Sulyok Tamás egyetlen kegyelmi kérvényt sem bírált még el idén, alkalma pedig lenne rá

2024-ben, immár fél éve nem született döntés kegyelmi ügyekben, Sulyok Tamás köztársasági elnök egyetlen kérvényt sem bírált még el – írja a HVG.

Az Igazságügyi Minisztérium statisztikái szerint az elmúlt két negyedévben – 2024. január 1. és július 30. között – senki sem kapott kegyelmet az államfőtől, de elutasítás sem történt még. A tárca adatai szerint Novák Katalin korábbi köztársasági elnök sem foglalkozott már kegyelmi kérvényekkel 2024-ben.

Törvényi előírás nincs arra vonatkozóan, hogy a kegyelmi kérvényeket milyen határidővel kellene elbírálni, ám olyan sem fordult még elő 1990 óta, hogy fél éven keresztül ne történjen döntés ilyen ügyekben. 

Az év hátralévő részében teljesen más világ lesz a kegyelmezés terén, hiszen a februári kegyelmi botrányt követően érkezett a törvénymódosítás, amely nemcsak szűkítette az államfő 35 éve változatlan kegyelmi jogkörét, de még az igazságügyi tárca előkészítő és kontrollszerepét is eltörölte.

Júliustól kezdve megszűnik a minisztérium kegyelmi osztályának irányításáért felelős miniszteri hatáskör. Ehelyett a Sándor-palota lesz felelős az államfő kegyelmi ügyeinek kezeléséért és előkészítéséért. Ez tartalmazza majd a büntetőeljárás részleteit és a kegyelem megadásának indoklását. A miniszter kegyelmet támogató vagy ellenző ajánlása azonban már nem lesz benne. Bár az államfő nem köteles figyelembe venni a miniszter ajánlását, az korábban befolyásolhatta a döntéshozatali folyamatot.

Júliustól kezdve a rendszer nem tartalmaz majd egy fontos elemet: a miniszteri ellenjegyzést. Korábban az államfő viselte az erkölcsi felelősséget a döntésekért, míg a politikai felelősség az igazságügyi miniszteré volt, aki ellenjegyezte a határozatot. Ezen ellenjegyzés nélkül az államfő nem írhatta alá a kegyelmet, és az nem lépett hatályba, így a miniszter lényegében felülbírálhatta az államfő akaratát.

Egy kegyelmi ügy okozta Novák Katalin vesztét

Ahogy arról korábban írtunk, Novák Katalin, korábbi köztársasági elnök egy kegyelmi ügy miatt került a rivaldafénybe. A lemondását azután jelentette be, hogy kegyelmet adott egy pedofilügyben érintett elítéltnek. Novák Katalin ezt követően elismerte, hogy hibázott, és bocsánatot kért.

Hoztam egy olyan kegyelmi döntést, amely sokakban értetlenséget és békétlenséget váltott ki. Érthető, hogy magyarázatot várnak. A kegyelmezési jogkör mind közül talán a legérzékenyebb, mert egy ember életéről kell dönteni a kegyelmi kérvény és a rendelkezésre álló információk alapján. Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indoklás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen, márpedig itt nincs és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, akiről azt gondolom, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmaz. Így volt ez akkor is, így van ez ma is

– fogalmazott Novák Katalin.

A kegyelmi ügy

Mint ismert, K. Endre a helyettese volt annak az igazgatónak, aki a bicskei gyermekotthonban több kiskorú fiút abuzált regnálása idején. A beosztott próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak.

Ezek okán K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és közügyek gyakorlásától is.