Nettó 220 ezer forintot keresnek a kormányhivatalok dolgozói, és úgy érzik, terrorban vannak tartva

További Belföld cikkek

Nettó 210-220 ezer forint körüli illetményért dolgozik a kormányhivatalok dolgozóinak többsége. Eközben a szakszervezet szerint folyamatos terror alatt vannak tartva, a politikai alkalmasság alapján kiválasztott vezető tisztviselők büntetik azokat, akik a problémákat szóvá merik tenni, ráadásul a közösségi médiában sem tehetnek közzé bármit, a munkáltató azt is ellenőrzi.

Az elmúlt öt évben rendre bőkezű fizetésemelésben részesültek a kormányzati vezetők, miközben a ranglétra alján lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer emelték – írja cikkében a 24.hu, melyből az is kiderült, hogy ebben a körben általánosnak számítanak a havi bruttó 320 ezer forint körüli illetmények, és gyakran két-három diplomával rendelkezők keresnek ennyit.

Mint írják, az elmúlt években folyamatosan reálkereset-csökkenést szenvedtek el az államigazgatást működtető kormánytisztviselők és a köztisztviselők. Körükben 2018 óta csak egyetlen alkalommal, a 2022-es parlamenti választást megelőzően történt egy átlagosan 10 százalékos illetményemelés.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint ebben a jelenleg közel 60 ezres munkavállalói csoportban a túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják.

„Bár a kormánytisztviselőkre, közszolgálati tisztviselőkre bértábla vonatkozik, mely besorolási fokozattól függően az átlagbérnél magasabb, felső határként akár milliós nagyságrendű illetményeket határoz meg, az érdekképviseleti vezető szerint ez a rendszer leginkább arra alkalmas, hogy elfedje azt: a munkatársak oroszlánrésze nettó 210-220 ezer forint körüli fizetésen tengődik” – írja a lap.

Az alacsony illetményhez alacsony megbecsülés társul

Felhívták a figyelmet, hogy a legalacsonyabb, de az ágazatban átlagosnak mondható illetmény a garantáltbérminimum-emelkedés mértékével minden évben nő, ám már így is alulmúlja például a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát. Ráadásul nem jellemző, hogy az alapfizetés mellett pluszjuttatásokat kapnának. A szakszervezeti vezető azt is kiemelte, hogy a csekély illetményekhez a megbecsülés hiánya társul, a dolgozók nemhogy ajándékban, még üdvözlőlapokban sem részesülnek.

A rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-három diplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak

– fogalmazott a lapnak Boros Péterné.

Az alacsony illetmények miatt a közigazgatásban jellemző a munkavállalók elvándorlása, és óriási mértéket öltött a létszámhiány. Az MKKSZ folyamatosan jelezte a problémákat Szalay-Bobrovniczky Vincének, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is. Az elmúlt időszakban több javaslattal is előálltak, de kormányzat eddig egyikre sem reagált.

A szakszervezet számára komoly akadály, hogy a közszféra érdekképviseletei nem vehetnek részt a minimálbér-tárgyalásokon, noha ez létkérdés lenne, mivel a dolgozók többségének illetményét a garantált bérminimumhoz igazítják.

WC-papírra és villanykörtére sincs pénz

Boros Péterné szerint a dologi kiadásokat nézve is folyamatos nadrágszíjhúzás figyelhető meg az államigazgatásban. Bár a kormányhivatalokat uniós támogatásból felújították, a kirendeltségeken dolgozók rendszeresen szembesülnek azzal, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréje is problémát okoz.

Szerinte a közigazgatási munkahelyeken a kiemelt fizetésért dolgozó vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján válogatják ki, ők pedig munkafelügyelőként viselkednek, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni.

Elmondása szerint a dolgozók véleménynyilvánítása nem érintheti a politikát, amit a hivatalokban úgy értelmeznek, hogy a munkáltatót nem lehet bírálni, így még a problémák feltárása is falakba ütközik. Az MKKSZ-elnök megemlítette a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének kirúgását, aki kritikus szakvéleményt írt a debreceni akkugyár ügyében. Mint mondja, a hivatali dolgozók gyakran szembesülnek azzal, hogy Facebook-bejegyzéseiket a munkáltató ellenőrzi, a kormányt kritizáló posztok miatt figyelmeztetés vagy akár elbocsátás is járhat.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)