Éjszakai riasztással és matekfeladatokkal stresszelték a magyar űrhajósjelölteket

„Néhány éve még megmosolyogtak, sőt gúnyolódtak, amikor az űrkutatásról beszéltem és a magyar űrprogrammal hozakodtam elő. Most azonban sokan természetesnek veszik, hogy létrehoztuk a korábban szinte nem létező magyar űrpolitikát, ehhez sokat kellett dolgozni” – nyilatkozta az Indexnek Ferencz Orsolya űrkutató, aki 2018 óta az Orbán-kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosa és Magyarország ESA- (Európai Űrügynökség) delegációjának vezetője. A józsefvárosi politikus, aki országgyűlési képviselőként tavaly ülhetett be a parlament fideszes frakciójába, emlékeztetett arra, hogy 2024-től már több minisztérium is figyelemmel kíséri az űrkutatást és az ehhez kapcsolódó eredményeket. A magyar űrszektorért 2018 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium felel. 

„Ide nem elég a marketing és egy innen-onnan összeollózott prezentáció”

A 2021-ben a KKM által készített Magyarország Űrstratégiája című dokumentum javasolja és szorgalmazza az űrtechnológiai fejlesztéseket. Mivel a világűr nemzetközi terep és az ország méretei okán egymaga nem képes űrtevékenységet folytatni, nélkülözhetetlenek a két- és többoldalú együttműködések.

Magyarország nem űrnagyhatalom, de hozzáteszem, a szó szoros értelmében még maga az Európai Unió sem az. Nagyon nehéz bekerülni ebbe a klubba

– emlékeztetett az űrügyi biztos, aki szerint

Hozzátette: bár Elon Musk előszeretettel tetszeleg filantróp szerepben, de az űrtechnológiai fejlesztésekben az amerikai üzletembert nem az egyetemes emberiség iránti aggodalma, sokkal inkább a busásan megtérülő üzleti haszna hajtja.

„Nagyon örülök, hogy újabban már sokkal többen ambicionálják a magyar űripari fejlesztéseket, ez mutatja a KKM által az elmúlt években elvégzett munka sikerét” – jegyezte meg Ferencz Orsolya, aki hozzátette: ebben a kőkemény, nemzetközi versenyt jelentő, fizikai törvények és műszaki tények által irányított világban nem elég a marketing és egy innen-onnan összeollózott prezentáció, valamint a hatásvadász, de tartalmatlan víziók – itt valós szakmai tudásra és teljesítményre van szükség.

Tér és idő a stresszkamrában: 48 négyzetméter és 144 óra

2018-ban a költségvetés mindössze összesen 2 milliárd forintot szánt űrkutatásra, ezzel a legutolsók voltunk az Európai Űrügynökség (ESA) 22 tagállamából. 2024-ben már 32 millió eurónál, azaz körülbelül 12,5 milliárd forintnál tartunk évente csak az ESA-programokat tekintve, ami már regionális középmezőnyt jelent.

Ez azt jelenti, hogy a Magyarország által befizetett összegek révén egy kis magyar cég vagy kutatócsoport részt tud venni például egy Jupiter-misszióban. Ezek tudományos missziók, az Európai Űrügynökség tudományos programokat hajt végre, nem iparfejlesztési szervezet, elsősorban kutatási feladatai és céljai vannak. Azonban, akik ezekbe a missziókba képesek eszközöket gyártani, komoly referenciát szereznek. Ha működő eszközt produkáltak, onnantól kezdve már piaci beszállítóként tekinthetnek az adott cégre. A Bajnokok Ligájában azonban olyan szereplők játszanak, mint az Airbus, a Lockheed Martin vagy a Thales.

Nem titok, hogy Magyarország szeretne a nagyfiúk játékába, ha beleszólni nem is, de legalább belelátni. A reális célunk az lehet, hogy ezeknek a nagy cégeknek a beszállítói közé a mostani két-három magyar kkv-nál sokkal több tudjon bekerülni

– tette hozzá Ferencz Orsolya.

2024 végén vagy 2025-ben utazhat magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra. Ferencz Orsolya elárulta, hogy a több mint egyéves kiképzés részelemeként a Semmelweis Egyetem és a Terrorelhárítási Központ közösen alakított ki egy hatnapos tesztet, ami rendkívül megterhelő volt fizikailag és mentálisan egyaránt.

„Ezalatt kis lyukakon lehetett csak egyik helyiségből a másikba bújni. A négy magyar űrhajósjelöltnek rendkívül hektikus volt az egész napirendje: például éjszakai riasztás, futóedzés, majd közvetlenül utána matekpéldákat kellett megoldaniuk” – árulta el az űrügyi biztos, hogyan „kínozták” matekfeladványokkal a négy fiatalembert. Míg a jelölteknek napokig a szűk konténerben kellett tartózkodniuk, végig velük volt „parancsnokként” egy terrorelhárítási szakember és kívülről napi 24 órában, 16 kamerán keresztül figyelte őket egy egészségügyi és műszaki szakemberekből álló team. „Ezzel a kísérlettel az emberi pszichés teljesítőképességet is jól lehet tesztelni. A Nemzetközi Űrállomáson sem tudják megválogatni az útitársaikat és sokszor stresszes helyzetben kell gyorsan cselekedni” – tette hozzá az űrkutató.

A magyar elnökség és az uniós űrtörvény

A globális problémákat, mint például a globális felmelegedés, csak globális tudással és eszközrendszerrel lehet megoldani. A valóság azonban éppen az ellenkezőjét mutatja. 2004-ben a NASA elutasította Kína csatlakozását a Nemzetközi Űrállomáshoz, ezért a kínaiak már két évtizede saját útjukat járják. Az ukrajnai háború miatt az oroszellenesség a tudományos életet is elérte. Bizonyos orosz tudósok publikációit egyes nyugati szaklapoknál azért utasítják vissza, mert oroszok.

Magyarország álláspontja, hogy az Európai Unió tagállamainak közösen kell fejlesztenie űrképességüket, mert Európa csupán egy játékos ebben a globális térben

– fogalmazott Ferencz Orsolya. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és Oroszország mellett Kínának, Indiának és Izraelnek már saját Holdprogramja van.

Az űrkutató tapasztalatai szerint az EU-ban gondolati szinten a felismerés már megtörtént. Az elmúlt években nagyon aktívvá vált az Európai Unió, meg is alkotta a saját űrprogramját, létre is hozta a saját különféle centrumait. Az EU 2023-ban fogadta el a fejlesztési irányelveket, valamint a korábbi bizottság belső piacért felelős biztosa, Thierry Breton elkészítette az EU űrrel kapcsolatos szabályozását (Space Law), ennek vitája hamarosan megkezdődik.

„Bizonyos szempontból idejétmúlttá válik a nemzeti szintű űrszabályozás, hiszen annak addig lehetett szerepe, amíg nem indították el a nemzetközi tárgyalásokat, illetve amíg volt némi relevanciája nemzeti hatásköröknek” – mondta a miniszteri biztos.

Ferencz Orsolya úgy látja, az ügy Achilles-sarka, hogy a tagállamok egyet tudnak-e érteni egy ilyen témában, de a tendenciák azt mutatják, hogy egyre növekszik az igény a magas szintű szabályozásra és kooperációra az EU-ban.

Visszaküldenék az emberiséget a kőkorszakba

„A világűrt kizárólag békés célra lehet használni” – állapodott meg még 1967-ben egy egyezményben a nemzetközi közösség. Sajnos ma ott tartunk, hogy a NATO 2019 óta műveleti területként tekint a világűrre, és ezt teljes joggal teszi.

Amikor arról beszélgetünk hivatalos fórumokon, hogy van-e nukleáris töltet a Kármán-vonal (a világűr határa, körülbelül 100 km magasságban) fölött, akkor az azt mutatja: a felek elég komolyan figyelik egymás tevékenységét

– mondta el a kutató. Hozzátette: az Egyesült Államok és a Szovjetunió például már többször hajtott végre atomrobbantást a világűrben a 60-as években.

Ennek célja és hatása különbözik a földfelszíni robbantásoktól, hiszen a magnetoszférával kerül kölcsönhatásba a robbanásban felszabaduló hatalmas energiaimpulzus. Olyan ionoszférikus folyamatokat indít el, amely az alatta lévő területen teljes mértékben ki tudja iktatni az elektromos technológiát és szinte a kőkorszakba veti vissza az emberiséget. „Mindez óriási fenyegetést jelent a civilizációra.”

Éveken belül indul az űrhajósok toborzása

Ferencz Orsolya szerint a mai fiataloknak remek karrierlehetőséget jelenthet az űrhajózás.

A különböző magán- és állami társaságok terveznek újabb űrállomásokat építeni, hamarosan űrhajósokat fognak toborozni

– állította az űrügyi biztos. A HUNOR Program keretén belül sikerült kiépíteni olyan képességeket a Semmelweis Egyetemmel, a Magyar Honvédséggel, a légierővel, sőt a Terrorelhárítási Központtal is, amely az űrhajósszemélyzet válogatására és kiképzésére is alkalmas.

Amikor a légi forgalom elindult a 20. század elején, pillanatok alatt igény lett arra, hogy valaki pilótákat tudjon képezni. Ez a világ is ilyen

– fogalmazott a kutató. A HUNOR legfontosabb együttműködő partnere az Európai Űrügynökség, valamint a 2016-ban alapított Axiom Space és a NASA.

„Magyarország kicsit önállóan a saját feje után ment, az ESA tagjai közül elsőként kezdett együttműködni űrhajósprogramban az Axiom Space vállalattal, de mostanra örömmel jelenthetem, hogy az Európai Űrügynökség is ezen az úton indult el és már több missziót is szerződött az Axiom Space-szel. Magyarország pedig az AX-x4 misszió keretében küldi fel nemzeti kutatóűrhajósát a világűrbe” – tette hozzá Ferencz Orsolya.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)