Évi harmincmillió forintos tandíjért tanulhat a Harvard Egyetemen a magyar diáklány
További Belföld cikkek
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Egy most érettségiző, 18 éves törökbálinti lány nyert felvételt a világ legjobbnak tartott egyetemére, az amerikai Harvardra. Az RTL Fókusz című műsorának nyilatkozott Lehoczky Tamara.
A Harvard Egyetem olyan, mint egy miniatűr város, saját színházzal, múzeummal, sportpályákkal, buszjáratokkal és még ingyenes kávéval is. Az 1636-ban alapított magánegyetem számos elnököt, színészt és üzleti vezetőt, például Barack Obamát, Bill Gatest és egy időben Mark Zuckerberget is a diákjainak tudhatta. Saját újsággal, rádióval, tévéstúdióval és szatirikus gúnylappal is büszkélkedhet. Jelenleg az egyetemnek húszezer hallgatója és 2300 oktatója van, emellett már több mint 50 Nobel-díjas professzor tanított az intézményben.
A most érettségiző fiatal lány politikatudományt fog tanulni az amerikai egyetemen, aki kiváló tanuló és sportoló volt és évekig cselgáncsozott is, ám ezek önmagában nagyon kevesek egy harvardi felvételhez. Erőssége a kommunikáció és az idegen nyelvek, valamint több vitaversenyen is szerepelt, ahol angolul kellett érvelnie valami mellett vagy ellen. Tamara tanul még franciául és oroszul is.
Összességében nem szokott annyit számítani a lexikális tudás meg a jegyek, amikre itthon nagyon nagy hangsúlyt helyezünk. Itt sokkal jobban számít az, hogy kinek milyen a személyisége, ki milyen ember, kit mi érdekel. Tehát itt olyan embereket akarnak látni, akik tényleg szenvedélyesen érdeklődnek egy terület vagy téma iránt
– mondta Tamara arra a kérdésre, hogy hogyan is kell felkészülni egy felvételire és miben volt más, mintha egy magyar egyetemre felvételizett volna.
Édesanyja mesélt arról a pillanatról is, amikor megtudták, hogy lányuk sikeres felvételt nyert. „Columbia volt az, ahol először egy Congratulations videó indult el. Ekkor már nagyon örültünk, aztán utána néztünk rá a Harvardra és jött a döbbenet, hogy Úristen ez is sikerült.”
A Harvardra készülő magyar lány még nem tudja, merre fogja vinni a jövő, de jelenleg az a célja, hogy az ENSZ-ben magas pozíciót érjen el, különösen vonzza a világszervezet emberi jogi vagy menekültügyi főbiztosi posztja.
Egy biztos, pénzügyi téren nem a legolcsóbb a Harvardon tanulni. Tamarának
évente mindösszesen 82 ezer dollárt (30 millió forint) kell fizetnie.
A család szerint ösztöndíjjal és támogatók segítségével minimalizálható ez az összeg.
Három évig tart a felvételi
Tamara az Indexnek adott interjújában beszélt arról, hogy milyen hosszú volt a felvételi procedúra. Mint mondta, „a felvételi procedúra nem tavaly szeptemberben kezdődött, amikor elkezdtem összerakni és leadni a jelentkezésemet, hanem már három éve. Mert az amerikai egyetemeknek az az általános jellemzője, hogy sokkal kevésbé figyelnek oda az iskolai eredményekre, mint Nagy-Britanniában vagy mifelénk. Ellenben nagyon is érdekli őket a diák személyes portfóliója vagy az, amit profile buildingnek hívnak. Tehát én három éven keresztül versenyekre és konferenciákra jártam, meg vitaversenyekre, jobbára külföldre. Tavaly például tagja voltam a világbajnokságon a nemzetközi csapatnak. Egzotikus helyszínen, Vietnámban. Idén, azt hiszem, Szerbiában lesz.”
Tamara két évig diákelnök volt a Toldyban, amihez nagyon jó vitakészségre volt szüksége.
Erre nagyon odafigyelnek a felvételiken, fontosnak tartják, hogy a jelentkezőben erős legyen a kritikai szellem, és rendelkezzen olyan általános tudásbázissal, ami az egyetem számára is hasznos lehet. És nem ártott négy évre visszamenően a kitűnő bizonyítvány. Nos, az megvolt egy pici bibivel, ugyanis tizedik végén a matek, a fizika és a kémia jegy nem lett jeles, négyes lett, az élet sajnos közbejött.
„De idén már kitűnő lettem! – jelzi gyorsan. – Zárójelben jegyzem meg, voltam a Milestone Intézetben, ahol mentoráltak engem, az úgynevezett modell-ENSZ elnöke is, ami a valóságos Egyesült Nemzetek Szervezetének az utánzata, ahol minden diák egy országot képvisel.”