Több száz embert kezdhetett el megfigyelni a magyar állam idén

„Az idei év első felében meghaladta a havi százat az igazságügyi miniszter asztalára kerülő titkos információgyűjtést célzó kérelmek száma. Ezek mind nemzetbiztonsági célból javasolták valaki megfigyelését, lakásának, autójának átkutatását, telefonjának vagy találkozóinak lehallgatását, leveleinek elolvasását, az otthonában történtek rögzítését” – írja a HVG. 

– világított rá a lap a válasz alapján, amit az Igazságügyi Minisztériumtól kaptak a közérdekű adatigénylésük után. „Ez egészen pontosan átlag havi 109, ami nem is olyan sok ahhoz képest, hogy tavaly egész évben 1400, vagyis havi 116 akta futott be” – tették hozzá.

A lap magyarázata szerint a nemzetbiztonsági céllal végzett titkos információgyűjtés külső engedélyhez kötött, csak miniszteri engedéllyel folytatható.

Ez esetben egy bíró a külső kontroll, vagyis az engedélyező. Ebből, tehát a komolyabbnak számító, bűnüldözési célúból, amit bíró hagy jóvá, tavaly a havi átlag 11 volt.

„Ennél tízszer több volt idén a miniszteri engedélyezést igénylő kérelem, ám éppen a legkomolyabbnak számító, nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésnél nem köti a tárca a nyilvánosság orrára, hogy ebből mennyi megfigyelést engedélyezett” – fogalmaz a HVG, megjegyezve, hogy az igazságügyi miniszter által elrendelt nemzetbiztonsági célú információgyűjtésnél a határok meglehetősen tágak.  

A lap emlékeztetett: a 2021-ben kirobbant Pegasus-botrányban később kiderült, hogy a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések egy részét a jogszerűségét illetően elég sok bírálatot kapott Pegasus kémprogrammal végezték el. Sőt, ezek egy részét nem is Varga Judit miniszter, hanem a jelenleg vádlottként a bíróság előtt álló Völner Pál akkori igazságügyi államtitkár írta alá.