Navracsics Tibor: Az élhetőséget nem csupán az anyagi jólét határozza meg

Navracsics Tibor elmondta, az év elején indult, vármegyeszékhelyeket érintő országjárásának célja az, hogy feltérképezze a magyar közigazgatás jelenlegi állapotát.

Ennek tapasztalatait összegezve fontos feladatnak nevezte a lemaradó térségek felzárkóztatását, amelynek első lépése szavai szerint a lemaradás okainak feltárása. Példaként említette, hogy a Dél-Dunántúl 1990 óta válsággal küzd, Pécs kisugárzása csökken, az ott lévő kistelepülésekre az elöregedés és az elvándorlás jellemző.

Kitért arra, hogy az országjárás jelenlegi állomása, Veszprém európai összehasonlításban is az élhető városok közé tartozik.

Magyarország élhetőségét pedig az anyagi jóléten túl a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok, valamint a reálisan megfogalmazott elvárások javíthatják

– tette hozzá.

Nagy változást hozott az uniós csatlakozás

Felidézte, az 1996-os területfejlesztési törvény megszületése óta nagy változást hozott Magyarország uniós csatlakozása. Azóta a területi különbségek nőttek – mondta, jelezve, hogy Budapest az uniós átlagot meghaladó növekedést mutat, miközben az észak-alföldi térség fejlettsége az uniós átlag 49 százalékának felel meg.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy az igénybe vehető uniós pályázatok a térségi összefogást segítő kezdeményezéseket támogatják, ilyen például a Szent György-hegy fejlesztésére irányuló pályázati lehetőség.

Navracsics Tibor az MTI beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy a közigazgatás a digitális átállás küszöbén áll, annak eredményeként például egy erkölcsi bizonyítványt telefonon keresztül lehet majd igényelni. A magyar közigazgatás a kormányablakok révén egyszerűen átlátható, az ügyintézés gyors – mondta a miniszter.