A rabok kegyeleti jogának korlátozására hívta fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság

További Belföld cikkek

Túl kevés elítéltnek biztosítják a kegyeleti jogot a Magyar Helsinki Bizottság szerint. Mindössze minden negyedik rabnak engedélyezik a temetőlátogatást, azonban a kíséret jelentette szégyen és a költségek is megnehezítik, hogy eljuthassanak hozzátartozóik temetésére.

Két év alatt összesen 182 kérelmet nyújtottak be fogvatartottak, hogy hozzátartozóik temetésén részt vehessenek vagy meglátogathassák sírjukat – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság csütörtöki közleményében. A kérelmekből eddig 46-ot engedélyeztek, mindössze minden negyediket, pedig főszabály szerint a kegyeleti jogot nem lehet önkényesen korlátozni a börtönben sem.

A bizottság célja, hogy a mostaninál több fogvatartott juthasson el hozzátartozója temetésére, érvényesítve „a törvény és az emberiesség diktálta” főszabályt. Hozzátették, hogy nem csak a kegyeleti jog, hanem a költségtakarékosság szempontjából is fontos volna, hogy akit lehetséges, azt kíséret nélkül engedjék el hozzátartozója temetésére.

Támogatják, hogy a biztonsági szempont továbbra is maradjon meghatározó a parancsnoki mérlegelésnél, de ne legyen kizárólagos, és az elbírálásában a humánus és alapjogi szempontok is legyenek hangsúlyosabbak, mint most.

Hangsúlyozták, hogy a börtön a rabokat sem foszthatja meg önkényesen a végső búcsú lehetőségétől, ahogyan a családokat sem attól, hogy együtt gyászoljanak a temetésen.

A 2022-ben és 2023-ban összesen adott 46 börtönparancsnoki engedély sem jelenti azt, hogy minden esetben megtörtént a kegyeleti célú rendkívüli eltávozás, mivel előfordul, hogy a szigorú feltételek miatt a fogvatartottak nem vállalják azt a szégyent, hogy börtönőrök vezetőszáron, megbilincselve, szoros őrizetben kísérjék őket a sírhoz a gyászoló gyülekezet szeme láttára. A kísérés teljes költségének terhe is többeket tart vissza a kérelmezéstől.

Előfordult, hogy egy Budapestről 43 kilométerre lévő kisváros köztemetőjébe például 324 ezer forintot kértek volna el a rabtól és családjától.

Nem világos, miért is kellene ehhez 11 kísérő őr és 3 gépkocsi, amikor ez 2 kísérővel és 1 autóval 4 órával számolva 40 ezer forintból is megoldható lenne – áll a közleményben. Volt olyan eset, amikor a parancsnok csak a temetés után hozta meg a döntését, vagy csak akkor közölte a fogvatartottal. Végül felhívták a figyelmet arra, hogy a rabok családjának jogsértése mellett a gyász félresiklott feldolgozása a börtön dolgát is nehezíti, ugyanis egy ilyen rab sokkal nehezebben kezelhető, visszailleszkedése a társadalomba akadályokba ütközik.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.