Akár 47 fok is lehet majd nyaranta az Alföldön

A 2015-ös párizsi klímaegyezmény alapján úgy kellett volna mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2100-ra ne haladja meg a másfél Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. Ezt az értéket azonban 2024-re már elértük – többek között erről is beszélt az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója vasárnap.

A szakember kiemelte, hogy már a tizenharmadik hónapja egyfolytában rekordmeleg értékeket mutat az aktuális globális átlaghőmérséklet, ezzel az elmúlt 120–130 év összes csúcsa megdőlt. Ráadásul idén már kétszer is átléptük az iparosodás előtti időkhöz viszonyított két Celsius-fokos hőmérséklet-növekedést.

A Kárpát-medencében pedig 2025-re még szárazabb időjárást mutatnak a legfrissebb szezonális modellezett előrejelzések. A kutató hozzátette, hogy egy dinamikus, cirkulációs folyamatról van szó, ugyanis két-három nedvesebb évet nagyjából ugyanennyi száraz esztendő követ általában. Mivel idén száraz év van, jövőre még szárazabb idő várható Magyarországon is.

Egyre intenzívebb hőhullámok

A szakértő szerint előfordulhat, hogy az évszázad második felére akár 3,8–4,2 Celsius-fokkal is meghaladhatja az átlaghőmérséklet az iparosodás előtt mért értékeket.

Ha maradnak a mostani klímapolitikák, vagyis Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország nem csökkenti érdemben az üvegházhatású gázok kibocsátását a következő évtizedekben, akkor a legpesszimistább forgatókönyv szerint akár 5–6 Celsius-fok körüli hőmérséklet-emelkedés is lehet

– mondta Kovács Erik, hozzátéve, hogy egyes régióban a 6–7 fokos felmelegedést sem lehet kizárni.

A klímakutató arról is beszélt, hogy sokkal hosszabb, intenzívebb és jóval gyakrabban előforduló hőhullámokra lehet számítani a következő években, évtizedekben: 2050–2060 körül az Alföldön akár 45-47 fokos csúcshőmérsékleti értékeket mérhetünk majd, a magyarországi hegyvidéki területeken pedig 40 fokot jósolnak. A nyarak egyre szárazabbak és forróbbak lesznek idehaza is – véli a szakértő –, és azzal is számolni kell, hogy egy-egy hőhullám egyre hevesebb és erőteljesebb zivatarokkal, esetleg hőzivatarokkal zárul le.