Orbán Viktor: Kedden jönnek az első lépések az ukrajnai béke előmozdítása érdekében

Mint azt megírtuk , a kormányfő hétfőn hivatalosan is átvette az Európai Unió soros elnökségét, amelyet Magyarország tölthet be a következő fél évben.

Orbán Viktortól a műsorvezető, Volf-Nagy Tünde először azt kérdezte: nem tekinti-e baljós előjelnek azt, hogy akitől a soros elnökséget átvette – Alexander de Croo belga kormányfő – nemrég elvesztette a választásokat.  Orbán Viktor azt mondta: nem túl jó jel egy olyan embertől átvenni a stafétát, aki megbukott az EP-választáson, de „szerencsére nem babonás”.

Elismerte, hogy a belga miniszterelnök jó munkát végzett, és hozzátette: kár, hogy elvesztette a választásokat, de ha az emberek nem bíznak a vezetőjükben, akkor ez a helyzet. „Az én helyzetem egyelőre más, legyőztük a régi és az új ellenzéket, joggal érezhetjük, hogy megerősítést kaptunk az emberektől” – mondta Orbán Viktor, majd azt is hozzátette:

Én most még optimistább vagyok, mint voltam, egész Európában az emberek a változásra szavaztak

Szerinte olyan pártok győztek, amelyek azt mondtak, hogy elég, „Brüsszelben nem mehetnek tovább így a dolgok”. „Ez az optimizmunk első forrása, hogy az emberek változást akarnak” – szögezte le.

Változást ígért, nem elégedett az EU új vezetőivel

Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a brüsszeli vezetés szerinte még mindig nem akar változást, de ez őket csak még jobban megerősíti abban, hogy változás kell. Meglátása szerint az elégedetlenséget nem tudta befogadni Brüsszel, és most kötöttek egy hatalmi paktumot, hogy még 5 évig ők uralkodjanak.

Mi a változást el fogjuk érni, ha nem 2 hónap alatt, akkor 2 év alatt

– ígérte Orbán Viktor, majd arra is kitért: ha az 5 évvel ezelőtti EU-s tisztújításnál Manfred Weber lett volna az Európai Bizottság elnöke, akkor az katasztrófa lett volna Magyarországnak. Ursula von der Leyen elnöksége sem volt jó, de Weberét mindenképp meg kellett akadályozniuk, mert ő „közismerten hungarofób” – mondta.

A magyar kormányfő a múlt heti, az EU új vezetőiről szóló döntésről beszélve elmondta, hogy egy országot nem lehet sértegetni és lekezelni, és hogy szerinte Von der Leyennek a háború, a migráció és a zöldátmenet területein szerények voltak az eredményei. 

Megjegyezte azt is, hogy szerinte méltánytalan döntést születetett, és ezt nem lehet szó nélkül hagyni. Külön kell választanani azt az eljárást, amiben a döntés megszületett, és magukat a döntéseket – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: az nem szép dolog, hogy a magyarokat kihagyták ebből a döntésből, de az, hogy a több mint 60 milliós Olaszországgal is megtették azt, az „nem tűnik okos dolognak" (ezzel arra utalt, hogy rajta kívül Giorgia Meloni olasz kormányfő sem támogatta az EU új tisztviselői közül az összeset). 

Tisztelettel kell bánni a tagállamokkal, az eljárás nem volt helyes

– mondta, majd később Kaja Kallas személyére utalva azt is megjegyezte, hogy „Észtország háborúpárti ország”, ezért is ellenzi különösen az ő személyét.

„Még 4-5 nap, és sokan fognak meglepődni”

A kormányfőt ezután a Partrióták Európáért nevű alakuló EP-frakciójukról kérdezték. Az ehhez ehhez csatlakozó pártokról azt mondta: szenvedélyesen szeretik a hazájukat, ezt nacionalizmusnak is szokták hívni. Ezután megjegyezte:

Gyorsabban leszünk nagy parlamenti képviselői csoport, mint azt bárki gondolná […] Még 4-5 nap, és sokan fognak meglepődni.

Mint mondta, jelenleg is zajlanak a tárgyalások, és július 8-án lesz az alakuló ülés. A pártcsalád tagjai erősebb Európát, nemzeti szuverenitást és függetlenséget akarnak.

Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy békét akartak volna az emberek – ez elromlott, a béke helyett ma háborút kapnak. Rendet akarnak és biztonságot, ehelyett migrációt kapnak és bűnözést. Akik beengedték a migránsokat, azok szenvednek, akik most gyülekeznek a zászlónk alá, azok ezt nem akarják. A fejlődés helyett stagnálást kapnak az uniós polgárok, az EU-s átlagjövedelem 27 százalékkal kisebb mint az USA-ban. A cégek értéke itt alig nő, stagnál vagy csökken, miközben a tengerentúlon folyamatos a növekedés – sorolta a problémákat. 

Csúcstámadás, háború, migrációs paktum 

„Az elmúlt két hétben mindenkivel tárgyaltam, a célt nem változtattuk meg, szeretnék egy nagy frakciót az EP-ben, ami ezt képviseli. Csúcstámadással is kísérletezünk majd, de nem ebben az évben” – mondta Orbán Viktor.

Beszélt arról is, hogy az amerikaiakat nem lehet kihagyni, ha az EU jövőjéről gondolkozunk, és az orosz–ukrán háborúról, ami jelenleg az EU legnagyobb gondja Donald Trump azt mondja, hogy 24 órán belül véget vet a háborúnak, és az EU-nak fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy az oroszok és az amerikaiak előbb-utóbb tárgyalni fognak egymással.

„Hol lesz ebben a leosztásban Európa helye? Ki fogja képviselni az érdekeit? Egyáltalán, melyek az érdekei?” – sorolta ehhez kapcsolódóan a kérdéseket, majd hozzátette: Magyarország ezekre önmagában nem tud válaszolni soros elnökként, 

„Minden, Európa szempontjából fontos helyszínen ott leszünk, minden helyzetet feltárunk, mindegyik helyzetről jelentéseket fogok készíteni az európai vezetők számára” – fogalmazott. 

Orbán Viktort ezután az uniós diplomáciáról kérdezték, amivel kapcsolatban azt mondta: „Mi sem most jöttünk le a falvédőről”, de szerinte most nagyon furcsán zajlik az EU-ban a diplomácia. A magyar soros elnökségről beszélve hozzátette, hogy „mi nevén nevezzük a dolgokat, ha nem hozunk időben döntéseket, akkor rámegy az országunk. A legnehezebb kérdésekről is nyíltan fogunk beszélni”.

Lendületet tudunk adni az uniónak, de közben nem tévesztünk nagyságrendet. Tudjuk, hogy mi a mi helyünk a világban, és hozzá is fogjuk tenni Európa értékeihez.

– fogalmazott, majd hozzáfűzte: lesznek „meglepő dolgok” a magyar soros elnökség alatt, konkrét lépések az illegális migrációban.

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a korábban elfogadott migrációs paktum szerinte nem működik. „Ne Magyarországot akarják rávenni, hogy megváltoztassák a szabályokat, nekik kellene átvenni a mi szabályainkat” – mondta a kormányfő. 

Kedden jönnek az első lépések a béke előmozdítása érdekében

Ezután arról kérdezték Orbán Viktort, hogy Magyarország soros elnökként mit tehet azért, hogy véget érjen a háború. 

A holnapi sajtót, ha figyeli, már látni is fogja az első lépéseket

– mondta a kormányfő. 

A magyar elnökség egyik céljáról – az európai versenyképesség megerősítéséről – azt mondta, hiba volt bevezetni nagy nemzetközi adókat, és hogy a gazdaság felpörgetéséhez inkább a gazdaság szereplőit kellene támogatni. Megjegyezte: revízió alá vennének olyan intézkedéseket, „amelyek állítólag arról szólnak, hogy egyes iparágakat, különösen az autóipart megvédjük a keletiekkel szemben”.

Közölte, az elnökség előkészítésekor tárgyalt a nagy autóipari gyárak vezetőivel, akik azt mondták, ők ezt nem akarják, mert amikor „visszaütnek” a keletiek, sokkal többet veszítenek.

Arról is beszélt, hogy a zöldátmenet nem működik, mert „több kőszenet használunk most, mint a nagy zöldátmenet előtt. Az egész zöldenergia-politikát radikálisan át kell alakítani” – közölte. 

Az interjú legvégén ismét az került szóba, hogy mi lehet a féléves magyar soros elnökség legnagyobb lehetősége. Orbán Viktor e kérdésre válaszolva azt mondta:

Hogy közelebb vigyük kontinensünket a békéhez. 

Arról, hogy a magyar soros elnökségnek milyen jelentősége lehet, ebben a cikkben is részletesen írtunk. 

Az orosz–ukrán háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük ebben a cikkünkben.

(Borítókép: Orbán Viktor / Facebook)