Magyar űrhajósok: Minden űrtevékenységbe fektetett forint hatszorosan fog megtérülni
További Belföld cikkek
-
Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére - Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
Kapu Tibor és Cserényi Gyula űrhajósok szerint a magyar űrprogram jelentősége nemcsak abban áll, hogy több mint negyven év után ismét magyar utazhat a világűrbe, hanem az ott elvégzett kísérletek, illetve a hazai űripar továbbfejlesztése is fontos.
A Magyar Nemzet páros interjút készített Kapu Tiborral, azaz a Hunor Magyar Űrhajós Program kiválasztott kutatóűrhajósával, valamint Cserényi Gyula tartalékos űrhajóssal. Kapu Tibor a lapnak elmondta, hogy az űripar nem erőforrás- vagy anyag-, hanem tudásigényes iparág.
„Nagyon sok okos mérnökünk és orvosunk van, akik ebben az iparágban helyt tudnak állni. Ugyanez a helyzet az olimpiával és az élsportolóinkkal. Nagyon tehetséges sportolóink vannak, akik nagyon kitartók, még akkor is, ha nem minden feltétel adott a felkészüléshez. Kitartással, sok munkával sokszor meg tudjuk előzni azokat is, akik a világ technológiai élvonalában vannak”, fogalmazott az asztronauta.
Kapu Tibor és Cserényi Gyula arról is beszélt a lapnak, hogy
- eleinte nagyon ambivalens érzés volt számukra, hogy kutatóűrhajósnak választották őket, az elmúlt 14 hónap nemcsak nekik, hanem a családjuknak is rendkívül megterhelő volt;
- a kiképzési folyamat alatt nem találkoztak olyan nehézséggel, ami miatt bármikor feladták volna, sokkal inkább élvezetesnek tartották a sok tanulást, a kemény edzést és a sokszor megterhelő, különleges kiképzési elemeket;
- a legnehezebb pillanat talán az volt, amikor találkoztak a többi jelölttel 2022 márciusában, és azt látták, hogy rengeteg elképesztően kompetens ember jelentkezett a pozícióra;
- az Egyesült Államokban lesz a kiképzés, ahol nyolc-tíz hónapos időszak alatt fognak elvégezni egy küldetésspecifikus tréninget. Ennek nagyon nagy része arról szól, hogy az a négy űrhajós, akikkel majd a kapszulában ülnek, megismerje a Nemzetközi Űrállomás legfontosabb szerkezeteit, elemeit, moduljait és persze a vészhelyzeti eljárásokat is;
- kettejük kiképzése jelentős részben azonos lesz, ugyanakkor a tartalékos feladatai közé tartozik, hogy a földi irányításban részt vegyen, így neki ezen feladatok ellátására is maradéktalanul fel kell készülnie;
- a kihívások közé tartozik a megnövekedett médiafigyelem, a két kutatóűrhajóst kiválasztásuk után ugyanis elözönlötték az interjúkérések, mindenki meg akarta tudni, hogy ki is Kapu Tibor, illetve Cserényi Gyula;
- a magyar űrprogramot ért kritikák nem igazságosak. Kapu Tibor kifejtette, Magyarország elvben ahhoz is túl kicsi, hogy az olimpián nagyhatalmakkal versengjen, sportolóink mégis rendszeresen megverik a nagy államok képviselőit;
- az űripar olyan, mint egy nagy torta, és ebből ők minél nagyobb szeletet szeretnének kihasítani. Továbbá szeretnék elérni azt, hogy a magyar termékek, a magyar cégek reprezentálhassák saját magukat ebben az ágazatban, és ehhez az kell, hogy a Hunor-programmal magyar kísérleteket és magyar eszközöket vigyenek fel az űrbe. A programnak többek között az a célja, hogy ismét lökést adjon a magyar űriparnak;
- úgy becsülik: minden űrtevékenységbe fektetett forint, dollár, euró hatszorosan fog megtérülni a következő években. Azt látják, hogy gazdaságilag ez egy elképesztően profitábilis terület;
- Magyarország kifejezetten erős a dozimetria, a sugárzások fizikai, illetve élettani hatásainak felmérése, számszerűsítése terén, ezt az előnyt pedig meg kell tartani az elkövetkezendő időszakban is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
