Orbán Viktor: Európa békéje Trianon napján szűnt meg

A nemzeti összetartozás napja alkalmából Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Geszten járt egy megemlékezésen. A beszédeket élőben közvetítették a kormányfő közösségi oldalán, amit az eső ellenére is sokan hallgattak a helyszínen a Tisza-kastély átadási ünnepségével egybekötött rendezvényen.

Orbán Viktor először köszöntötte a szintén megjelent köztársasági elnököt, Sulyok Tamást, az egyházi és világi elöljárókat, valamint mindenkit, aki a helyszínen tartózkodott. „Bátran mondhatjuk, a Tisza család felújított kastélya mellett, pár méterre a helyreállított kriptától, egy újabb háború fenyegető árnyékában, hogy itt összesűrűsödik a történelem” – kezdte beszédét a kormányfő.

Egy nemzet százegynéhány éve elvesztette országa kétharmadát, és népe harmadát a határain kívülre szorították. Viszont ez a nemzet nem a beletörődést és az elmúlást, hanem a túlélést választotta

– folytatta Orbán Viktor. Szerinte a magyarok többre képesek, mint megemlékezni minden évben a veszteségről, ki tudják nyilvánítani határtalan összetartozásukat. És a népünk hálával adózik annak a családnak, ami oly sokat adott neki. A Tiszák történelme összeforrt a szabad, szuverén ország eszményével. „Tiszteletünket rójuk le a birtokuk és nyughelyük mellett, és azoknak, akik erről gondoskodnak” – mondta a miniszterelnök.

Sötét történelem

A Tiszák ott voltak az erdélyi fejedelmek oldalán a török elleni harcokban, majd ezek végeztével egy évszázadon át küzdöttek birtokuk visszaszerzéséért. „Már az akkori, nyugati hatalmaknak sem volt szokása, hogy a magyarok jogos jussát elismerje” – hangsúlyozta ki a kormányfő. Közülük ketten is vezették az országot, a magyar királyság utolsó, erős korszaka elválaszthatatlan a család nevétől. Bethlen így emlékezett: mint a nemzet nagy mártírja halt meg Tisza István, és vele pusztult el haza, trón és monarchia. Orbán szerint ez egy történelmi korszak végét jelentette. A Tiszákkal együtt megszakadt a 900 éves Magyar Királyság története. 

Június 4-e a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja. 104 évvel ezelőtt egy kegyetlen, igazságtalan és irgalmatlan diktátumot kaptunk a nyakunkba

– emelte ki a kormányfő. Elmondása szerint odalett a magyar ipar és a termőföld színe-java, határon túlra kerültek városaink, életünk meghatározó színterei.

„A diktátum nemzetünk halálát célozta, de a gyarmatosításhoz szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok természetét, nem tudták, hogy mi magok vagyunk. Megásták a sírunkat, a haza vezetőit pedig eltették láb alól, vagy menekülésre késztették” – tette hozzá a miniszterelnök. „Egy nagyobb hatalom hozta a nyakunkra az akkori háborút, amit Tisza István minden porcikájával ellenzett, de az országnak nem volt elég ereje kimaradni a háborúból. Olyan országhoz voltunk láncolva, amely döntött helyettünk. Tele volt a padlás hamis messiásokkal, háborús uszítókkal és külföldi ügynökökkel. Az országnak egy rákényszerített háborúba kellett belemasíroznia” – vélte Orbán Viktor. 

Egy háborúnál csak a vesztes háború rosszabb

Szerinte ennél nagyobb tragédia, hogy ezt a háborút a nemzet elveszítette. Ha lett volna elegendő erőnk, megmaradt volna a béke, a korona, és kevesebbet szenvedett volna a nemzetünk. Az a háború olyan volt, amelyen nemcsak a legyőzöttek, hanem a győztesek is „rajtavesztettek”.

Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg

– emelte ki Orbán. Két évtized múlva egy még nagyobb háború jött, újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe, új országok jöttek létre (majd később bomlottak fel), és jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint előtte. „Összenő, ami összetartozik, de szétesik, ami nem” – összegezte a miniszterelnök. Véleménye szerint így lett a Kárpát-medence előbb német, majd szovjet megszállási terület. „Ezért nem tudja Közép-Európa a hangját hallatni a mostani unióban sem.”

„A felhők szélén azért ki-kikandikál a reményt adó fénysugár – folytatta a kormányfő. – Minden ármánykodás, kéretlen paktumok ellenére ezek az országok szabadok és szuverének akarnak lenni.” 110 éve a magyarok ellen harcoltak a Kárpát-medence népei a szuverenitásukért. Ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek a nagyhatalmak tudtára adják:

Nem akarunk háborút! Se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért. Ezt mi, magyarok mondjuk ki leghangosabban

– közölte Orbán Viktor. „Mára az is világos, hogy az itt élő népeknek a szuverenitásért harcolni a magyarokkal együtt lehet, nem ellenük. A nemzeti összetartozás napján nemcsak nekünk, hanem a Kárpát-medence népeinek is meg kellene látni egymásban a sorstársat. Összeköt minket a közös történelem és egy furcsa, megmagyarázhatatlan világnézet” – kapargatta a szentimentalizmus felszínét a kormányfő.

Elmondása szerint ez a tény komoly feladatot ró ránk: a nemzeti összetartozás program is, nem csak tény. Összekapcsolódás kell, ami egy cél is egyben. „Ez a mi programunk. Nem elég a múltra emlékezni, a közös jövőt akarni kell, és tervezni, de előtte álmodni kell róla. Egy nagy nemzet jövőjéről, amelynek részei nem törődnek bele vereségre ítélt sorsukba, hanem a szellemi nagyság útján járnak” – vélte a kormányfő.

Nekünk nem numerálni, hanem ponderálni kell. Szellemi teljesítmény, minőségi kultúra, Nobel-díjak, olimpiai aranyak és elsőrangú politika, mert ez is szellemi műfaj

– sorolta a miniszterelnök. „Mi vagyunk, akiknek a Kárpát-medence minden országában van otthon. Akiknek újra és újra szorgalmazni kell az együttműködést, és örülni kell a szomszédaink sikereinek is” – összegezte. 

„Ugyanaz a veszély, mint 110 éve”

Orbán szerint ma ugyanaz a veszély fenyeget, mint 110 éve, „egy birodalmi érdekháborúba akarnak minket sodorni háborús uszítók, idegen ügynökök, hamis messiások” – fejtette ki. Szerinte akik háborúba akarnak menni, mert az „elkerülhetetlen”, azok tévednek, mert a háború sosem elkerülhetetlen. Mindeg emberi döntések következménye.

Mi arra vállalkozunk, hogy véghez vigyük, ami Tiszának nem sikerült: megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb háborúban

– hangsúlyozta Orbán. Kifejtette, hogy most jobbak az esélyeink, mert szabadok és szuverének vagyunk, „mi választunk kormányt, a mi kezünkben vannak a jogkörök”. Most a nyilvánosság előtt hozzák a törvényeket, és öt nap van a választásokig, ezért „most megtehetjük, amire akkor nem volt lehetőségünk: nemet mondhatunk a háborúra!” – emelte ki.

Szerinte a Tiszák emléke megköveteli az egyenességet: a kormány „nem tataroz, hanem restaurál! Mi nem a falakat tapogatjuk vagy a festéket vakargatjuk, hanem helyreállítunk. Újraépítünk, újra felépítünk”. Véleménye szerint mi, magyarok úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta, mintha sosem létezett volna. Összekötjük a német és szovjet megszállás előtti Magyarországot a mostanival, visszanyúlva a régi, magyar nagyság korszakába. „Ez a rendszerváltás eredeti és legmélyebb értelme. A 2010-ben kapott kétharmados felhatalmazást erre használjuk a mai napig.”

Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük!

– zárta beszédét a kormányfő, amivel szerinte egyértelművé tesszük az ideérkezők számára, hogy a magyarokkal nem érdemes ujjat húzni.

(Borítókép: Orbán Viktor / Facebook)