Kitálalt a miniszter, ez állt a kormány és Brüsszel egyik vitájának hátterében

Hankó Balázs a felvételi ponthatárok kihirdetése után néhány nappal kiemelte: volt egy versenyképességi fordulat a magyar felsőoktatásban, hogy az egyetemek egyre inkább betöltsék azt a teret, ami kell tölteniük, egyre jobban szolgálják a magyar nemzetet és annak gazdaságát.

Ehhez szabadság, autonómia kell. A megújított felsőoktatás ezt a versenyképességet, rugalmasságot, autonómiát biztosítja

– hangsúlyozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Hankó Balázs leszögezte, közösen állapították meg a célokat, de ezeket az oktatói, kutatói közösség autonóm módon éri el. Ezen a ponton pedig fel kellett tenni azt a kérdést, ha rájuk van bízva a célok elérésének módja, akkor logikusan nagyobb szerepet kell adni az egyetemeknek abban, hogy a leendő diákjaikat hogyan választják ki. Ebből következett, hogy az erősen centralizált felvételi rendszer helyett beleszólást adtak az egyetemeknek a felvételi kritériumok meghatározásába.

A miniszter egyébként nem szereti a „hallgató” kifejezést, mert a hallgatás passzivitást jelent, ebből pedig kimozgatná az egyetemistákat, „hallgatók helyett aktív egyetemi polgárokra van szükség”.

Hankó Balázs a futáshoz hasonlította a felsőoktatás fejlesztését amikor arról beszélt, hogy futás közben vagy a kilométerszámot akarja emelni az ember, vagy a szintidőt javítani: „Úgy van értelme az egésznek, ha mindig olyan célokat tűzünk ki, amelyek emelik a határértéket.”

„Milyen dolog már ez?”

Hankó Balázs a közönségből érkező kérdésre beszélt az Erasmus- és a Horizon-programok körül kialakult ügyről is. A miniszter leszögezte, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskör, de az Európai Bizottság szerint az uniós források felhasználása kockázatos. „Tehát a diákoknak juttatott Erasmus-források felhasználása kockázatos? Tehát a kutatóknak juttatott Horizon-források felhasználása kockázatos?” – kérdezte Hankó Balázs, hozzátéve: azt nem árt tudni, hogy ezekről a forrásokról nem Magyarország dönt, csak „átfolyik” a pénz, de centralizált brüsszeli döntésekről van szó.

A miniszter azzal kezdte a történetet, hogy uniós részről a fenntartó alapítványokat és így az egyetemeket érintő ügy elindulásánál két szempont volt: legyen közbeszerzés és legyen dinamikus összeférhetetlenség.

Magyaráztuk nekik, hogy van közbeszerzés, benne van a törvényben, de a tényt nem fogadták el. A dinamikus összeférhetetlenséget beletettük a törvénybe, az alapítványok pedig az alapítói okiratukba. Ezek után zárták ki az egyetemeket

– mondta Hankó Balázs.

A tárcavezető elárulta, a magyar kormány két dolgot nem fogadott el: az alapítványok szinte mindegyikében van az egyetemi szenátus részéről delegált, rektor, vagy professzor, „őket is ki akarták zárni a kuratóriumi tagok közül. A Brüsszel által értelmezett autonómia jegyében zárjuk ki a professzorokat és a rektorokat a kuratóriumokból”. A másik elvárás, amire nemet mondott a kormány, hogy a kuratóriumi tagok jelölési folyamatába vonják be a nemzetközi NGO-kat. A többi elvárást elfogadta a kormány, de ezeket nem.

Hogy ezek után miért nem történik előrelépés az Erasmusban és a Horizonban? Azért, mert Brüsszel politikai zsarolást végez a gyerekeken keresztül. Milyen dolog ez? Tényleg, milyen dolog már ez?

– kérdezte felháborodva Hankó Balázs.

Helyszíni stábunk Tusnádfürdőről eddig beszámolt:

• A megnyitóról, ahol Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának kormánypárti elnöke letakarta a jobb fülét, így emlékeztetve a Donald Trump elleni támadásra.
• Később többek között Németh Zsolt és Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták elnöke, az MSZP volt vezetője vitázott a magyar külpolitikáról.
• Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter egy kulináris hasonlattal mutatta be a magyar uniós elnökség eddigi tevékenységét.
• Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő is Tusnádfürdőn van, ahol kezdésként Molnár Attila Károly eszmetörténésszel vitázott.
• Németh Zsolttal videós interjút is készítettünk.
• Szerdán pedig kétszer is felhőszakadás volt.
• Csütörtökön Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával és a magyar stratégiával indítottunk.
• Megtartották a hagyományos pártpolitikai vitát is ellenzéki és kormánypárti képviselők részvételével.
• Van olyan téma, amiben egy ellenzéki képviselő és egy miniszterhelyettes egyetértett.
• Baloldali politikusokat kérdeztünk a magyarországi baloldal helyzetéről.
• Pénteken újra a színpadon volt Schiffer András, ezúttal Lánczi Tamással, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjével vitázott.

A 33. Tusványos politikai részét Orbán Viktor miniszterelnök szombati beszéde zárja, az Index addig folyamatosan cikkekkel és videókkal jelentkezik a helyszínről.

(Borítókép: Hankó Balázs Tusnádfürdőn 2024. július 26-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)