek közé szorított vitaműsor az időkorlát miatti felületesség okán a valódi csörték és mély szakpolitikai tartalmak helyett leginkább a választói benyomásokra gyakorolt hatása miatt lehet érdekes” – nyilatkozta a csütörtöki vitával kapcsolatban Kovács János, a PegaPoll vezető elemzője, majd hozzátette: csütörtök este egy politikai színpalettát láthattunk, ahol mindenki igyekezett a saját zászlaját magasra emelni, a saját hívószavait célba juttatni.

A lényeg a mandátumok száma

Mint kifejtette, egy ilyen sokszereplős vitánál a minél több információ átadása helyett sokkal lényegesebb lehet a megjelenés, a beszédstílus, a fő üzenetek megválasztása, valamint a vita dinamikája. „Utóbbi betekintést nyújt a hallgatóság számára a versengő pártszereplők politikai stratégiájába:

• elsősorban mely társadalmi csoportokat igyekeznek megszólítani,
• milyen tartalmi tétet adnak a választási küzdelemnek,
• a vita mely résztvevőivel szemben keresik az aktív konfrontáció lehetőségét,
• illetve politikai közösségként kikkel szemben pozicionálják magukat.

Érdemes megjegyezni, hogy a kampány ezen szakaszában a pártok célja elsősorban a már meglévő szavazóik mozgósítása, másodsorban a preferenciájukban vagy részvételi hajlandóságukban ingadozó választók számára a részvételhez és támogatáshoz szükséges impulzus megadása”

– magyarázta lapunknak az elemző.

Kovács János szerint, ha azt nézzük, hogy az ellenzéken belüli erőviszonyok tisztázása ma nyitott kérdésnek számít, valamint az is bizonytalan, hogy a kormánypártok listája potenciálisan mekkora előnnyel rendelkezik az ellenzéki kihívókéhoz képest, különösen a korábbi EP-választási eredményekhez viszonyítva, egy ilyen vita semmiképp nem mondható tét nélkülinek. „Már csak azért sem, mert több olyan parlamenti párt is képviselteti magát, amelyek számára – csekély támogatottságuk okán – már a közeljövőben politikai létkérdéssé, de legalábbis szuverenitáskérdéssé válhat, hogy sikerül-e önálló listával mandátumot szerezniük” – tette hozzá az elemző.

Belpolitikai dimenzióban Kovács János szerint a fő kérdés mégis az, hogy

• miként alakul majd a kormány-ellenzék mandátummérleg,
• illetve a választási eredmények nyomán átláthatóbb viszonyok jellemzik-e majd az ellenzéki térfelet;
• továbbá kell-e majd beszélni „kétfejű” ellenzékiségről,
• lesz-e több pólusképző szereplő,
• valamint az új erőviszonyok és politikai realitások nyomán hogyan változik az egyes pártok szövetségi politikája, korábbi viszonyrendszere,
• létrejöhet-e egyfajta integrálódás a ma még töredezett képet mutató ellenzék soraiban.

Deutsch Tamás fegyelmezett, de kockázatkerülő volt

Az egyes jelöltek teljesítményét vizsgálva, a PegaPoll vezető elemzője elmondta: a Fidesz–KDNP listavezetője a kormánypárti kommunikációs stratégiának és az eddigi kampány vezérfonalának megfelelően a háború vagy béke, a külföldi befolyás vagy szuverenitás kérdéseit helyezte középpontba, háborúpártisággal és a nemzeti érdekkel való szembehelyezkedéssel vádolva politikai ellenfeleit. „Deutsch Tamás arra használta fel az időkeretet, hogy a már ismert, kormányoldali kommunikációs panelek mentén adjon tétet a küszöbön lévő választásoknak. Ebben fegyelmezett és kockázatkerülő volt. Megszólalásaiban Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc célzott kritikája mellett előkerült a »dollárbaloldal«, a »Soros-hálózat«, a »bevándorláspártiak«, valamint a jogállamisági eljárások politikai eszközökként való bemutatása.

Azt láthattuk, hogy a Fidesz a már kikutatott, lemért, bejáratott, könnyen értelmezhető, elsősorban a saját tábornak szóló, erős üzenetekkel operál. Ebben visszaköszön Orbán Viktornak az a megállapítása, miszerint nem a politikailag máshol állókat kell győzködni a kampány hátralévő részében, hanem a kormánypárti szavazókat minél nagyobb arányban szavazásra buzdítani

– fejtette ki Kovács János az Indexnek.

Úgy véli, hogy az alacsonyabb vagy közepesen magas választási részvétel és kellően feltüzelt Fidesz-tábor esetén nem kell kellemetlen meglepetéstől tartaniuk a kormánypártoknak.

„Érdemes azonban számításba venni, hogy az EP-választás és az önkormányzati választás egyidejű megtartása, a Magyar Péter-jelenség köré épülő »csodavárás«, az ellenzéken belüli versengés részvételi hajlandóságot növelő dinamikája, és a jelenlegi nemzetközi helyzetben felértékelődő külpolitikai tétadás a részvételi hajlandóság irányába mutat, miközben a különböző közvélemény-kutatások szerint a kormánypártok szavazótáborát az elmúlt időszakban jelentékeny lemorzsolódás karcsúsította” – fogalmazott az elemző.

Dobrev Klára az ellenzéki keménymaghoz beszélt

Nincs abban semmi meglepő Kovács János szerint, hogy az ellenzéki listavezetők elsősorban a kormányt, a kormánypártokat, illetve a Fidesz–KDNP listavezetőjét támadták a megszólalásaikban. Lényeges különbség azonban, hogy ki milyen vehemenciával tette ezt, és itt eltérő gyakorlatok voltak láthatóak Ungár Péter vagy Róna Péter visszafogottabb stílusától kezdve Dobrev Klára és Márki-Zay Péter agresszívebb, támadóbb beszédmódjáig.

Különösen Dobrev Kláránál volt kézzelfogható, hogy ő mindvégig az ellenzéki keménymaghoz, a legelkötelezettebb, érzelmileg leginkább túlfűtött, kormányellenes szavazói réteghez intézte a megszólalásait. Ennek során legalább annyiszor támadta a vitának helyszínt biztosító állami televíziót, mint magukat a kormánypártokat, igyekezve magát a vitát is diszkreditálni, nyomást gyakorolva leginkább Magyar Péterre, hogy fogadja el egy másik, kereskedelmi televízió meghívását, ahol más keretek között vitázhatnak

– mutatott rá az elemző.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy elmaradt a DK–Momentum-pengeváltás, ami szerinte összefüggésbe hozható a Momentum súlyvesztésével, illetve a DK azon törekvésével, hogy Magyar Péter pártjával szemben szervezze meg az ellenzéket, hozza domináns pozícióba saját pártkoalícióját.

Dobrev Klára és Donáth Anna is inkább Magyar Pétert kritizálta a Fidesszel való eszmei rokonsága, feltételezett koalícióképessége mentén, továbbá a Tisza Párt alelnökének korábbi, NOlimpia-mozgalomra tett megjegyzései miatt. Ugyanakkor ezek a kritikák kevésbé erőteljes körítést kaptak, ami arra mutat rá, hogy a parlamenti ellenzék szereplői is értik, érzékelik a Magyar Péter mögötti politikai felhajtóerőt, és az ellenzék megosztásának vádjával járó veszélyt

– állapította meg Kovács János.

Donáth Anna beszorult, kihagyta a lehetőséget

Donáth Anna a vita témaköreihez képest többször is más vágányra terelte a gondolatait, amelynek során az eutanázia-kérdéstől az olimpia-rendezésen át a kegyelmi botrányig és az egyik moderátorral szemben (Volf-Nagy Tünde) a kérdező pozícióba helyezkedésig több téma is előkerült.

A PegaPoll vezető elemzője szerint a Momentum listavezetője kommunikációs értelemben beszorult a jóval népszerűbb Magyar Péter és a jóval vehemensebb Dobrev Klára közé, ráadásul a fiatalok generációs érdekképviseletének témáját is „elcsaklizta” tőle Vona Gábor pártjának, a Második Reformkornak a jelöltje, Pekárné Farkas Emese. „A Momentum az európai liberálisok pártcsaládjának egyedüli, az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező magyar tagja, így egy EP-vita a témakörök és az időkeret szűkössége mellett is lehetőséget teremtett volna arra, hogy a pártelnök-listavezető újat, mást mondjon, mint a többi megszólaló, akik az európai jobboldalt, a függetleneket, az európai szocialistákat vagy éppen aspirációiknak megfelelően az Európai Néppártot képviselték.

Ez egy kihagyott lehetőség, különös tekintettel arra, hogy a Momentum a múltban is komolyan vette a szakpolitikai programalkotást. Donáth Anna debattőrként jobban ki tud bontakozni egy szélesebb időkeretben tartott, interaktívabb vita során, ahogy azt láthattuk néhány hete egy másik fórumon, ez azonban a köztelevíziós vitán nem nyilvánult meg”

– vélekedett Kovács János.

Nem emelkedett ki Magyar Péter

Magyar Péter már a bemutatkozásakor igyekezett rákontrázni a kormánypárti kommunikációra, jelezve, hogy Magyarországon minden józan politikai hang békepárti, beleértve az általa képviselt Tisza Pártot is. „Magyar Péter összeszedetten és magabiztosan szerepelt, de nem mondható az, hogy különösképpen kiemelkedett volna a tapasztaltabb politikusok mezőnyéből. Kommunikációját a kormánypártok kritizálására, a korrupcióra, a vidék helyzetére, a kivándorlásra és egyéb társadalmi problémákra helyezte ki, miközben párhuzamot vont az Orbán- és a Gyurcsány-kormányok politikai öröksége között. Utóbbival a fő ellenzéki riválisnak, a DK-nak szúrt oda az ellenzékváltás ígéretének jegyében, igyekezve gyengíteni azt a kormányoldali üzenetet, miszerint az ellenzék egyetlenegy érdekkör, gondolatiság mentén fonódna össze.

Jól összefüggő, elsősorban protestpárti üzeneteket igyekezett célba juttatni a Tisza Párt alelnöke, ami mellé saját politikai közösségét a változás mozgatórugójaként helyezte, hangsúlyozva, hogy a tömeg mögötte áll, a Várkert Bazár előtt összegyűlt tömeget is az ő támogatói alkotják”

– mondta Kovács János.

Leginkább Ungár Péter beszélt ki a kórusból

A PegaPoll vezető elemzője szerint az ellenzéki kórusból leginkább az LMP listavezetője, Ungár Péter beszélt ki, aki az őszinteség, tisztelet, jóindulat, illetve a szakmai alapokra helyezett vita fontosságát hangsúlyozta, és a pártja identitásának megfelelően zöld megközelítésben tárgyalta a vita fő témaköreit.

„Ez a beszédmód áll közelebb a sokak által hangoztatott új, emelkedettebb politikai vitakultúra kívánalmaihoz. Kérdéses azonban, hogy a társadalom erős polarizáltsága, átpolitizáltsága mellett mekkora választói kereslet mutatkozik a visszafogottabb, elsősorban nem ellenségképekkel operáló kommunikációra” – jegyezte meg Kovács János.

A Megoldás Mozgalom listavezetője, Huszár Viktor a vita során többször is a „profi politikusok versus szakember” szembeállítás mentén pozícionálta magát, amivel egyfajta „becsületes technokrata” imázst („szakemberek kellenek, nem ideológiák”) igyekezett építeni az elemző szerint.

Az egykori Jobbik-elnök, Vona Gábor új pártjával, a Második Reformkorral (2RK) kapcsolatban Kovács János úgy vélekedett: a párt keveset profitálhat abból, hogy egy viszonylag ismeretlen, amatőr politikust szerepeltet, még ha Pekárné Farkas Emese a keretek közé szorított vitán hozta is a kötelezőt, illetve a pártelnöknél életkora okán hitelesebben képviselheti a „fiatalellenes konszenzussal” szembeni lázadást, a generációs érdekképviselet felvállalását.

Pekárné Farkas Emese a mondandójában gyakorlatilag végig az életkezdő korosztályhoz, a megszilárdult preferenciával nem rendelkező, első választókhoz szólt, miközben a párt több kezdeményezését, programpontját is beleszőve mondandójába igyekezett Deutsch Tamást válaszadásra szorítani. A 2RK ebben a vitában egy, az eliten kívül elhelyezkedő, generációs alapon álló párt benyomását keltette

– állapította meg az elemző.

Márki-Zay Péter tükörkampányt folytatott

Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Néppárt listavezetője a 2022-es kampányban is mutatott kommunikációs stílusát és stratégiáját hozta.

Vehemensen, gyakran személyeskedve támadta a kormányt, igyekezve saját példákat hozni arra, hogy a Fidesz valójában minden kampányígéretének az ellenkezőjét valósítja meg

– mutatott rá Kovács János. Ezzel kapcsolatban hozzátette, Márki-Zay Péter már régóta egyfajta tükörkampányt folytat a kormánypártokkal szemben, amelyek során a fideszes kommunikációs eszköztárból ismert jelzőket igyekszik átértelmezve, új tartalommal töltve ellenfeleivel szembe állítani (pl. háborúpártiság vádja, homoszexuálisvád, pedofilvád).

Az elemző kiemelte, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester politikai jövője szempontjából meghatározó lesz 2024. június 9., hiszen a 2022-es országgyűlési kettős választási vereség (miniszterelnök-jelölt, egyéni választókerületi képviselőjelölt) után a tét most a polgármesteri pozíció megtartása, továbbá új pártjának EP-választási eredménye révén az országos politikai szerep megerősítése vagy lassú feladása.

Csak Róna Péter vetette fel az alkotmányozási kérdést

A Jobbik – Konzervatívok EP-listavezetője, Róna Péter mondandójának homlokterébe a párt európai parlamenti kampányának öt pontját, és a jelenlegi külpolitikai irányvonalához kapcsolódóan az ország „elveszett becsületének helyreállítását” helyezte. Az orbáni kül- és Európa-politika atlantista bírálata mellett ellenzéki vitapartnerei közül egyedüliként vette elő a két-három évvel ezelőtti, előválasztási, illetve országgyűlési választási kampány során sokszor emlegetett alkotmányozási kérdést, kijelentve, hogy a jelenlegi Alaptörvény szerinte nem feleltethető meg az uniós jogrendszernek.

A PegaPoll vezető elemzője szerint a Jobbik Róna Péter jelölésével az MDF 2009-es EP-választási receptjét igyekszik másolni. Akkor Bokros Lajos listavezetősége képes volt az 5 százalékos küszöb fölé emelni a támogatottságában jelentősen megkopott Magyar Demokrata Fórumot. Kovács János azonban úgy véli, alapvetően most más politikai környezetben kellene egy gyengébb húzónévvel, egy rövid időn belül több arculat- és krédóváltáson átesett párttal megismételni a bravúrt.

Toroczkai László harmadikutas alternatívát kínált

A Mi Hazánk elnök-listavezetője, Toroczkai László a „harmadikutasság” jegyében fésülte össze a kormánypártokat a baloldali ellenzékkel, hangsúlyozva, hogy az Európai Parlamentben a szocialisták, a zöldek, a centristák és a jobbközép hasonlóképpen gondolkodnak a háború és migráció kérdésében, valamint kettős mércét alkalmaznak az elszámoltatás ügyében.

Bírálta az európai ügyészség korrupcióellenes csodafegyverként való bemutatását, az elszámoltatás mellett az elitellenesség ígéretét nyomatékosította. Dobrev Klárához hasonlóan, aki felszólalásai során egy másik – kereskedelmi – csatorna választási vitaműsorát reklámozta, Toroczkai László többször is felhívta a hallgatóság figyelmét a közösségimédia-csatornáján közzétett videótartalomra.

Toroczkai László a Kutya Párt – »kutyakomédia« – bírálatával próbált üzenni a kormányoldali és a baloldali ellenzéki tömbön kívüli protest szavazók számára, jelezve, hogy a Mi Hazánk komolyan vehető alternatívát kínál. A német AfD-vel és más, jobboldali pártokkal közös EP-frakció megalakítását helyezte kilátásba, nyomatékosítva a Mi Hazánk nemzetközi kapcsolatrendszerét és sikeres választási szereplés esetén megerősödő befolyását

– összegezte a Mi Hazánk politikusának fő üzeneteit Kovács János.

A Kutya Párt jelöltje nem volt komolyan vehető, de vicces sem

A PegaPoll vezető elemzője szerint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vitán jelen lévő képviselője, Tóth Imre nehezen értékelhető teljesítményt nyújtott.

Ahhoz nem volt elég komolyan vehető, hogy érdemben foglalkozni lehessen a mondanivalójával, ahhoz viszont nem volt elég humoros, hogy csupán egy viccként, a vita egy színfoltjaként lehessen tekinteni produkciójára. A köztelevíziós szereplési lehetőség kifigurázása egyéni interjúhelyzetben akár politikailag produktív is lehet, többszereplős vitaszituációban azonban inkább a vitán megjelent ellenzéki szereplőkkel szemben hathat hátrányosan, a hitelességüket, komolyan vehetőségüket gyengítheti a politikailag nem elkötelezett, a műsort figyelemmel kísérő szavazók körében

– állapította meg Kovács János.

Hozzátette: a következetesség azt kívánta volna, hogy Le Marietta, a listavezető képviselje a pártot a köztelevízióban megrendezett vitán is, csakúgy, mint másfél héttel ezelőtt, egy másik választási vitafórumon. Az elemző szerint az MKKP láthatóan igyekszik hintázni, egyensúlyozni a viccpárti karakter és a döntéshozatali pozícióban, szakpolitikai dimenzióban is értelmezhető szerepfelfogás között.

(Borítókép: Németh Emília / Index)