Pintér Sándor tárcája válaszolt: ezért vizsgáztatnák a pedagógusokat és korlátoznák mobilhasználatukat

További Belföld cikkek

Vizsgázniuk kell a pedagógusoknak a Nemzeti alaptantervből, az eredmény a teljesítményértékelésbe is beleszámít – derül ki egy rendelettervezetből, ami emellett a pedagógusok mobilhasználatát is korlátozza. A Belügyminisztérium beszélt az okokról és arról is, nem félnek-e attól, hogy a számonkéréssel és szigorítással tovább rontják a pedagógusszakma renoméját.

„Vizsgát kellene tenniük a pedagógusoknak a Nemzeti alaptantervből, valamint a diákok után a tanárok iskolai mobilhasználatát is korlátoznák” – ezzel a felütéssel jelent meg írás a népszava.hu-n.

A lap azt írja az oktatási területért felelős Belügyminisztérium által közzétett rendelettervezetre hivatkozva, hogy a tanítóknak, tanároknak, óvodapedagógusoknak egy új, a pedagógus-továbbképzés rendszerétől független képzésen kell részt venniük a következő tanévben, hogy „megújítsák” ismereteiket a Nemzeti alaptanterv és az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban.

A köznevelésért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett tervek szerint

a képzést és a számonkérést 2024. szeptember 1. és 2025. január 31. között kell teljesíteni, amit az Oktatási Hivatal szervez meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) bevonásával.

A tervek szerint a képzés egy tízórás távoktatási képzés lesz, amit az NKE által működtetett informatikai továbbképzési rendszerben kell teljesíteni. Az előírás azokra is vonatkozik, akik idén december 31-ig létesítenek új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, ugyanakkor nem vonatkozik a szakképzésben szakmai tantárgyat oktató tanárokra.

„A szóban forgó miniszteri rendelettervezet társadalmi egyeztetés alatt áll. Szakmai egyeztetést folytatnak a Nemzeti Pedagógus Kar, a családszervezetek, a pedagógus-szakszervezetek és az egyházak közül egyedül véleményt megfogalmazó Magyarországi Református Egyház képviselői a tárca munkatársaival” – mondta a Belügyminisztérium a szakmaverzum.hu-nak.

Mi a cél?

Az óvodapedagógus vagy tanító, tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak jelentős mennyiségű, de jól körülhatárolható tartalomszabályozókról naprakész ismerettel kell rendelkezniük, melyek alapvetően határozzák meg munkájukat. Az óvodapedagógusoknak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatos, a tanító, tanár munkakörben foglalkoztatottaknak a Nemzeti alaptantervvel és az azon alapuló, szakképzettségükhöz kapcsolódó kerettantervekkel, alapprogramokkal, irányelvekkel összefüggő ismereteik folyamatos megújítása, valamint annak biztosítása, hogy a nevelő-oktató munkájuk során a központilag meghatározott tartalomszabályozók mentén végezzék hivatásukat, kulcsfontosságú a magas színvonalú köznevelési feladatellátás biztosításához

– válaszolta a tárca arra a kérdésre, mi a döntéshozók célja a NAT-ból történő számadás előírásával.

A képzés azért is szükséges, mert a továbbképzés jelenlegi rendszerében minden továbbképzés választható, így egyes pedagógusok a végzettségük frissessége, mások életkoruk miatt mentesülnek a továbbképzések generális kötelezettsége alól, számos pedagógus pedig az elmúlt hét évben már teljesítette a számára előírt 120 órányi továbbképzést. Erre figyelemmel a jelenlegi szabályozási környezetben csak így érhető el egy átfogó, minden pedagógust érintő képzés – tették hozzá.

A teljesítményértékelésnél is számít

A sikeres teljesítéshez a pedagógusoknak húsz kérdésből tizenötre kell helyesen válaszolniuk. Ha az első számonkérés sikertelen, azt még két alkalommal lehet megismételni.

A képzés teljesítését és eredményét a pedagógusok új, ugyancsak szeptembertől induló – sokat bírált – teljesítményértékelése során is figyelembe fogják venni.

Korlátozzák a mobilt, de mégsem?

A diákok után a pedagógusok mobilhasználatát is korlátoznák. A tervezet ugyanis kitér a pedagógusok iskolai mobiltelefon-használatának szabályozására is: e szerint a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint a tanulói felügyelet ellátása során mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt csak a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatnak.

Kivételt jelentenek az iskolán kívüli programok, vagy ha valamilyen veszély, szabálysértés vagy bűncselekmény elhárítása és segítségkérés miatt kell használni.

„A pedagógusok mobiltelefon-használatára vonatkozó egységes szabályozás kialakítása az elmúlt évek tapasztalatai alapján vált indokolttá, annak érdekében, hogy a pedagógus ne használja az eszközt nevelési-oktatási feladatai ellátása alatt nem nevelési-oktatási célra, például dolgozatírás, vagy udvari felügyelet alatti üzenetváltásra” – válaszolták a Szakmaverzumnak.

Vagyis a mobiltelefonok magáncélú használata kerülhet korlátozásra,

hiszen abban mindannyian egyetértünk, hogy egy pedagógus figyelmének a gyermekekre és az oktatásra kell fókuszálnia. Oktatási célokra – ahogy ez a tanulók mobiltelefon-használatának szabályozásában is megjelenik – a továbbiakban is használhatók a készülékek, hiszen kiemelten fontos cél a digitáliskompetencia-fejlesztés és a tudatos eszközhasználat elsajátítása, alkalmazása

– tették hozzá.

Kérdés, hogy mindezt ki és miként ellenőrzi.

Meggyőző érvek?

Az Index feltette azt a kérdést, nem félnek-e attól, hogy a szigorítás a pedagóguspálya további presztízsvesztéséhez vezet: kevesebben jelentkeznek tanári szakra, és több pedagógus hagyja el a pályát?

2022-ben és 2023-ban 10-10 százalékkal, idén 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, jövőre pedig a tervek szerint 21 százalékkal emelkedik. A pedagógiai szakokra az idén csaknem 13 ezer hallgatót vettek fel, kétszer annyit, mint 2022-ben. Akit ezek a tények nem győznek meg, nem lehet semmivel meggyőzni

– válaszolta a Belügyminisztérium.

Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a tárca miként értékeli, hogy egyre több civil, szülő szólal fel az ellen, hogy nyugalmazott katonatisztek is alkalmazhatók legyenek pedagógusként. Választ azonban nem kaptunk.

(Borítókép: Marc Romanelli / Getty Images Hungary)