Gyurcsány Ferenc most már lejátszaná, de hova vezet ez?

„Akkor játsszuk le” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorában, ami előrevetítette a Demokratikus Koalíció új, választások utáni, konfrontatívabb kommunikációját. A pártelnök azóta több videóval is jelentkezett, az egyikben többek között azt részletezte, hogy kiket tart felelősnek a Fidesz–KDNP 2010 óta látott, kétharmados parlamenti többséget eredményező győzelmeiért.

Bajban a DK?

A Demokratikus Koalíció a 2019-es EP-választáson 16,05 százalékot ért el, akkor ez volt a legjobb ellenzéki eredmény. A párt folyamatosan építette a legerősebb ellenzéki pártról szóló kommunikációt, amit a június 9-i választás keresztülhúzott: a Tisza Párt 29,60 százalékra volt képes, miközben a DK – szövetkezve az MSZP-vel és a Párbeszéddel –, a 2019-es eredményét is jócskán alulmúlta a 8,03 százalékkal.

Június 9-én jelentős pofonba szaladt bele a Demokratikus Koalíció, a korábbi négy képviselő helyett csak kettő képviselőt küldhetnek Brüsszelbe. A 2019-es 16 százalékos eredménynek csak a felét, 8 százalékot sikerült hozni. Ezzel megdőlt a magukról régen épített mítosz, hogy a párt az ellenzék vezető ereje. A DK megalakulása óta képes volt választásról választásra erősödni, ez tört most meg. Emlékezzünk vissza, a DK tavaly már olyannyira az erő pozícióját foglalta el az ellenzéki térfélen, hogy számos politikust volt képes elszipkázni a többi kispárttól. Ez a jelenség teljesen megállt az idei belpolitikai földindulás (kegyelmi ügy, Magyar Péter) után, sőt már inkább arról lehet hallani, hogy egyre többen hagyják el a pártot. A korábban vizionált 1-1,5 milliós bázis nem létezik, jelenleg körülbelül 300 ezer főre tehető a DK tábora

– fogalmazott lapunk kérdésére Pék Szabolcs.

Az Iránytű Intézet elemzője ugyanakkor rámutatott, némi vigaszt nyújthat a pártnak a főváros megtartása: „Ez lehet az utolsó bástyájuk, így a párt káderei sem maradnak fizetés nélkül, azonban látni kell, hogy roppant nehéz dolguk lesz ezzel a közgyűléssel, mivel a 33 fős testületben mindössze 7 képviselővel fognak rendelkezni. Éppen ezért azt sem tartom kizártnak, hogy egy éven belül előrehozott választások lesznek Budapesten, ha nem sikerül vezetni a várost. De ne csak mindig a fővárosról essen szó, Nagykanizsa szintén egy szép eredmény a párt számára, ahol a DK-s Horváth Jácint le tudta győzni a regnáló fideszes polgármestert. Összességében azt gondolom, fontosak lehetnek számukra az ilyen kisebb részsikerek is, amikbe lehet kapaszkodni az EP-kudarc után.”

Pék Szabolcs szerint a DK előtt álló legnagyobb kihívás jelenleg az, hogy egyben tartsa a még megmaradt bázisát. „Ismert jelenség, hogy választási vereség után a szavazók próbálják maguktól eltolni a vesztest, és a győzteshez húznak. Ez most sincsen másképp, a legfrissebb kutatásokban még tovább nőtt a Tisza támogatottsága. Gyurcsány Ferencék célja egyértelműen az lehet, hogy a lehető legkevesebb szavazót legyen képes róluk leszakítani Magyar Péter pártja” – fejtette ki az elemző, hozzátéve, hogy a DK helyzete több szempontból sem könnyű: „A kutatásokból kiderül, hogy a pártok közül a DK-nak van a legidősebb tábora, a szavazóbázisuk fele nyugdíjaskorú, illetve a pártelnök sem lesz már fiatalabb. Ez a fajta korösszetétel a jövőbe tekintve nem ígér növekedést, ha nem tudnak több fiatalt bevonzani. Ám egyelőre a magam részéről nem látom azt a politikai innovációt, amivel a DK tömegesen tudna fiatalabb választói csoportokat maga mögé állítani.”

Az elemző kevéssé tartja elképzelhetőnek, hogy a DK újra az ellenzék vezető ereje lehessen. „Erre csak akkor látok esélyt, ha Magyar Péter sorozatosan és nagyokat fog hibázni, azonban egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéki választók ebben az esetben a DK-hoz találnak vissza. Az látható, hogy Magyarországon a baloldali érzelmű emberek valódi, hiteles képviselet nélkül maradtak, de úgyis fogalmazhatnék, hogy az óbaloldalnak lejárt a szavatossága, ezért arra számítok, hogy ezt az űrt előbb-utóbb valaki be fogja tölteni, de az már feltehetően nem a DK lesz, például a fent említett korösszetételi okok miatt sem.”

„Egyértelműen a bázis keménymagjához beszél”

Pék Szabolcs a DK konfrontatívabb kommunikációjáról elmondta: „Gyurcsány Ferenc egy meglehetősen radikális kommunikációba kezdett a választások óta. Egyszerre támadja Magyar Pétert, a kisebb ellenzéki szereplőket és a kormánypártokat is.”

Ennek a többfrontos harcnak az lehet a szerepe, hogy igyekezzen egyben tartani a még megmaradt szavazókat. Egyértelműen a bázis keménymagjához beszél, úgy próbálja magát pozícionálni mint Orbán és a Fidesz legradikálisabb kritikusát, ám kérdés, ez mennyire lehet hiteles a választók szemében, mivel részéről elmaradt a politikai felelősségvállalás legkisebb gesztusa is. Lemondását nem ajánlotta fel, csupán az árnyékkormányt szüntették meg, aminek valódi politikai súlya nem volt. A kisebb szereplők támadása azért lehet fontos a DK-nak, mivel számukra létérdek, hogy a kispártok ne tudjanak visszaerősödni 5 százalék fölé, mivel ezzel a DK nyakára nőhetnének, és tőlük vehetnének el szavazókat

– húzta alá az elemző.

Az Iránytű Intézet munkatársa kitért arra is, „a baloldali szereplők nyilatkozataiból az olvasható ki, hogy valószínűleg a DK–MSZP–Párbeszéd koalíció nem fog együtt maradni 2026-ig, mivel így 15 százalékot kellene szerezniük a parlamentbe jutáshoz, aminek jelenleg csupán a felével rendelkeznek. A DK számára talán az jelenthet esélyt, ha Magyar Péter elkezd hibázni, akkor készenlétben állhatnak, mivel azért ne feledjük, hogy valódi pártszervezettel az ellenzéki oldalon a DK rendelkezik, emellett 2026-ig bent ülnek a parlamentben, ahonnan kapják az állami támogatást, illetve 2029-ig fontos önkormányzati, valamint megyei közgyűlési pozíciókat is birtokolnak, tehát erőforrások tekintetében továbbra sem áll rosszul a Demokratikus Koalíció az ellenzéki pártokhoz képest”.

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc beszédet mond 2024. február 2-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)