Példátlan dolgok történtek a kampányban, mindenki csak kapkodja a fejét

Van értelme közvélemény-kutatásnak a kampány utolsó hetében? – tettük fel a kérdést, amire Vasali Zoltán azt mondta, hogy bizony van értelme. Ebben a kampányban olyan gyorsan változtak a pártok aktivitásai, illetve az, hogy a kampányban mi határozta meg az egyes pártok kampánytémáit, hogy szükséges lehet egy utolsó mérés. Ezt az álláspontot erősíti az is, hogy érdemes összehasonlítani a közvélemény-kutatók eddigi folyamatos méréseit is.

Ember Zoltán Levente ehhez még azt tette hozzá, annyira felfokozott és gyorsan változik a belpolitikai helyzet, mintha valaki egy Forma–1-es versenyt néz, közben kimegy a szobából, majd visszatér, és akkor már egy teljesen más versenyhelyzettel szembesül.

Az Iránytű Intézet elemzője szerint azért is fontos az emberek folyamatos tájékoztatása, különösen helyi szinten, mert százezrek fognak szembesülni a választás napján a fülkében azzal, hogy 3, esetleg 4 óriási papírlapot tartanak a kezükben, rengeteg névvel, és ott kezdik majd el bogarászni, kire is szeretnék adni igazán a voksukat.

Szó volt arról is, hogy az Idea Intézet legutolsó felmérése azt mutatta, mintegy másfél millió szavazónak változott meg az utóbbi időben a pártpreferenciája. Ezt Vasali Zoltán annak tudta be, hogy megjelent egy új szereplő a politikai pártok között, a Tisza Párt, másfelől pedig voltak az idei kampány olyan viták, amelyek szakpolitikai kérdésekben is orientálhatták a választókat. Ember Zoltán Levente ehhez még hozzátette, hogy a kegyelmi ügy is megmozgatta az embereket, illetve a régi ellenzéki pártokon belüli történések.

Mi a választás tétje?

Az Iránytű Intézet elemzője szerint a Fidesz részéről egyértelműen megfogalmazódott: háború vagy Fidesz, aminél jobban nem is lehetne lecsupaszítani az üzenetet. Ugyanez az ellenzék esetében nem volt ilyen markáns, bár hallottunk előrehozott választásokról és más, nem túl erős kezdeményezésekről. Az ellenzéki pártoknak 2022 után nem volt világos önképük, ezért nem is tudtak ilyesmit a szavazóiknak folyamatosan, hosszabb időn keresztül sugározni.

Vasali Zoltán szerint ezt jól példázza, hogy az ellenzék nem tudta kihasználni, felhasználni a maga javára a tavalyi rekordinflációt, viszont nagyon jól értette meg, és élt is a kegyelmi ügy teremtette váratlan lehetőséggel. Az elemzők szerint az utolsó hét azért is fontos, mert kiderül, hogy az eddig ügyesen használt ellenzéki tematikákból mit tudnak a választás napjáig felszínen tartani.

Beszéltünk arról is, hogy milyen hatása lehet a kampányhajrában zajló jelölti vitáknak, amelyek egymást követték az elmúlt napokban. Vasali Zoltán szerint a magyar társadalom már ki volt éhezve a televíziós vitákra, hogy lássa az induló szereplőket egymással ütközni, hogy meghallgathassák azok szakpolitikai érveit, mondjuk Budapest irányításával kapcsolatban.

Kétkedéssel fogadták a szakértők annak lehetőségét, hogy az utolsó pillanatban visszalép-e Szentkirályi Alexandra.

A műsorban még szó volt arról is, hogy

• Miben más ez a mostani választási kampány, mint a korábbiak?
• Miért csökkent a tavaszi időszakban a Fidesz támogatottsága?
• Miért nem tudnak az ellenzéki pártok úgy kommunikálni, mint a Fidesz?
• Mi határozza meg a választói preferenciákat?
• Miért szervezett EP-listavezetői vitát a köztelevízió?
• Miért állnak össze azok a bírálatok egységessé Magyar Péter tolmácsolásában, amelyeket az elmúlt években már az ellenzék külön-külön is elmondott?
• Miért tartották a magyar választók hiteltelennek mostanában az ellenzéket?

(Borítókép: Vasali Zoltán és Ember Zoltán Levente . Fotó: Szollár Zsófi / Index)