Itt az újabb salátatörvény, szigorúbb szabályok jöhetnek az oktatásban és egészségügyben
További Belföld cikkek
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
Ahogy arról mi is beszámoltunk az Indexen, a választás másnapján délben egy új salátatörvényt, vagyis törvénymódosítási javaslatcsomagot nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A csomagban szerepelt többek között az iskolai mobiltelefon-használat korlátozásának lehetősége, valamint az egészségügyi intézményekben bevezetésre kerülő ki- és beléptetési rendszerek, illetve az is, hogy októbertől az Országos Mentőszolgálat veszi át Budapesten a házi és gyermekorvosi ügyeletek szerepét.
A képviselőknek mindössze három órájuk lett volna, hogy átolvassák a 91 oldalas dokumentumcsomagot, majd megfogalmazzák és benyújtsák aggályaikat és kiegészítéseiket, mindezt úgy, hogy hétfő délután a képviselők legtöbbje az Országgyűlés ülésén vett részt.
Végül a kormánypártok többségével, kivételes eljárással, kedden kora délután már el is fogadta a beadványt az Országgyűlés.
Iskolai korlátozások
A legfontosabb talán a hétfőn benyújtott, majd kedden elfogadott salátatörvényben, hogy az iskolákban ezentúl lesz egy „tiltott tárgyak listája” – nagy valószínűséggel a korábbi támadásokra, például a bőnyi késelésre való tekintettel –, amelynek betartására a tanároknak és az iskolaőröknek joga lesz átkutatni a diákok táskáját és tárolóhelyiségeit.
Emellett a mobilhasználatra is egy központi szabályozást terveznek bevezetni, hiszen eddig minden iskolában az intézményvezető hatáskörébe tartozott a mobilok használatának korlátozása. Egyes órákon a tanárok dönthettek úgy, hogy a mobil, a laptop vagy éppen a tablet szükséges a tananyag leadásához, de nem volt erre egy központosított szabályrendszer. Eddig. Erre a kormány szerint azért van szükség, mert a mobilozás elvonja a tanulók figyelmét az órákon, illetve „teret enged az iskolai zaklatásoknak”.
Idetartozik még, hogy a státusztörvény módosításaként 55 évesnél idősebb honvédeket vezényelhetnek át bizonyos tankerületekbe, ahol ha nincsen nekik megfelelő munkahely, akkor át kell képezni őket esetleges tanárrá, ugyanis a szerződéses viszonyban álló honvédek elláthatnak nevelő-oktató feladatokat.
Ez egybevág azzal az újítással, hogy tavaly 120 intézményben indult a honvédelmi tantárgy oktatása, az ezt oktató tanárokból viszont igencsak hiány van. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a bevezetéskor elmondta, hogy ez a tantárgy „a diákokban erősíti a honvédelem fontosságát, a hazaszeretetet és a hazafias gondolkodást a tanulókban”.
Egészségügyi reformok
Az Economx szedte össze, hogy a törvénycsomag milyen változásokat tartalmaz a magyar egészségügyre vonatkozóan. Ahogy megírtuk, október 1-től az önkormányzatoktól az Országos Mentőszolgálat veszi át Budapesten a háziorvosi és gyermekorvosi ügyeletet a „normális rendelési időn kívül” – vagyis este, éjszaka és hétvégén és ünnepnapokon.
Emellett 18 év felett is kötelezővé tennének bizonyos egészségügyi szűrővizsgálatokat, illetve létrehozzák a Batthyány-Strattmann László Alapítványt, melynek célja „a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból a biztosított kérelmére támogatást nyújtani”. Plusz meggyorsítanák az örökbefogadást is, hiszen a kórházakban hagyott csecsemőknél már hat hét után megindítanák az eljárást.
Viszont a legnagyobb változás az egészségügy intézményekben bevezetett ki- és beléptető rendszer lesz, amellyel ellenőrizni szeretnék a dolgozókat, hogy valóban annyi időt töltenek a munkahelyükön, amennyi a szerződésükben szerepel.
Lengyel László, a Belügyminisztérium államtitkára szerint, „akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát. Az orvosoknak és más dolgozóknak az intézmény be- és kijáratainál elhelyezett készülékeken kell lehúzniuk a mágneskártyájukat. Az eszköz videófelvételt is készít a személyről, hogy a kártyákkal ne lehessen visszaélni” – mondta korábban.
A tervezet szerint arckép-azonosításra képes kamerákat fognak az egészségügyi intézményekbe elhelyezni.
A kabinet indítványozta az egészségügyi intézményi vezetők összeférhetetlenség miatti felmentésének a lehetőségét is. A felmentésre vonatkozó engedély megadásának a feltételeit rendeletben fogja meghatározni a kormány. A jövőben, ha ezt a betegellátás megkívánja, a munkáltató felmentést adhat az összeférhetetlenség alól.