Nem került pont a főpolgármester-választás végére: megsemmisítették a Kúria döntését

Mint ismert, a június 9-ei önkormányzati választáson Budapest főpolgármestere újra Karácsony Gergely lett, azonban mindkét fő esélyes megtámadta az eredményt. Vitézy Dávid a IV. és VII. kerületben, a régi-új főpolgármester pedig teljesen új választást kért, ezeket azonban elutasították, sőt az elmúlt hét során a Kúria is megerősítette, hogy nem lesz új választás a fővárosban. Miután megtörtént az újraszámlálás, mindössze negyvenegy szavazattal Karácsony Gergely nyert, de ebbe továbbra sem nyugodott bele kihívója, ezért június 28-án a Kúria végzése ellen alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

Vitézy érveire Karácsony is válaszolt

Vitézy 17 oldalas indítványában kifejtette, hogy a Kúria döntése megsértette az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójogot és a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogot, továbbá a 28. cikkét azáltal, hogy figyelmen kívül hagyta az előtte fekvő ügy alapjogi vonatkozásait.

Az indítványozó szerint a kiesett jelölt nevének áthúzása olyan megtévesztő módon valósult meg, amely a választópolgárok és a jelöltek számára is elérte az alapjogkorlátozás szintjét.

A Kúria ezen felül – folytatódik az érvelés – nem tett eleget indokolási kötelezettségének, többek között amikor figyelmen kívül hagyta azt, hogy az indítványozó az új kérelmet azért terjesztette elő felülvizsgálati indítványban, mert az arra vonatkozó tények és bizonyítékok csak az újraszámlálás során kerültek felszínre, továbbá aránytalan bizonyítási terhet rótt az indítványozóra.

Az alkotmányjogi panasz kapcsán július 4-én Karácsony is eljuttatta alkotmányjogi álláspontját az Alkotmánybírósághoz. Ebben előadta: mivel a panasz benyújtója érdemben nem merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslatot, a panasz visszautasításának van helye. Karácsony szerint azért is vissza kell utasítani az indítványt, mert az indítványozó nem IV. vagy VII. kerületi választópolgár, azaz a feltételezett jogsértés nem érinti az aktív választójogát. Emellett úgy vélekedett, hogy a panaszos az indítványában nem adott elő érdemi alkotmányjogi érvelést.

Megszólalt a Kúria elnöke

Némi meglepetésre a folyamatban lévő ügyben július 4-én megszólalt Varga Zs. András, a Kúria elnöke is. Az egykori alkotmánybíró az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta:

Ha az alkotmányjogi panasznak helyt ad az Alkotmánybíróság, és megsemmisíti a Kúria döntését, akkor az ügy nyilván visszajön, de erről nem tudunk semmit még.

Sokat sejtetően a kúriai elnök hozzátette: „Az Alkotmánybíróság határozata kötelező a Kúriára nézve, ugyanakkor kivételes esetben előfordulhat, ahogy volt is rá példa, hogy a Kúria ugyanazt a döntést még egyszer meghozza, de ez elsősorban olyan esetben történhet meg, ha az Alkotmánybíróság valamilyen eljárási hibát talál, de nem az ügy érdemi eldöntése miatt semmisíti meg a Kúria döntését.”

Megalapozottnak találták a panaszt

Ezek után pénteken ült össze az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa, amelynek Horváth Attila a tanácsvezetője, és tagjai között van – Juhász Miklós és Szabó Marcel mellett – Juhász Imre, a testület elnöke, valamint Varga Réka elnökhelyettes is.

A határozat indoklása szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően, miért találta alaptalannak az NVB-határozat ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezetett.

Az Alkotmánybíróság szerint az ügy alapkérdése az volt, hogy a Kúria helyesen értelmezte-e jogsértés fogalmát. Végzésében ugyanis azt állapította meg, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámlálása során szerzett új bizonyítékok alapján nem kérhető az érvényes szavazatok újraszámlálása, mivel az új jogsértés állításának minősül.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria az Alaptörvény 28. cikkét figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek. Az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint azonban a Kúria feladata annak megállapítása lett volna egy korábban állított jogsértés kapcsán, hogy az új bizonyítékok alapján szükségessé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása. A határozat értelmében a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme valósul meg, ha a választási eljárás során nem azonos szempontok alapján értékelik a szavazatok érvényességét, illetve érvénytelenségét.

Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)