Vízből és szén-dioxidból állítanak elő üzemanyagot Szegeden: a Molt a szintetikus kerozin, az Audit az e-benzin érdekli

„A kőkorszaknak nem azért lett vége, mert elfogyott a kő” – idézte Mario Molina Nobel-díjas légkörkémikust Janáky Csaba. Az SZTE Greennovation Center vezetője szerint az olaj és gáz korszaka sem azért fog véget érni, mert elfogynak a szénhidrogének, hanem azért, mert ha így folytatjuk, fölforr az egész bolygó.

Egy hosszú gólpassz és a kihunyó csillagok

Tavasszal kezdte meg működését az SZTE Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont tesztállomása, hogy vízből e-hidrogént, valamint szén-dioxidból szén-monoxidot állítsanak elő. Ezeket cseppfolyós szintetikus e-üzemanyagok készítéséhez és teszteléséhez használják fel.

Kutatásaink fókuszában nem a jelen, hanem a 10-15 év múlva bejövő trendek, illetve technológiák állnak

– magyarázta a szegedi tudós, aki hozzátette: a foci nyelvén most kell elindítaniuk egy hosszú passzt, hogy a 2030-as években egy óriási gól legyen az ipar és a tudomány területén.

„Kicsit tudományosabban úgy tudom megfogalmazni, ha felnézünk a nyári csillagos égre, azt gondoljuk, hogy a jelent látjuk, de az már a múlt. Sok csillag már nem is létezik, de a fény csak most ér ide” – magyarázta a 40 éves tudós. Úgy véli, ha csupán a mostani igények alapján végeznek kutatás-fejlesztést és innovációs feladatokat, akkor mindenről lekésnek.

Nekünk azt kell megállapítanunk, hogy a '30-as évek második fele milyen kihívásokat rejt, amelyekre a mostani fejlesztésekkel lehet választ adni

– fogalmazott a csoportvezető.

„Az állomásnak alapvetően több célja van” – tudatta az Indexszel Janáky Csaba.

További cél – tette hozzá az elektrokémikus –, hogy a gazdasági szereplők is megjelenjenek, beszállítójává válhassanak ennek a technológiai láncnak.

Janáky Csaba példaként említett olyan ipari szereplőket, akik a hidrogén előállítása terén hűtőket, folyadék-gáz elválasztó berendezéseket vagy nyomáshatároló szelepeket gyártanak, és kíváncsiak arra, hogy az eszközeik megfelelően használhatóak-e a hidrogéntechnológiákban. „Idehozzák, mi beszereljük” – mondta a szegedi tudós, miközben bemutatta a több konténerből, valamint egy napelemparkból álló állomást, amelynek megépítése eddig körülbelül másfél milliárd forintba került.

Szintetikus kerozin és e-benzin

A Science Parkban a tesztállomás közvetlen szomszédjában hatalmas gépek dolgoznak a világ egyik legnagyobb fegyvergyárának, a Rheinmetallnak két szegedi üzemén. A falak még el sem készültek, de a gyár mérnökcsapata már többször is ellátogatott az SZTE-re.

„Különböző projektjavaslatokat definiáltunk, és jelenleg ezek egyeztetése zajlik a két fél között. Mindenképpen szeretnénk a hidrogéntechnológiák terén együttműködni a német gyáróriással” – közölte Janáky Csaba.

Az SZTE már szerződött az Audival és a Mollal is.

A Molt elsősorban a szintetikus repülőgép-üzemanyag, a kerozin érdekli

– árulta el Janáky Csaba, hozzátéve: a kezdeti szakaszban a 6 százaléknyi fenntartható komponensnek kell lennie, ebből minimum 1,2 százaléknak szén-dioxidból kell előállnia. „2050-re 35 százalékra megy föl a szén-dioxid-alapú szintetikus kerozin bekeverendő mennyisége” – tette hozzá az elektrokémikus.

A szegedi kutatók az Audival is együttműködnek. A német autógyár mérnökeivel a szintetikus benzin, az e-benzin előállításán, vizsgálatán és tesztelésén dolgoznak együtt.

Akik a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékáért felelősek

„Nincs varázsmegoldás” – válaszolt Janáky Csaba arra kérdésre, hogy a klímacélok eléréséhez mi lesz a fő csapásirány. Szerinte meglesz a helye az akkumulátoroknak, a hidrogénnek és a folyékony szintetikus üzemanyagoknak is.

Vannak ugyanis nehezen dekarbonizálható iparágak. Ilyen például az acél-, a cement- vagy a műtrágyagyártás, de említhetnénk a légi közlekedést és a tengerhajózást is. Ezek az iparágak a teljes szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékáért felelősek, de nem elektrifikálhatóak. Még belegondolni is vicces, hogy egy konténerhajó akkumulátora a jármű kétharmadát tenné ki.

Véleményem szerint a közúton rövid távon az elektromobilitás nyerhet teret, a hidrogén a nagyobb távolságokra és nagyobb tömegek mozgatásához adhat megoldást. Ahol nagyon nagy energiasűrűségre van szükség – például a repülés vagy a hajózás terén –, ott a cseppfolyós üzemanyagok nehezen lesznek megkerülhetőek

– magyarázta a kutatóközpont vezetője.

Útkereső autógyárak az intelligens üzemanyagot kutatják

Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2035-re csak olyan gépjárművet lehet forgalomba hozni, amelyek tiszta szintetikus üzemanyaggal tudnak működni.

„Véleményem szerint elsősorban a légi közlekedést és a tengerhajózást kell szén-dioxid-mentesíteni cseppfolyós üzemanyaggal. A közúti közlekedés esetében az elektrifikáció az első, ezt követően beszélhetünk hidrogénről, valamint az e-benzinről (ez utóbbiakról különösen a nehéz tehergépjárművek esetében)” – közölte Janáky Csaba.

„Akadnak olyan azonban olyan szereplők is – például a Toyota, az Audi vagy a Porsche –, amelyek folyamatosan fejlesztenek, és ezek az szintetikus üzemanyag irányába mutatnak” – közölte a Greennovation Center vezetője.

(Borítókép: Janáky Csaba az SZTE Greennovation Center vezetője. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Greennovation Center)