Elemzők: évszázadok óta nem láttunk ilyet, Orbán Viktor szerint most minden megváltozik

További Belföld cikkek

Orbán Viktor tusványosi beszédei intellektuális kihívást jelentenek a hazai ellenfeleknek – így értékelték az Indexnek a megkérdezett politikai elemzők a miniszterelnök szombaton, Tusványoson elmondott idei előadását. Azon túl, hogy a kormányfő szerint a lengyelek a legszemforgatóbb politikát csinálják egész Európában, talán a legerősebb mondat az volt, hogy „világrendszerváltással” állunk most szembe.

A kormányfő Tusványoson három főbb egységben fejtette ki álláspontját a globális helyzetről, a kilátásokról.

Mindenekelőtt az orosz–ukrán háborút részletezte, szerinte ez most tökéletesen felfedi azt a valóságot, amiben élünk, és ami eddig láthatatlan volt.
Második fejezetében azt fejtette ki, hogy mi lesz a háborúval, hogyan lesz vége, és mi lesz utána.
Végezetül az új, most a szemünk láttára születő világról beszélt, a „világrendszerváltásról”, ami szerinte hosszú évszázadokat is meghatározhat.

Nagy Attila Tibor politikai elemző az Index megkeresésére arra hívta fel a figyelmet, hogy már előre lehetett tudni, Orbán Viktor tusványosi beszédei intellektuális kihívást jelentenek a hazai ellenfeleknek,

ugyanis a legtöbb ellenzéki politikus nincs azon a szellemi színvonalon, mint a miniszterelnök.

A Fidesz régi hagyománya a tusnádfürdői beszéd, ami mindig sok stratégiai, történelmi elvi kérdéssel foglalkozó beszédben csúcsosodik ki, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója szerint ennek a műfajnak felelt meg most is a kormányfő.

Ez nem azt jelenti, hogy a kijelentéseinek ne lett volna támadható, gyengébb pontja Nagy Attila Tibor szerint, „de a tusványosi beszédeknek erényük, hogy valamiféle víziót, nemzetközi és történeti áttekintést mégis képesek nyújtani”.

Tehát mind a két elemző szerint most is elérte a célját a beszéd: rendszerbe szervezte gondolatait a kormányfő, és rávilágított arra, hogy a világrendszerváltáshoz kell a magyar stratégia.

Ellenzéki reakciók

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után sorra érkeztek az ellenzéki reakciók. A DK szerint a nemzeti stratégiáról szóló „hablaty” nem takarja el Magyarország stratégiai meggyengülését, az MSZP pedig reméli, hogy a kormányfő nem Magyarország kilépését készítette elő az Európai Unióból. A Momentum szerint a klimatizált kórházak helyett „Trump, Trump és Trump” volt a téma. Bár Magyar Péter egyelőre nem kommentálta Orbán Viktor kijelentéseit, Nagy Attila Tibor szerint még nem tudni, hogy képes-e ilyen színvonalú beszédet mondani.

Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László

Galéria: Orbán Viktor TusnádfürdőnFotó: Szollár Zsófi / Index

A cselekvő Ukrajna és a dermedt Európa

A miniszterelnök 10 pontban – és számos alpontban – értékelte a háború által felfedett valóságot. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint érdemes kiemelni az európai politikával kapcsolatos tételeket. Itt kell megemlíteni, hogy Orbán Viktor már a beszéde elején felhívta a figyelmet: az Európai Unió alapszerződése értelmében a közösség célja deklaráltan a béke. Ennek ellenére elítélték a magyar békemissziót. Ám a kormányfő szerint a keresztény kötelesség abból áll, hogy ha valami rosszat látunk a világban, akkor cselekedni kell.

Orbán Viktor alternatív európai politikát vázolt fel: a politikai uniós projektet el kell engedni, de a szuverenitását a tagállamoknak nem kell csökkenteni, a föderális államokról le kell mondani, viszont gazdaságilag meg kell erősíteni Európát, és szerinte védelmi dimenziót is ki kell építeni. Ez nem Európa-ellenesség, hanem alternatív Európa-politika

– mondta az Indexnek Mráz Ágoston Sámuel. Ugyanakkor Nagy Attila Tibor szerint érdemes megjegyezni, hogy az ukrán vezetés számára feltehetően kifejezetten bántó volt az a kijelentés, hogy Ukrajna várhatóan nem lesz tagja sem a NATO-nak, sem az Európai Uniónak, és kénytelen lesz megint ütközőállamnak maradni. Orbán Viktor itt pontosan úgy fogalmazott, hogy Ukrajna ereje minden várakozást meghalad; 1991 óta 11 millió ember elment az országból, oligarchák uralták, az állam lényegében nem működött. Orbán Viktor szerint itt érdemes megérteni, hogy Ukrajna hivatást talált magának: „létezésének új értelmét fedezte fel”. Korábban ütközőállamként definiálta magát, mára a Nyugat részeként, a Nyugat keleti határőrvidéke szeretne lenni. Ez a felfogás aktív és cselekvő állapotba hozta Ukrajnát, és szeretnék, hogy ezt nemzetközileg is elismerjék.

Az elemzőkkel azt is érintettük, hogy a kormányfő éles kritikát fogalmazott meg Lengyelországgal szemben: szerinte a lengyelek a legszemforgatóbb politikát csinálják egész Európában.

Metsző volt a Lengyelországot ért kritika, de mégsem teljesen meglepő, hiszen a lengyel és magyar érdekek a háború kezdete óta élesen elválnak, már az előző PiS-kormány idején is hűvösebbé váltak a magyar–lengyel kapcsolatok, amiért Orbán nem volt hajlandó befejezni a putyini Oroszországgal való együttműködést. A 2010-es évek második felében Orbán Viktor még nagy jelentőséget tulajdonított a V4-együttműködésnek, ám az utóbbi pár évben a szemében ez leértékelődött

– összegezte Nagy Attila Tibor, akinek a véleményét Mráz Ágoston Sámuel is részben osztotta: „Lengyelország az Amerikai Egyesült Államokkal való különmegállapodástól remél stratégiai előnyöket. Egy önálló utat kerestek, ami a magyar külpolitikai stratégiában kényszerhelyzetet teremtett, erre reagált most a miniszterelnök.”

A KORMÁNYFŐ SZERINT WASHINGTON LENGYELORSZÁGOT AKARJA MEGTENNI EURÓPA AMERIKAI KÖZPONTJÁVÁ. „EZ RÉGI TERV: OROSZORSZÁGOT MEGGYENGÍTENI ÉS TÚLFEJLŐDNI NÉMETORSZÁGOT.”

Ráadásul a kormányfő álláspontja szerint a lengyelek ezt úgy teszik, hogy morálisan kioktatnak minket, üzletelnek az oroszokkal, és Magyarországnak ezt meg akarják tiltani. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint ez a magyar–lengyel kapcsolatokat teljesen átrendezte, a kapcsolatok mélyponton vannak: „Donald Tusk miniszterelnök a szemforgatás jegyében kifejezetten ellenségesen viselkedik a magyar kormánnyal, és nemcsak szóban kritizálja, hanem a visegrádi együttműködést el is engedte.”

Galéria: Orbán Viktor TusnádfürdőnFotó: Szollár Zsófi / Index

Jön a világrendszerváltás?

Orbán Viktor a jelen leírásában oda lyukadt ki, hogy a Nyugat viselkedése – Oroszországgal szemben – nem kiszámítható. A nyugatiak posztnemzeti állapotban vannak. Ez egy új mentális tér. A miniszterelnök szerint ebben a világban most intellektuális bátorságra van szükség. „A magyarok sorsa azon dől el, hogy értik-e, mi történik a világban.” Szerinte 500 éve nem volt példa ekkora változásra, amit „világrendszerváltásnak” nevezett.

Nagy Attila Tibor szerint a világrendszer-változás premisszája vitatható, vagyis hogy a világpolitika meghatározó súlypontja Ázsiába helyeződik át, és hogy ez elkerülhetetlen (legfeljebb akkor, ha Trump visszatér az elnöki pozíciójába). „A jövőt persze nem látni, és az igaz, hogy sok gonddal-bajjal küszködnek a nyugati szövetségi rendszerek (NATO és az Európai Unió), azonban a magyar miniszterelnök beszédében feltűnően ignorálta, hogy az ázsiai nagyhatalmak között súlyos érdekellentétek is vannak.”

Az elemző szerint látványosan nem beszélt a miniszterelnök Kína belső gondjairól (ingatlanpiac válsága, a gazdasági növekedés ütemének csökkenése). „Ez probléma, mert a beszédből egyértelművé vált, a kormányfő továbbra sem hajlandó külpolitikája alapjainak feladására, vagyis arra, hogy a nyugati szövetség tagságának fenntartása mellett aktívan együttműködik Amerika riválisával, Kínával. Illetve nem hajlandó befejezni az Oroszországgal való együttműködést. Kérdés, hogy nem tesz-e megint a magyar külpolitika rossz lóra” – vetette fel az Indexnek Nagy Attila Tibor.

Mráz Ágoston Sámuel ugyanakkor kiemelte:

Orbán Viktor beszédében a legfontosabb rész a világrendszerváltás volt, amihez meg kell találni a nagy magyar stratégiát. A kihívókra az Amerikai Egyesült Államok Trump alatt nemzetállamisággal alkalmazkodhat. Európa, ha elfogadja, hogy Ázsia felemelkedésére reagálni kell, akkor a korábban ismertetett alternatív Európa-politikáját kell megvalósítania.

A Nézőpont Intézet igazgatója aláhúzta, a posztnemzeti Nyugat a miniszterelnök szerint tévúton van, és ugyan várhatóan nem tér majd le erről, a párizsi olimpiai megnyitója, a nemzetállam meghaladása és a keresztény erkölcsi alapok elengedése tökéletesen megmutatja a folyamatokat. Mráz Ágoston Sámuel külön kiemelte Orbán Viktornak azt kijelentését, miszerint miközben keleten a keresztények ölik egymást, nyugaton más hitűek befogadásáról szól a migrációs helyzet valósága.

Mit kell tennie Magyarországnak? – tette fel a kérdést Tusványoson a kormányfő, aki szerint ötszáz évvel ezelőtt, az utolsó világrendszerváltáskor Magyarország vesztes lett. Magyarország nem tudta önmagát felszabadítani az iszlám betörése alól, ezért be kellett tagozódnia az országnak egy német-Habsburg vezetés alá. Azok a kísérletek, amelyekkel próbálkoztak, hogy Magyarország nyertes legyen, nem sikerültek. Mátyás király megpróbálta megszerezni a Német-római Császárság trónját, ez nem sikerült. A kísérletek kudarcszimbóluma Mohács.

SZERINTE ha AZ ÁTALAKULÓ VILÁGRENDSZERt LEHETŐSÉGnek tekintjük, AKKOR AHHOZ NEMZETI POLITIKát KELL FOLYTATNI, SAJÁT FEJLŐDÉSI ÚTVONAL KELL.

A miniszterelnök úgy vélekedett, Kína szándéka, hogy egymás modernizációjában vegyünk részt, a májusi kínai ajánlat azt jelenti, hajlandóak nagy arányban befektetni és forrásokat adni, ott pedig részvételi lehetőséget nyújtanak nekünk piaci alapon. A közép-európai országok bent maradnak az Európai Unióban, azonban nemzetállami fundamentumon, saját külpolitikával. Orbán Viktor szerint ezt Nyugaton nem szeretik, de kénytelenek lesznek elfogadni. A peremfeltételek adottak, és kijelölik Magyarország lehetőségeit – amelyek tágasak.

Galéria: Orbán Viktor TusnádfürdőnFotó: Szollár Zsófi / Index

Azonban Nagy Attila Tibor szerint a beszédben emlegetett magyar konnektivitás, illetve blokkosodás elutasításának a gyenge pontja, hogy piacaink nagy része még mindig a nyugati szövetség országaiban található, a magyarországi gazdaság viszont az EU összgazdaságának alig több mint egy százalékát teszi ki. Vagyis egyelőre nem rendelkezik Magyarország kellően erős gazdasági alapokkal, és azt is látni kell, hogy a keleti nyitás ellenére kereskedelmi kapcsolatainak nagy része még mindig azon nyugati országokkal bonyolódik, amelyekkel a miniszterelnöknek nemcsak konkrét politikai, de elvi vitája is van.

Orbán Viktor szerint a pénzügyi függetlenségünket erősíteni kell, ez is a szuverenitás lényege. Szerinte a Nyugat hibáját nem szabad elkövetni, hogy bizonyos munkákat vendégmunkásokkal végeztetnek el – a demográfiai problémákra sem megoldás a bevándorlás –, mert ez a társadalom bomlásához vezet.

Nagy kérdés, hogy az Ázsia-központúsággal kapcsolatban a következő évtizedekben tényleg megvalósul-e a miniszterelnök várakozása – ezt nem lehet kizárni, ennek felvetése legitim. A mostani és számos korábbi megnyilvánulás ugyanakkor úgy tett, mintha nem kellene számolni komolyan azzal a lehetőséggel, hogy az Amerika vezette szövetségi rendszer mégsem marad alul Kínával szemben

– összegezte Nagy Attila Tibor, aki azt is kiemelte, hogy a kormányfő nem égetett fel minden hidat: szívesen és intenzíven együttműködne egy Trump-vezette Amerikai Egyesült Államokkal, és Macron Franciaországával is lát lehetőséget kooperációra. „Vagyis, bár a magyar miniszterelnök első ránézésre erősen Nyugat-kritikus, hagyott némi lehetőséget a Nyugat egyes részeivel való együttműködésre, már csak azért is, mert Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy a nyugati szövetséget otthagyva Oroszország és Kína katonai és politikai szövetségese legyen” – összegezte az Indexnek a politikai elemző.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója zárásként kifejtette, hogy szerinte Orbán Viktor a korábbi beszédében azzal foglalkozott, hogy lehetséges a magyar különút a változó világban.

Most lényegében elmondta, ez a feladat, legyen egy magyar különút.

Ehhez kell a magyar nagy stratégia, nemzeti nagy stratégia. Itt fontos megjegyezni, hogy ez Orbán Viktor szerint még nincs jó állapotban, mert nyelvezete túlságosan is értelmiségi. Márpedig a közös cselekvőképesség alapja, hogy az embereknek is kell értenie. Amit most meg lehet ismerni belőle: a veleje a konnektivitás, azaz nem engedik bezárni az országot valamelyik világrendbe.

Mráz Ágoston Sámuel szerint aki olvas szakirodalmat, az hasonló felvetésekkel találkozik. Kína felemelkedése, Európa politikai rendszerének válsága és az Egyesült Államok útkeresése máshol is fellelhető. „Nagyon Orbán-ellenesnek kell lenni, hogy a feltevését valaki megkérdőjelezze. A liberálisok egészen mást gondolnak a helyes stratégiáról, mint a nemzeti oldal. Orbán Viktor a nemzeti oldal stratégiáját fogalmazta meg, különutassággal, a nemzeti különlegességek megőrzésével, a gazdaság és a demográfiai fordulat erősítésével. Elemzőként azt lehet mondani, hogy a nemzetállam megőrzésének szempontjából egy racionális, logikus sorrendbe szervezett, sok feladatot tartalmazó stratégiai célkitűzés volt” – összegezte a Nézőpont Intézet elemzője.

Végezetül érdemes kiemelni, hogy történt egy konkrét bejelentés is: Orbán Viktor szerint a magyar társadalomnak egyszerre kell szilárdnak és rugalmasnak lennie: a demográfiai folyamatokban új lendületet kell venni, itt önfenntartó állapot kell, és nem a migrációból kell ezt megoldani. Ezért szerinte jövőre a gyerekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni.

(Borítókép: Orbán Viktor beszél Tusnádfürdőn 2024. július 27-én. Fotó: Szollár Zsófi / UIndex)