Megérkeztek a főpolgármester-választás érvénytelen szavazólapjai a Nemzeti Választási Irodához

Az NVI közleményében azt írta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai, jegyzőkönyvbe foglalt döntésének megfelelően Nagy Attila, az NVI elnöke utasította Budapest (kerületi) helyi választási irodáit, hogy adják át a főpolgármester-választás érvénytelen szavazólapjait az irodának, és ebben a helyi választási irodák legalább három tagja és a helyi választási bizottság tagjai is vegyenek részt.

Az NVI közölte: a kerületi helyi választási irodák valamennyi esetben az utasításnak megfelelően, időben értesítették a helyi választási bizottság tagjait az urnabontás időpontjáról.

Válaszoltak Karácsony Gergely állításaira, árnyalódik a kép 

Bár nem nevezték meg a közleményben a főpolgármestert, az NVI reagált több állításra is, amely Karácsony Gergely egyik korábbi posztjában található (az erről szóló cikkünket alább linkeltük). 

A főpolgármester a bejegyzésben egyrészt azt írta: „a Nemzeti Választási Bizottság fideszes többsége nem tette kötelezővé, hogy az urnákat csak ellenzéki választási bizottsági tagok jelenlétében bonthassák föl, erre csak lehetőséget adott. Tudunk olyan fideszes kerületről, ahol – hogy, hogy nem – a jegyző nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel, mire az ellenzéki delegált odaért, ő már felbontotta az urnát. Hogy közben történt-e valami, azt senki nem tudja már ellenőrizni.”

Másrészt szóvá tette azt is, hogy „az érvénytelen szavazólapokat úgy kell elvileg kötegelni a törvény szerint, hogy a köteg ne legyen észrevétlenül megbontható, vagyis ne lehessen kivenni vagy betenni szavazólapot, vagy akár újabb ikszet tenni a szavazólapra […] Ezzel szemben tudunk olyan kerületről, ahol a Nemzeti Választási Iroda utasítására hivatkozva felbontották helyben a köteget, és csak a szavazólapokat küldték be egy borítékban az NVI-hez. Sem a kötegek felbontása során, sem a szállítás közben nem volt biztosított az, hogy ne lehessen belenyúlni a kötegbe, illetve a szavazólapokat ne lehessen manipulálni”.

Az NVI ezekkel kapcsolatban egyrészt azt írta, hogy „a helyi választási bizottság tagjai – a helyi választási irodák tájékoztatása szerint – kizárólag Budapest II., IX., XIII. és XV. kerületében nem éltek a jogukkal, hogy az eseményen jelen legyenek [ezek egyébként mind-mind ellenzéki vezetésű kerületek – a szerk.]. A további 19 kerületben a helyi választási bizottság tagjai részt vettek az urnabontás, az újracsomagolás és a zárás folyamatában” – közölték.

Másrészt közölték azt is, hogy „Budapest III. kerületének 106-os szavazókörében a szavazatszámláló bizottság tagjai nem kötegelték külön az érvénytelen szavazólapokat, így ebben az esetben valamennyi főpolgármesteri szavazólapot beszállították az NVI-hez. Ezeknek az érvénytelen szavazólapoknak a különválogatását az NVB az újraszámlálás során végzi el. A főpolgármester-választáson leadott érvénytelen szavazólapok zárt borítékban, a zárásnál aláírással ellátva, sértetlenül megérkeztek az NVI-hez, ahol elzárták azokat” [a III. kerület szintén ellenzéki vezetésű – a szerk.]. 

Az NVI végül azt is közölte, hogy (a korábban írtaknak megfelelően): „Az újraszámlálást a Nemzeti Választási Bizottság pénteken 9 órakor kezdi meg a sajtó és a választásokon delegált nemzetközi megfigyelők jelenléte mellett, az NVI közreműködésével.”

Előzmények, egyéb fejlemények az ügyben

A vasárnapi választás minden idők egyik legkiélezettebb főpolgármester-jelölti versenyét hozta. Karácsony Gergely mindössze 324 szavazattal győzte le Vitézy Dávidot. Az eredmény így nézett ki 100 százalékos feldolgozottság mellett: 

• Karácsony Gergely – 47,53 százalék (371 466 szavazat)
• Vitézy Dávid – 47,49 százalék (371 142 szavazat)
• Grundtner András – 4,98 százalék (38 942 szavazat)

A történet ezzel még nem ért véget, ugyanis Vitézy Dávidék újraszámlálást kértek. A Nemzeti Választási Bizottság úgy döntött, újraszámolják az érvénytelen szavazólapokat. Szerda este derült ki, hogy – Vitézy Dávid fellebbezése után – valóban újraszámolják a Budapesten leadott érvénytelen szavazatokat.

Csütörtök délután, egy rendkívüli sajtótájékoztatón Karácsony Gergely bejelentette: megismételt szavazást kezdeményeznek. A főpolgármester bejelentésére időközben Vitézy Dávid is reagált, aki nemcsak riválisának, hanem a választási lebonyolító intézményeknek is nekiment posztjában. 

A fentieken túl a Karácsony–Vitézy-párharccal kapcsolatban csütörtökön írtunk még arról is, hogy

• Kerületi lebontásban milyen eredmény született a főpolgármester választáson, hogy hol és mekkora különbséggel nyert Karácsony Gergely vagy Vitézy Dávid;
• Vitézy Dávidék már hétfőn is megkíséreltek fellebbezni, de azt a fellebbezést elutasította a Fővárosi Választási Bizottság;
• Gyurcsány Ferenc miként véleményezte az újraszámlálás ügyét;
• Mi hangzott el a Kormányinfón a Karácsony–Vitézy-párharccal kapcsolatban;
• Kunhalmi Ágnes szerint a Fidesz az évszázad trükkjét hajtotta végre Budapesten;
• A budapesti választókat komoly próbatétel elé állíthatják a történtek.

Megszámlálták a külképviseleti szavazatokat is, Magyar Péterék nyertek külföldön 

Mindeközben az NVI egy másik közleményben arról is beszámolt, hogy megszámlálták az európai parlamenti (EP-) választáson magyar külképviseleteken leadott szavazatokat.

A választás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország nagykövetségein és konzulátusain szavazhattak; 99 ország 147 külképviseletén. A 166 urna a törvényes határidő előtt egy nappal, már szerda estére megérkezett az NVI-hez, ahol megszámlálták a szavazatokat.

Mint írták, a külképviseleti névjegyzékbe 21 458 választópolgárt vettek fel, és 18 661-en el is mentek szavazni. Az urnákban lévő borítékokban 17 234 érvényes szavazólap volt, és 1205 lebélyegzett, de érvénytelen szavazólap.

„Az EP-listájára az NVI előzetes adatai szerint a Tisztelet és Szabadság Párt 8749 szavazatot kapott (50,77 százalék), a Fidesz–KDNP 3218-at (18,67 százalék), a Momentum Mozgalom 2205-öt (12,79 százalék), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1584-et (9,19 százalék), az MSZP–DK–Párbeszéd–Zöldek 650-et (3,77 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom 383-at (2,22 százalék), a Második Reformkor Párt 183-at (1,06 százalék), az LMP – Zöldek 104-et (0,60 százalék), a Mindenki Magyarországa Néppárt 95-öt (0,55 százalék), a Jobbik – Konzervatívok 34-et (0,20 százalék), a Megoldás Mozgalom 29-et (0,17 százalék)” – írták.

A közleményben azt is hozzátették: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 10 119 magyarországi szavazóköri jegyzőkönyv, valamint a külképviseleti szavazás és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményét megállapító jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az EP-választás hivatalos végeredményét, legkésőbb június 28-án. 

Az NVB döntése ellen három napon belül lehet a Kúriához fordulni. A bírósági felülvizsgálati kérelmet az NVI legkésőbb másnap felterjeszti, és a Kúriának három napja van azt elbírálni; így az EP-választás jogerős végeredménye legkésőbb július 5-ig megszületik.

(Borítókép: Szavazatszámlálás az önkormányzati európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a pécsi Köztársaság Téri Általános Iskolában kialakított 51. számú szavazókörben 2024. június 9-én. Fotó: Ruprech Judit / MTI)