Magzatkárosító és rákkeltő hulladékot találtak Nógrádban, pár száz méterre az otthonoktól
További Belföld cikkek
- Több mint 300 millió forintot bukhat el egy magyar lottónyertes, ha nem jelentkezik
- Nigériai drogbandát kapcsoltak le a rendőrök Budapest VIII. kerületében
- Orbán Viktor bejelentéseket tesz, majd személyesen válaszol az újságíróknak
- Tisztázta a kormány, hogy mikor kell fizetni a személyi igazolványért
- Reagált a kormány az Orbán Viktor elleni feljelentésre
Akkumulátorgyárból származó veszélyes hulladékokat helyezhettek el a Nógrád megyei Mohorán – számolt be erről az RTL.
Pénteken egy lakossági fórum keretében ismertették, hogy milyen veszélyes anyagokat találtak alig 500 méterre az ottélők otthonaitól. A riportban jól látható, hol helyezték az egykori libatelepen a nagyjából 1000 tonna körüli veszélyes hulladékokat, amit egy éve fedeztek.
A hulladék ráadásul nagyon közel van a település vízbázisához. Egyik lakos szerint pdig a Samsung gödi gyárából hozták a hulladékot. Csárdi Antal ellenzéki képviselő bevizsgáltatta a hulladékot, amiről kiderült,
NAGY MENNYISÉGŰ LÍTIUMOT ÉS MAGZATKÁROSÍTÓ VEGYÜLETET TARTALMAZ.
A Katasztrófavédelem a hírrel kapcsolatban azt közölte, hogy a telepen tárolt hulladék nem veszélyes, de Mohora alpolgármestere ennek ellenére el szeretné szállíttatni a hulladékot. A veszélyesnek tartott anyagok a környező települést is károsíthatja, és bár a teleptulajdonos nem kívánt nyilatkozni, annyit azért közölt, hogy rágalmazás miatt feljelentést tesz.
Erre Magyarország még nincs felkészülve
Korábban egy külön elemzésben foglalkoztunk azzal, hogy a kormány egyértelműen letette a voksát az autóipar és így az akkumulátorgyártás mellett. Azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint jelenleg komoly hiányosságok és még rendezetlen kihívások előtt áll a magyar akkumulátorgyártás. A zöldkérdések mellett komoly kérdőjelek vetődnek fel a veszélyes hulladékok feldolgozásánál is, ahol még a szabályozás sem megfelelő, pedig az akkumulátorhulladék külön értéket képvisel.
„Az export- és beruházásvezérelt magyar gazdaság egyik fontos húzóerejévé az elektromosjármű-gyártási ökoszisztémához kapcsolódó high-tech akkumulátorgyártás lépett elő” – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium még áprilisban. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország GDP-arányos exportja az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek terén már ma is meghaladja az 5 százalékot, amellyel listavezető az uniós országok között.
A kormány egyértelműen és többször kijelentette: a high-tech akkumulátorgyártás a következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztést hozhat hazánkba. Így Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet. Ha ez így alakul, akkor az Index által megkérdezett szakértők szerint minimum 150-180 ezer tonna további veszélyes hulladékot kell majd Magyarországon kezelni. Ez elképesztő mennyiség, ezért részletesen utánajártunk, hogy ennek pontosan milyen következményei lesznek.
„Az akkumulátorhulladékok kezelésével kapcsolatban Magyarországon zöldszempontból több aggály is felmerül” – így kezdte az Indexnek Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője. A szakmai szereplők szerint a legtöbb jelenleg alkalmazott újrahasznosítási megoldás energiaigényes, balesetveszélyes, és sok mérgező anyag keletkezik a folyamatokban.
Több probléma is van
A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint ha nem a legmagasabb szakmai szinten végzik ezt a tevékenységet, akkor könnyen baleseteket és környezetszennyezést okoz. „Ezt tapasztaltuk Bátonyterenyén és Szigetszentmiklóson is.” A másik jelentős probléma szerintük, hogy például a lítiumot nem igazán lehet gazdaságosan kinyerni, emellett az értékesebb fémeken kívül a többi anyag elvész az újrahasznosítás alatt.
Illetve a harmadik probléma, hogy a különböző fémek kinyerését egyelőre nem Magyarországon végzik. Az előkészített black masst, amiről a későbbiekben külön szót ejtünk, egyelőre most elég annyit tudni róla, hogy a lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításakor keletkező úgynevezett „fekete-por”, szállítgatják, visszaviszik Ázsiába. Ez nyilván további kockázatokat és környezeti terhet jelent.
A Greenpeace szerint a hazai rendszer már most is sok sebből vérzik:
- Jelenleg számos hulladéktároló telephely, feldolgozóüzem nem rendelkezik megfelelő környezethasználati engedéllyel, ami szabályozná a kibocsátásaikat. Ezt a problémát remélhetőleg az új uniós szabályozás rendezni fogja.
- Annak ellenére, hogy sok mérgező, illetve tűz- és robbanásveszélyes anyagot tartalmaznak, a selejtes akkumulátorokat gyakran nem veszélyes hulladékként tárolják, szállítják. Ezt úgy tudják megtenni, hogy nem veszélyes EWC-kódon (European Waste Catalogue) sorolják azokat be.