„Jobbak lettek, tessék mondani?” – Gyurcsány Ferenc érdekes megállapítást tett a lemondásról
![D PRG20240607002](https://kep.index.hu/1/0/5709/57097/570979/57097959_b44768a8b589383fdafb4206df9904e8_wm.jpg)
További Belföld cikkek
- Három kamion ütközött az M1-es autópályán, meghalt egy ember
- Defektet kapott Orbán Viktor konvoja Ukrajnában, de szerencsére volt a miniszterelnöknél szendvics
- Elkapták a férfit, aki ellopta a templom tetejét
- Két évre ítélték a férfit, aki kétszer is összetörte a Szűzanya-szobrot Dunavecsén
- Egy férfi ellopott egy kétmilliós kerékpárt, majd 10 ezer forintért eladta
Míg a Tisza Párt előretört a magyar belpolitikában és szinte elfoglalta a teljes ellenzéki térfelet (legalábbis az európai parlamenti választási eredménye alapján) június 9-én, a parlamenti ellenzék súlyos kudarcot szenvedett el. A Momentum elnöksége lemondott, az MSZP társelnökei lemondtak, az LMP-ben augusztusban tartanak tisztújítást, a Jobbikban és a Párbeszéd – Zöldeknél már túl is vannak rajta. Előbbi új elnököt választott, utóbbi megerősítette az eddigi társelnököket a pozíciójukban.
Az ellenzéki térfélen több véleményformáló szereplő, volt és aktív politikus is azt kezdte el hangoztatni, hogy a baloldal megújítása érdekében Gyurcsány Ferencnek le kellene mondani a Demokratikus Koalícióban.
Az egykori miniszterelnök ezekre a felvetésekre és a választási eredményre reagálva intenzív kommunikációs offenzívával válaszolt. Egy hosszú videóbeszámolóban és az Index műsorának adott interjúban fejtette ki álláspontját az ellenzéki politika jelenéről, a Demokratikus Koalíció szerepéről, felelősségéről, illetve jövőjéről. Ezekben a megszólalásokban bőven adott munkát az elemzőknek, hogy legyen miről beszélniük, legyen mit kommentálniuk, értékelniük, valamint a politikai támadások és kritikák sem maradtak el Gyurcsány Ferenc számos erős kijelentése, eszmefuttatása után.
A legfontosabb bejelentése az volt, hogy nem mond le a Demokratikus Koalíció elnöki posztjáról, sőt, minden támadással szemben felveszik a kesztyűt a következő időszakban.
„A felelősség nem a lemondás szinonimája”
A választás utáni hosszú elemzésünkben többek között azt írtuk, hogy a parlamenti pártok közül továbbra is a Demokratikus Koalíció a legéletképesebb, talpon maradt, szerzett két európai parlamenti mandátumot (igaz, az előző ciklusban még négy képviselőjük volt), és az önkormányzati pozíciói is számottevőek. De azt is hozzátettük: a DK „varázstalanodott”, elveszítette az erőpozícióját ahhoz, hogy magához vonzza az ellenzéki szavazókat. Az viszont továbbra is kijelenthető, hogy Gyurcsány Ferenc nélkül nincs Demokratikus Koalíció.
Az elmúlt tíz évben az ellenzéki oldalon a folyamatos lemondások és leváltások egyetlen ellenzéki párt megerősödését sem hozták, éppen ellenkezőleg. A mai helyzetben a mostani a DK legerősebb felállása, legjobb csapata, ez akkor is igaz, ha egyikünk sem gondolja, hogy tökéletesek vagyunk
– jelentette ki Gyurcsány Ferenc abban a videóban, amelyben 33 pontban értékelte a választási eredményt.
Az Indexnek adott hosszú interjúban is elmondta, hogy az elmúlt tíz évben több mint egy tucat pártelnök mondott le az ellenzéki oldalon.
Jobbak lettek, tessék mondani?
– tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc. Hangsúlyozta, hogy a DK az utolsó létező, valódi ellenzéki párt, és csak azért mondatnák le a pártján kívüli megszólalók, mert egy új baloldali mozgalmat akarnak létrehozni.
Hát csináljátok
– üzente nekik a DK elnöke, aki kiemelte „a felelősség nem a lemondás szinonimája”, ugyanakkor a DK vállalja a felelősséget azért, amit tett, márpedig mindent megtettek a jó vagy jobb eredményért.
Vona Gábor után szétporladtak
A 2018-as választások után számos lemondás, vezetőcsere és szakadás tépázta meg a parlamenti ellenzéki pártokat. Valóban nincs arra példa, hogy egy párt jól járt volna a vezetője vagy a vezetői lemondásával. Erre a legszemléletesebb példa a Jobbik, amely magasról zuhant a mélybe.
2018-ra elérte, hogy a legerősebb ellenzéki párttá váljon és a legnagyobb ellenzéki parlamenti frakcióval kezdhesse meg a munkát az akkori országgyűlési választások után.
A párt azonban mindent a győzelemre tett fel, az irreális elvárások és remények összeomlása után Vona Gábor a korábbi ígéretét betartva, lemondott az elnöki posztról, a parlamenti mandátumát nem vette fel és kivonult a napi pártpolitikából.
A Jobbik azóta több vezetőváltáson és szakadáson esett át. Vona Gábor után a pártot vezette Sneider Tamás, Jakab Péter, egy rövid ideig ügyvezető alelnökként Potocskáné Kőrösi Anita, Gyöngyösi Márton, és a legutóbbi tisztújításon az országos politikában ismeretlen Adorján Bélát választották meg elnöknek. 2018 után szakadt ki Toroczkai László a pártból, és létrehozta a Mi Hazánkat, amely mostanra sikeresebbé vált, mint a Jobbik. Több más kilépő jobbikos politikus – Volner János, Bencsik János és Varga-Damm Andrea – is saját formációval próbálkozott az elmúlt években, de ezek egyike sem volt életképes.
Jakab Péter viharos körülmények között távozott a Jobbik éléről, hogy aztán létrehozza A Nép Pártján nevű formációt, amely már az első nagy megmérettetésén elbukott, és nem tudott elindulni az idei európai parlamenti választáson.
Vona Gábor új párttal, a Második Reformkorral tért vissza a politikába, de csak szerény eredményt tudott elérni, 1 százalék alatt maradt (30 961 szavazattal) az európai parlamenti választáson.
![PAP 8770](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5709/57097/570979/57097975_2b2b02b831b835a037a5c5eed3e22867_wm.jpg)
Korábbi elemzésünkben emlékeztettünk rá: a Jobbik brutális zsugorodását szemlélteti, hogy a 2018-as országgyűlési választáson közel 1,1 millióan szavaztak a pártra listán, ez akkor több mint 19 százalékot jelentett. Az idei európai parlamenti választáson az 1 százalékot sem tudta elérni a párt, és csupán 45 404 szavazatot kapott. Vona Gábor lemondása után a legerősebb ellenzéki párt hat év alatt lényegében a semmivé foszlott.
Fekete-Győr András után jött a lejtő
Az ellenzéki politika egyik legígéretesebb szereplőjének tűnt 2019-ben a fiatalos frissességű Momentum. 2018-ban még nem tudott bejutni a parlamentbe a 2017-es NOlimpia-kampánnyal országos ismertségre szert tevő Momentum, de öt éve Fekete-Győr András vezetése alatt a párt megszerezte az első igazi politikai sikerét (valójában ezt azóta sem sikerült megismételni, sem túlszárnyalni): két európai parlamenti mandátumot nyertek. A Momentum onnantól kezdve arra készült, és azért építkezett, hogy a párt meghatározó, megkerülhetetlen szereplőjévé, sőt, vezető erejévé váljon az ellenzéki oldalnak.
Fekete-Győr elnöksége ott bicsaklott meg, hogy a párt ambícióihoz képest kínosan gyenge eredményt ért el a 2021-es ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Lemondásra kényszerült és rövidesen teljesen kiszorult a párt első vonalából. Érdemes megjegyezni, hogy a 2017-es NOlimpia-kampányban – amely máig a párt legfőbb identitásképző alapköve – Fekete-Győr András volt a mozgalom arca, és többször is úgy hivatkoztak rá a kormánykritikus sajtóban,
mint aki olyan karizmával és tehetséggel rendelkezik, mint egykor a fiatal Orbán Viktor.
A Momentum élén Fekete-Győrt a párt európai parlamenti képviselője, Donáth Anna követte, akit a nemzetközi sajtóban korábban már Orbán Viktor egyik „legesélyesebb” kihívójának is neveztek. Donáth nem maradt sokáig elnök, csak épp addig, hogy a Momentum élén elszenvedje az ellenzéki összefogás 2022-es bukását és egy színpadon vállalja a vereséget Márki-Zay Péterrel. 2022 májusában bejelentette, hogy gyermeket vár, ezért nem indul újra a pártelnöki posztért. Az akkor még teljesen ismeretlen Gelencsér Ferencet választották a helyére, de Donáth Anna megmaradt afféle árnyékvezetőként, és egyértelműen őt tartották a párt nagy reménységének.
Az elemzők egyetértenek abban (és a háttérbeszélgetéseink alapján többnyire a pártban is azt gondolják), hogy Gelencsér elnöksége lejtmenet volt a Momentumnak. Mire Gelencsért a párton belül megbuktatták és visszahozták a párt élére Donáth Annát, a Momentum már elbúcsúzhatott attól, hogy az ellenzék legerősebb szereplőjévé váljon. Ráadásul a párt lejtmenetét a visszatérő Donáth Anna sem tudta megállítani, a Momentum tragikus eredményt ért el június 9-én.
Elemzésünkben megírtuk, hogy a Momentumnak áttörést jelentő 2019-es európai parlamenti választáson 344 512-en szavaztak a pártra, ez akkor két mandátumot hozott nekik. Öt év után drámai a különbség: több mint 175 ezer szavazó eltűnt a Momentum mögül, és egyetlenegy képviselőt sem tudtak küldeni az Európai Parlamentbe, illetve a Fővárosi Közgyűlésbe se, bár a párt nem maradt önkormányzati pozíciók nélkül.
A kudarcos eredmény maga alá temette Donáth Anna elnökségét, és az eddigi személyes politikai építkezését is. A pártban jelenleg vezetői válság van, az elnöki posztra az egyik jelentkező a visszatérésre kész Fekete-Győr András, aki joggal állhat ki azzal, hogy a Momentum utoljára az ő vezetése alatt ért el felmutatható sikereket.
![Fekete-Győr András 2024. március 27-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5709/57097/570979/57097991_b1b53a653d708c8b21bc25d68681294c_wm.jpg)
Mesterházy Attilát látványos zuhanás követte
Az egy külön elemzés is lehetne, hogy az MSZP mélyrepülése honnan datálható, az biztos, hogy a párt történetében sorsfordító év volt a 2006-os esztendő, Gyurcsány Ferenc kormányzása, az őszödi beszéd és a Fidesz–KDNP 2006-os önkormányzati sikerei.
Az mindenesetre kiemelendő, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados győzelmei ellenére
2010-ben és 2014-ben Mesterházy Attila elnöksége idején még több mint egymillió szavazója volt az MSZP-nek.
Igaz, utoljára egyedül 2010-ben indult el országgyűlési választáson a párt, utána már mindig valamilyen formációban. A számokból azonban az olvasható ki, hogy a zuhanás a Mesterházy-korszak után kezdődött meg igazán.
A 2018-as választáson Molnár Gyula elnöksége alatt az MSZP a Párbeszéddel együtt indult el, Karácsony Gergely volt a miniszterelnök-jelöltjük. Az eredményt végül kudarcként értékelték, de ma már az MSZP boldog lenne attól a szavazatszámtól, amit akkor kapott. Hat éve, listán valamivel több mint 680 ezren szavaztak az MSZP–Párbeszédre. A választás után azonnal lemondott Molnár Gyula. Őt követte az elnöki székben Tóth Bertalan, majd jött a társelnöki rendszer 2020 őszétől. Tóth Bertalanból társelnök lett, és vele együtt Kunhalmi Ágnesből is. Utóbbi egészen a mostani választásig maradt a párt élén a Tóth Bertalant 2022 októberében váltó Komjáthi Imrével.
Az MSZP-ben idén ősszel lesz tisztújítás, de bizonytalan, hogy milyen új vezetése lehet a pártnak. Mivel az MSZP a baloldali összefogás tagjaként indult a június 9-i választáson, nem lehet megmondani, hogy mennyi szavazója maradt. A közvélemény-kutatások többnyire 1–4 százalék között mérték a párt támogatottságát. Bárhogy is lesz, a mostani vezetői válság biztos nem segít a párton.
Folyamatos válságban
Az LMP és a Párbeszéd – Zöldek helyzete azért eltérő a többiekétől, mert alapvetően, függetlenül attól, hogy éppen milyen vezetésük volt, évek óta, választásról választásra ügyeskedniük, alkudozniuk, helyezkedniük kellett az életben maradásért.
A Párbeszédet az LMP szakadárjai hozták létre 2013-ban, országos választáson még soha nem mérették meg magukat önálló politikai formációként, a közvélemény-kutatások az utóbbi időszakban 0 és 1 százalék körül mérték be a pártot. Bármilyen változás is volt éppen a párt élén, nem derült ki, hogy ezek egyáltalán befolyásolták-e érdemben a Párbeszéd megítélését.
A párt legnagyobb „teljesítménye”, hogy Karácsony Gergely főpolgármester is közéjük tartozik.
Az, hogy Barabás Richárd és Szabó Rebeka az idei választások után megmaradtak társelnököknek, valójában semmit sem jelent a párt marginális politikai szerepe szempontjából. Ez fordítva is így lenne, ha új társelnökség állt volna fel. A Párbeszéd az összes olyan politikai partnerét elveszítette, akikkel eddig összefonódva megúszhatta a választói ítéletet. Az MSZP végzetesen meggyengült, a DK pedig nem felejti el, hogy a kudarcos eredmény után Barabás Richárd már rögtön arról beszélt, szerinte Gyurcsány Ferenc nélkül kell újraszerveződnie a progresszív baloldali ellenzéknek.
Annak ellenére, hogy az LMP hasonló helyzetben van most, mint a Párbeszéd, a párt a 2010-es parlamentbe jutásától kezdve a 2010-es évek első felében még innovatív ellenzéki tényezőnek számított.
Az LMP-t azonban a belső megosztottság, a pártbéli intrikák fokozatosan elsorvasztották.
A párt egyik legaktívabb politikusa és legismertebb arca, Schiffer András társelnök 2016-os lemondása, majd a parlamentből való távozása után az LMP jelentősen veszített politikai értékéből.
2018-ban a párt önállóan elindult Szél Bernadett miniszterelnök-jelöltségével (egyúttal a párt női társelnöke volt), és nem is ért el rossz eredményt. Listán több mint 400 ezer szavazatot kapott az LMP, és nyolcfős képviselői csoportot tudott felállítani a parlamentben (egy egyéni győzelmük is volt Budapesten). Ez egy olyan eredmény, amit örömmel vállalna a mai LMP, ehhez képest a párton belül olyan kíméletlen adok-kapok kezdődött, hogy néhány hónappal később a párt arca, Szél Bernadett lemondott, és még távozott is a pártból. Az idei európai parlamenti választáson kiderült, hogy 400 ezer szavazó helyett már 40 ezer szavazót sem tud megmozgatni a párt, amely most ismét tisztújítás elé néz.
Ahogy elemzésünkben írtuk: az LMP túlélési lehetőségei jelentősen lecsökkentek, és bár Ungár Péter, a párt társelnöke súlyos támadásokat kap Vitézy Dávid támogatása miatt, aki mögé a kormánypártok is beálltak Karácsony Gergely ellenében, távozása nem valószínű, hogy az üdvös megújulás felé vezetné a pártot, hanem a biztos megsemmisülés irányába. Igaz, ha Ungár marad, akkor sem nagyon látszik, hogyan lehetne az LMP-t feltámasztani.
![Ungár Péter a választás eredményváró eseményen 2024. június 9-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5709/57098/570980/57098037_0c0bcfe268a9a9af9743f8af6005c4ba_wm.jpg)
A kivétel
A parlamenti ellenzéki pártok közül egyedül a Mi Hazánknak nincs oka a kardjába dőlnie: az önkormányzati beágyazottságát megerősítette, és megvan az első európai parlamenti mandátuma, miközben 2009 óta a Jobbiknak először nem sikerült képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe.
Elemzésünkben már rámutattunk, hogy az európai parlamenti választáson 306 404-en szavaztak a Mi Hazánkra, míg a Momentum, amely vezető ellenzéki erő akart lenni, csak 169 082 szavazatot kapott. Ráadásul a Mi Hazánk a hárompárti baloldali összefogás (DK–MSZP–Párbeszéd – Zöldek) nyomába ért, közel 61 ezer szavazat a különbség a két formáció között. Azt csak lapunk vetette fel, hogy a radikális körökben népszerű Dúró Dóra akár vezetői alternatíva lehet a Mi Hazánk számára, de valójában nincs arról szó, hogy lecserélnék a párt éléről Toroczkai Lászlót.
Feltették a kérdéseket
Végső soron, a felsorolt példák alapján kijelenthető, hogy Gyurcsány Ferenc megállapítása a lemondásokról, vezetőcserékről megállja a helyét, azokkal egyik ellenzéki párt sem járt jól. Az is igaz, hogy Gyurcsány Ferenc szerepéről elsősorban saját közössége, továbbá a választók tudnak ítéletet mondani, és úgy tűnik, hogy az ellenzéki szavazók egy politikailag értelmezhető része továbbra is támogatja a Demokratikus Koalíciót, miközben más ellenzéki pártok a parlamenti küszöb alá zuhantak. Ezt még úgy sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a DK elnökének személye valóban megosztó az ellenzéki térfélen. A Gyurcsány-kártyát évek óta sikeresen kijátsszák a kormánypártok, és most követőjük is akadt, merthogy a Tisza Párt szintén építkezett a Gyurcsány-ellenességre.
A választás után készült videójában Gyurcsány Ferenc elmondta, pártjában két kérdést tettek fel maguknak: követtek-e el olyan hibát, tévedést, ami indokolttá teszi valaki vagy valakik felmentését, lemondását? A második kérdés az volt, hogy valakinek a mostani távozása utat nyit-e a párt megerősödésének.
Ha mind a két kérdésre igen a válasz, akkor nem érdemes hezitálni, valakinek mennie kell. Ha csak az egyik kérdésre igen a válasz, a másikra nem, akkor érdemes tovább mérlegelni. Ha mind a két kérdésre elutasító a válasz, akkor nemcsak hogy nem kell, de nem is szabad, sőt tilos elmenni. Felelősek vagyunk tetteinkért, sok megbeszélést folytattunk, feltettük mindenkinek mindkét kérdést
– fogalmazott Gyurcsány Ferenc, és mint kiderült a videós beszámolójából: a DK-ban mindkét kérdésre 'nem' volt a válasz.
A pártelnök azóta – nem kis felháborodást keltve a megnevezettek körében – azt is részletesen kifejtette, hogy nem ő a felelős a négy fideszes kétharmadért, hanem „a felelősséget nem látó, azt elhárító ellenzéki pártok és pártvezetők sokasága”.
(Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke sajtótájékoztatót tart a DK budapesti székházában 2024. június 7-én. Fotó: Purger Tamás / MTI)