Rongálás és garázdaság gyanúja esetén megvédi-e Magyar Pétert a mentelmi jog?

Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke péntek hajnalban dulakodásba keveredett egy szórakozóhelyen. Az Indexnek az egyik szemtanú elmondta, hogy a dolog azzal kezdődött, hogy Magyar Péter a tánctér szélén összeszólalkozott egy másik férfival. Elmondása szerint Magyar indulatosan beszélt, káromkodott velük. Ezután a biztonsági őrök arra a konklúzióra jutottak, hogy Magyar kezdte a veszekedést a másik férfi inzultálásával, és felszólították, hogy távozzon. Ő viszont nem akart menni, így végül a nyakánál fogva vezették ki a szórakozóhelyről.

Garázdaság és rongálás gyanúja

Az esetről beszámoló Ripost azt írta, hogy Magyar megjegyzést tett az egyik táncoló hölgyre, és annak barátjával keveredett összetűzésbe. Az ügyben a rendőrség eljárást indított. Az ATV megkeresésére a BRFK sajtóosztálya közölte:

A Budapesti Rendőr-főkapitányságra 2024. június 21-én 4 óra 30 perc körül érkezett bejelentés kapcsán garázdaság és rongálás gyanúja merült fel, az ügyben az V. Kerületi Rendőrkapitányság rendelt el nyomozást. A szükséges eljárási cselekmények folyamatban vannak, bővebb tájékoztatást a későbbiekben tudunk adni.

Magyar a történtekről azt írta a Facebookon, hogy csütörtök este „több tucat fiatal társaságában jó hangulatú buliban táncoltunk a belvárosban, amíg egy fideszes, fizetett provokátor tönkre nem tette az esténket”. Szerinte a provokátor először a pult mellett állt, onnan kamerázott. „Aztán közelebb jött, a fiatalok arcába kamerázott, vállalhatatlan trágárságokat kiabált felém, mindent elkövetett, hogy balhé legyen. Sajnos sikerrel járt” – tette hozzá. Magyar szerint az elmúlt hónapokban nemcsak a barátaival, a szeretteivel, a volt feleségével, de a gyerekeivel való kapcsolatát is igyekezett tönkretenni a propaganda és a provokátorok hada. „Lelkileg borzasztó megterhelő heteken vagyok túl. Ember vagyok, hibáztam. Mindenkitől elnézést kérek, akit a történtekkel megbántottam” – zárta bejegyzését Magyar Péter.

Indítható-e eljárás egy EP-képviselő ellen?

Ahogy azt az Index is megírta, Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke 2024. június 18-án jelentette be, hogy felveszi az európai parlamenti mandátumát, és képviselőként beül az EP-be. Bejelentése előtt döntött úgy az Európai Néppárt képviselőcsoportja, hogy a Tisza Párt hét képviselőjét, köztük Magyar Pétert, a párt alelnökét is felveszik soraikba.

A péntek hajnali incidens kapcsán felmerül, hogy egy európai parlamenti képviselő ellen egyáltalán indítható-e eljárás. Nos, az uniós jog 1965 óta ismeri a mentelmi jog intézményét, miszerint

az Európai Parlament képviselői ellen nem indítható vizsgálat, jogi eljárás, valamint nem vehetők őrizetbe feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazataik miatt.

Az EP-képviselők mentelmi joga elsősorban a parlamentet mint demokratikusan megválasztott intézményt védi. A mentelmi jog teszi lehetővé, hogy a parlament megőrizze kollektív, külső nyomásoktól mentes függetlenségét, biztosítani tudja a szólásszabadság érvényesülését, illetve a képviselői mandátummal járó kötelezettségek teljesítését.

Mikor nem lehet hivatkozni mentességre?

Érdekesség, hogy A parlamenti mentelmi jog mint büntethetőségi akadály címmel Polt Péter legfőbb ügyész írt doktori értekezést még 2010-ben. A disszertáció VI. fejezete (A mentelmi jog az Európai Parlamentben) külön is kitér azokra az ügyekre, amelyekben az EP helyt adott a felfüggesztés iránti kérelemnek. Ezek az ügyek három csoportra oszthatók:

1. azok a cselekmények, amelyek a demokratikus jogállamra, illetve az egyénre fokozott veszélyt jelentenek;
2. a rágalmazó jellegű bűncselekmények;
3. azok az esetek, ahol a büntető jogszabályok, illetve a közigazgatási jogszabályok megsértése egyrészt egyértelmű, másrészt pedig nem köthető a képviselő semmiféle politikai aktivitásához.

„A fent említett három csoportnál egyaránt kritérium az, hogy a szóban forgó képviselő adott cselekménye vagy mulasztása a szóban forgó képviselőnek ne legyen összefüggésben azzal a politikai tevékenységgel, amelyet a Parlament keretében kifejt” – írta értekezésében Polt Péter.

Vagyis a parlamenti mentelmi jog nem biztosít menedéket az igazságszolgáltatással szemben a törvényszegő képviselőknek. Amennyiben a parlament indokoltnak tartja, kezdeményezheti a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Nem lehet továbbá hivatkozni a mentességre olyan esetben sem, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek.

Jogában áll megvédenie mentelmi jogát

Az Európai Parlament eljárási szabályzata határozza meg, hogyan lehet felfüggeszteni egy képviselő mentelmi jogát:

1. A tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az Elnökhöz intézett kérelmét a parlament plenáris ülésén jelentik be. A képviselőnek jogában áll megvédenie mentelmi jogát.
2. Az EP jogi szakbizottsága tesz ajánlást a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására. A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy indokolja kérelmét.
3. A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást.
4. A bizottság jelentését a képviselők a következő plenáris ülés alkalmával megvitatják, amiről aztán a vitát követő első szavazások óráján szavaznak.
5. Az Elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a parlament döntéséről.

Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az EP-képviselőket a tagállamuk szerinti választási törvények alapján választják meg. Ezért amikor saját államuk területén tartózkodnak, ugyanolyan mentességek és kiváltságok illetik meg őket, mint hazájuk parlamenti képviselőit.

(Borítókép: Magyar Péter 2024. június 9-én. Fotó: Isza Ferenc / AFP)