Jön a kötelező bukósisak a bicikliseknek, és bizonyos e-rollerekhez jogosítvány kell majd – ilyen lesz az új KRESZ

Tavaly júliusban jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy az Árpád hídon történő gyorshajtásból fakadó halálos baleset hatására megkezdték a KRESZ gyűjtőnéven ismert közlekedési szabályrendszer felülvizsgálatának előkészítését, mert az jelenleg nem ad megfelelő választ a megváltozott közlekedési viszonyokra. Ezzel több évtizedes adósságot törlesztenek.

Ahogy az Index arról beszámolt, szakértőkből létrehozott munkacsoportok dolgoznak azon, hogy 2025. március 31-ig elkészítsenek egy olyan anyagot, amelyet benyújthat a kormány az Országgyűlésnek. Korábban bemutattuk már a humán munkacsoport javaslatait, és szakértőkkel is egyeztettünk a lehetséges módosításokról. Most a szabályalkotók a gyalogosokra, kerékpárosokra és a mikromobilitási eszközhasználókra vonatkozó szabályok tervezett módosításait mutatták be, és hangsúlyozták, hogy az új KRESZ miatt nem kell majd újravizsgáznia a jelenleg vezetői engedéllyel rendelkezőknek.

Szét kell választanunk a szabályozással kapcsolatos és a közlekedési kultúrával kapcsolatos kérdésköröket

– szögezte le dr. Kerékgyártó János, közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki szerint az új szabályozás célja, hogy nagyobb biztonságot nyújtsanak a védtelen közlekedőknek, vagyis azoknak, akik karosszéria nélkül – gyalogosan, kerékpárral, rollerrel – járják az utakat.

A helyettes államtitkár szerint az új rendszernek le kell követnie az elmúlt évtizedekben végbemenő változásokat.

„Reneszánszát éli a kerékpározás, elterjedtek az e-rollerek és az egyéb e-mobilitási eszközök, illetve komoly kultúrája épült ki a gyaloglásnak is, emellett pedig a korábbi szabályozás óta jelentősen megnövekedett a forgalom. Ezeknek a különböző közlekedési módoknak az egy térben történő használatában egy olyan hangsúlyváltást szeretnénk elérni, amely rávilágít arra, hogy a védtelen közlekedők számára nagyobb védelmet kell biztosítani, és nekik is helyük és szerepük van a rendszerben – természetesen ebből fakadóan szabályok is vonatkoznak rájuk” – mondta dr. Kerékgyártó János.

„Nyilván a szabályrendszerben tükröznünk kell az előbb említett elveket, de a szabálykövetés és a közlekedő felek egymáshoz való viszonyulása, hogyan alakul a későbbiekben, abból nagyon sok vita alakulhat ki. Ebből a szempontból a szabályozás tud egy üzenetet küldeni, a többi a közlekedésben részt vevő felek hozzáállásának a kérdése” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Ki számít gyalogosnak?

Mindig felvetődik, hogyha egy jogi szabályozás 50 éven keresztül jól működött, akkor miért kell hozzányúlni. Azért, mert nem működött jól

– mondta Major Róbert rendőr ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Közbiztonsági Tanszékének vezetője.

Az ezredes kifejtette, hogy a jelenleg hatályos jogszabály nem definiálja a gyalogos fogalmát, csak bizonyos esetekben jelezte, hogy ki az, aki annak minősül és ki az, aki nem. Az elsőre evidensnek tűnő kifejezés fontos szereppel rendelkezik.

„A valódi gyalogos definícióját csak formálisan lehet megadni, hiszen nyilvánvaló mindenki számára, hogy gyalogos az, aki gyalogosan közlekedik. Azonban vannak olyan eszközök, amelyekkel való közlekedés esetén továbbra is gyalogosnak számít az illető” – magyarázta Major Róbert.

Az említett csoportba tartozik minden segédmeghajtás nélküli eszköz a rollertől a gördeszkán át a kerékkel rendelkező cipőkig. Az ilyeneket használók a saját gyaloglásukat szeretnék megkönnyíteni, gyorsabbá tenni. Azonban nem kívánnak minden jelenleg hatályos jogszabályt átírni, így például a talicskát toló személyek továbbra is gyalogosnak, míg a kézikocsival közlekedők járművezetőnek számítanak majd.

„A KRESZ jelenleg az állatot hajtó vezetőt járművezetőnek definiálja. Amennyiben valaki nem akarja kiforgatni a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, akkor érti, hogy milyen állatot lehet vezetni – például az ökröt vagy a lovat –, de a gyakorlatban problémát okozott, hogy mi van a pórázon vezetett kutyákkal, macskákkal, vadászgörényekkel és más hobbiállatokkal” – fejtette ki a szakértő, aki szerint egyértelműen definiálják majd a jogszabályban, hogy a kisállatot, hobbiállatot sétáltató személy nem állatot vezet, hanem gyalogosnak minősül.

Szintén gyakorlati problémákat okozott a járművet toló személyek helyzete. A KRESZ kimondja, hogy a segédmotort vagy kerékpárt toló személy gyalogosnak minősül, amiből az következik, hogy a személygépjárműveket toló személyek nem számítanak gyalogosnak, hanem járművezetőnek.

„Ez felvet olyan problémákat, hogy ha valakinek elromlik az autója, akkor azt csak járművezetői engedéllyel rendelkező, nem ittas személy tolhatja” – hívta fel a figyelmet a problémára az rendőr ezredes, aki hangsúlyozta, hogy a jövőben ők is gyalogosnak fognak számítani.

Új rendszer a gyalogátkelőhelyeken

Az igazán fontos változtatások azonban a gyalogos-átkelőhelyeket érintik, ezek „igazi áttörést jelentenek majd a jogalkotásban”.

Már a szándéknak is elsőbbsége lesz

– fogalmazott Major Róbert, aki kifejtette, hogy a jelenleg hatályos KRESZ-ben a gyalogosnak a gyalogátkelőhelyen van elsőbbsége a gépjárművekkel szemben. Ez lényegében azt jelenti, hogy akkor van elsőbbségük, amikor már leléptek a járdáról.

„Az elmúlt évtizedekben látható, hogy egyre több járművezető megáll már akkor, amikor a gyalogos még nem lépett le a zebrának becézett gyalogátkelőre. Ez nagyon üdvözlendő, viszont szeretnénk jogszabályi kötelező erővel felruházni ezt a magatartást. Tehát a tervezet azt tartalmazza, hogy nem csak a gyalogátkelőhelyen haladó gyalogosnak van elsőbbsége, hanem a gyalogos-átkelőhelyen áthaladni szándékozó gyalogosnak is elsőbbsége van” – mondta a rendőr ezredes, aki hozzátette, hogy ehhez természetesen szükség van arra, hogy a járművezető erről tudomást szerezzen, vagyis a gyalogos jelezze ezt a szándékát. Ezt pedig úgy teheti meg, ha a zebra előtt várakozik, vagy a járdán sétálva megközelíti azt.

„Ha ott áll a járdaszigeten, a gyalogos-átkelőhelynél egy személy, akkor egzakt módon megköveteljük a gépjárművezetőtől, hogy álljon meg. Természetesen előfordulhat, hogy Mari néni csak megállt sms-t küldeni a zebránál, de a biztonság érdekében azt mondjuk, hogy az autósnak le kell nyelnie a békát, hogy ezerből egyszer feleslegesen áll meg” – mondta a szakértő, aki hozzátette, elvárják, hogy a gépjárművezető észlelje, ha a járdán valaki közeledik a zebrához áthaladási szándékkal. Ilyenkor álljon meg abban az esetben, ha kereszteznék egymás útját.

Major Róbert hangsúlyozta, hogy

Azt azonban a szakértő is kiemelte, hogy amennyiben a gépjármű nem zavarja a közlekedésben a gyalogost, abban az esetben áthaladhat a zebrán. Példaként egy hatsávos utat és egy azon keresztül futó gyalogátkelőhelyet hozott, amelynek első sávjában halad egy autós, miközben az út túloldalán lelép egy gyalogos a zebrára. Ebben az esetben, ha az autós még könnyedén átér a gyalogos előtt a zebrán, úgy, hogy nem akadályozza, a jogszabály megengedi neki, hogy áthaladjon a gyalogátkelőn. Az ilyen esetek miatt fontos a jogszabály minél részletesebb megfogalmazása.

„Ezért fogalmazzuk meg azt a javaslatban, hogyha egy forgalmi sávban halad egy gépjármű, akkor neki akkor kell megállnia, ha a mellette lévő forgalmi sávba látja közeledni a gyalogost. Természetesen ha távolabb van, akkor is van elsőbbségadási kötelezettsége, de ebben az esetben dönthet úgy, hogy még nem kerül vele kontaktusba, tehát áthajthat a gyalogos zavarása nélkül” – pontosította a helyzetet a rendőr ezredes, és felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a járműveknél az elsőbbségadás arra vonatkozik, hogy az elsőbbséggel rendelkező járművet nem kényszerítheti a másik jármű a haladási irányának és sebességének megváltoztatására, addig a gyalogosokat még zavarni sem lehet.

„Ebből következően külön pontban definiálnánk a jármű és a gyalogos jogát az elsőbbséghez, hogy mindenki érezze, hogy a gyalogos elsőbbségi joga magasabb rendű” – jegyezte meg.

Vannak olyan helyzetek, amikor csak a kerékpárosok számára kijelölt kerékpáros-átkelőhely van felfestve az adott területen – ezekről részletesebben a kerékpárosokat érintő szabálymódosításoknál számolunk majd be –, ezeket használhatják majd a gyalogosok is, ugyanúgy, mint egy gyalogátkelőhelyet.

Az új tervezet megszüntetné az eddigi jogszabályi rendszert, amelyben külön-külön volt kifejtve az, hogy hogyan kell az autósnak és hogyan a gyalogosnak közlekednie, és egy fejezetbe tennék a két szabályozást.

A hatályos jogszabály értelmében abban az esetben, ha nincs a gyalogosok számára kijelölt járda, akkor használhatják az autóknak fenntartott úttestet, lehetőleg a forgalommal szemben, a lehető leginkább az út jobb szélére húzódva. A jogalkotók ennek kapcsán felismerték azt, hogyha valamilyen okból kifolyólag a nem gépjárművel közlekedők az úttesten való közlekedésre kényszerülnek, abban az esetben a jogszabály az úttest jobb szélére rendeli őket.

„Logikus tehát az úttest jobb szélét valamilyen elnevezéssel illetni, ezért megalkotnánk egy olyan fogalmat – amelynek nevét egyelőre nem fixáltuk, de egymás között forgalmi zónának nevezünk –, amely definiálja ezt a virtuális sávot. Ez a sáv minden úttest jobb szélén ott van, ahol ezeknek az odarendelt közlekedőknek kell közlekednie” – magyarázta a rendőr ezredes, aki kifejtette, hogy azért fontos ennek meghatározása és elnevezése, mert akkor lehet hozzá szabályokat kötni, és ki lehet fejteni, hogy milyen szabályokat kell betartania annak, aki ebben a virtuális sávban közlekedik.

Különleges kerékpárok szabályozása

„Ha valaki azt a feladatot kapja, hogy alakítson ki egy új normatív rendszert valamelyik közlekedési résztvevőről, akkor elsődleges annak meghatározása, hogy mi a valóság az adott szereplő jelenlegi közlekedési állapotával kapcsolatban” – indította a kerékpárosok szabályzására vonatkozó szekciót dr. Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró, aki a KRESZ értelmezése a joggyakorlatban című könyv szerzője. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a kerékpárosokat – ahogy a gyalogosokat – nem védi semmilyen szerkezet, úgy, ahogy mondjuk az autósokat, így a közlekedés nagyon sérülékeny szereplőivé válnak. Ráadásul körükben jóval nagyobb számban jelennek meg a magukra vigyázni képtelen szereplők – mondjuk, a gyerekek –, ezért a szabályok megalkotásakor még fokozottabban kell figyelni az ő testi épségükre. Ezért kötelezettségekkel kell biztosítani az ő védelmüket. Emellett szeretnék megszüntetni a „táblaerdőt”, és kijelölni az alapvető szabályokat, hogy csak a kivételeket kelljen kitáblázni.

Az technológiai fejlődés és a különböző kerékpárok elterjedésének hatására itt is új fogalmakat kellett alkotni, ahogy a gyalogosoknál is. Az új KRESZ tervezete kétféle kerékpárról fog szólni: a hagyományos értelemben vett kerékpárokról és a különleges kerékpárról. Ez a megkülönböztetés pedig nem csak egy formai dolog lesz, hanem szabályozásbeli különbségeket is jelent majd.

Hagyományos kerékpárnak számítanak azok a kétkerekű járművek, amelyeket emberi erővel hajtanak, és legfeljebb egy 1000 W teljesítményű segédmotor segíti a haladásukat 25 kilométer per óráig. A különleges kerékpárok kategóriájába tartoznak azok a két- vagy többkerekű járművek, amelyeknek szélessége egy métert meghaladó vagy súlya 35 kilogrammnál több.

Kerékpároskörzetek

„Az új szabályozás létrehozza a saját helyeit a kerékpáros-közlekedésnek. Az egyik ilyen sajátos hely lesz a kerékpáros-övezet” – jelentette ki a nyugalmazott bíró, aki felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozásban nincs ilyen fogalom.

A kerékpáros-szervezetek gyakran lobbiznak a kerékpárutak mellett, azonban az új szabályok alkotói szerint ennél többet is adhatnak a bringásoknak. A kerékpároskörzetek ugyanis akár több utcányi területek is lehetnének, ahol a kerékpárosok a menetiránynak megfelelő sávot szabadon – tehát anélkül, hogy rendeződniük kellene – használhatnák a kerékpárutakon megengedett maximumsebesség-határig. Itt a gyalogosok a kijelölt járdákon közlekedhetnek – amennyiben nincs ilyen, akkor a már említett virtuális sávban kell haladniuk, mint egy autóúton –, a gépjárművek pedig nem hajthatnak be. Ez utóbbi alól kivételt csak a célforgalom képez, de ez esetben is maximum csak 30 kilométer per órával közlekedhetnek az autók.

Emellett az egyirányú utcák használata is megváltozik, ahol eddig csak az erre engedélyt adó táblák esetében hajthattak be a biciklisek a menetiránnyal szemben.

„Határozott igény van rá, hogy mindig behajtási lehetősége legyen a kerékpárosoknak az egyirányú utcákba” – jegyezte meg dr. Fülöp Ágnes, aki elmondta, hogy ők egy átmenetes megoldást javasolnak, így a kerékpárosok akkor hajthatnak be az ilyen utcákba bármelyik irányból, ha azt a jelzőtábla megengedi, vagy az övezetben a megengedett sebesség nem haladja meg a 30 kilométer per órát. Viszont a kerékpárosoknak elsőbbséget kell adniuk az egyenrangú útkereszteződésekben a balról érkezőknek is, kivéve, ha kerékpársávon vagy autóbuszoknak fenntartott forgalmi sávon közlekednek.

Mennyi a megengedett maximumsebesség-határ?

Jelenleg a kerékpárok haladási sebességének szabályozása kaotikus. A járdán és a gyalogosövezetben maximum 10, a gyalogos- és kerékpáros-övezetekben maximum 10–20 (napszaktól és helytől függően), kerékpárúton 30, lakott területen kívül sisakkal maximum 50, míg ugyanitt sisak nélkül 40 kilométer per óra a megengedett sebesség.

 Az szabályalkotók most három javaslattal álltak elő ebben a kérdésben:

1. A járdán a mindenkori gyalogosforgalomhoz igazodóan, de maximum 10, míg nem járdán, de olyan helyen, ahol gyalogos is közlekedik, a gyalogosforgalomhoz igazodóan, de maximum 20 kilométer per óra a megengedett. Más helyeken pedig 50 kilométer per óra a határ.
2. Mindenhol 50 kilométer per óra a megengedett sebesség, ahol nincs gyalogosforgalom, ahol pedig van, ott a mindenkori gyalogosforgalomhoz igazodva közlekedhetnek a kerékpárosok felső határ nélkül.
3. A jelenlegi szabályozás megtartása.

Felmerül a kérdés, hogy a forgalmi torlódások esetén, a szabályos sebességet tartva, hogyan előzhetnek a kerékpárosok. A jelenlegi szabályozás szerint előresorolás céljából a kerékpárosok jobbról előzhetik az álló járműveket abban az esetben, ha erre elegendő hely van, és ezzel nem akadályozzák az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket.

Az új tervezet kiszélesíti a előresorolás lehetőségeit, de a biztonság érdekében kötelezettségeket is előír. Ezek értelmében majd a forgalmi okokból álló vagy 20 kilométer per óránál lassabban haladó járműveket a kerékpáros jobbról előzheti a forgalmi zónában, ha erre elegendő hely van. Valamint legfeljebb 20 kilométer per óra sebességgel előzhet jobbról az útkereszteződésig vagy az úttest jobb szélére besorolt járműig, fokozott óvatossággal. Viszont az útkereszteződésbe történő behajtás előtt, álló jármű mellett történő elhaladás esetében megállással, mozgó jármű mellett történő elhaladás esetén a mozgó járműnél nem nagyobb sebességgel haladva, meg kell győződnie a továbbhaladás veszélytelenségéről.

Kötelező bukósisak-viselés

Az új szabályozás fokozatosan, felmenő rendszerben tenné kötelezővé a kerékpáros-bukósisak használatát, amely egyelőre csupán ajánlott. A tervek szerint ezt az erre vonatkozó rendelet bevezetésekor a 14 éves illetve náluk fiatalabb kerékpárosok számára írnák elő, így a 14 évnél idősebbek számára továbbra is csak ajánlott lenne a felszerelés. Egy idő után tehát (a mostani fiatalok felnőtté válásával) teljesen kötelezővé válna. 

Ezt azért vezetnék be, mert a szabályalkotók úgy ítélték meg, hogy a sisakkérdés generációs ügy, és a fiatalabbak számára már természetes a viselése.

Kerékpáros-átkelőhelyek

Az új KRESZ-tervezet szerint létrehoznának a gyalogos-átkelőhelyek mintájára kerékpáros-átkelőhelyeket is.

„A magyar gyakorlatban a kerékpáros átvezetéseknek két formája alakult ki: van, ahol a közútkezelő úgy oldja meg, hogy a kerékpárosnak kell elsőbbséget adni a az úton közlekedők számára, és van olyan megoldása – ez a ritkább –, ahol nekik van elsőbbségük más közlekedőkkel szemben” – összegezte Major Róbert, és hozzátette, hogy utóbbi megoldásnál általában táblákkal jelzik, kinek van elsőbbsége, de az útburkolati felfestések nem jelzik ezt.

Ezért azokban a kereszteződésekben, ahol a kerékpárosnak van elsőbbsége, ott a a már jelenleg is használt sárga négyzetek segítségével jelölik az kerékpáros-átkelőhelyet, ami egyértelművé teszi az autósoknak, hogy az adott útterületen a kerékpárosnak van elsőbbsége, hasonlóan a gyalogátkelőhelyekhez. Ahol viszont nincs elsőbbsége a bicikliseknek, ott a jövőben nem szabadna ezt a felfestést használni, hanem egy másik típusú sárga jelzéssel lenne feltüntetve az, hogy hol várható a kerékpáros áthaladása, ami egyben egyértelművé tenné, hogy a gépjárművezetőknek van elsőbbsége. Természetesen ezek mellé készítenek új jelzőtáblákat is, amelyek megegyeznek a gyalogos-átkelőhelyet jelző táblával, csak a fehér háromszögben gyalogos helyett egy kerékpárost mutató piktogram lesz majd látható.

„Viszont azért, hogy meg tudjuk őket védeni, a kerékpárosoknak is lesznek kötelezettségeik” – jegyezte meg az egykori bíró, aki példaként hozta fel, hogy a kerékpárosoknak, amikor egy kerékpár-átkelőhelyhez közelednek, 10 méterre az átkelőhelytől le kell lassítaniuk 10 kilométer per órára, hogy az autósoknak legyen idejük észrevenni őket.

A jelenlegi szabályozásban sok kérdést vet fel, hogy a kerékpárosok miként használhatják a gyalogátkelőhelyeket.

A realitás, hogy a kerékpárosok használják a gyalogátkelőhelyeket, sőt áttekernek rajtuk. Igen, ezt engedjük meg nekik, ne legyen ez egy tiltott magatartás

– tette hozzá Fülöp Ágnes, azonban ebben az esetben nem lesz elsőbbsége a kerékpárosnak, ugyanis az autósok egy gyalogossebességgel közlekedőre számítanak, nem pedig egy jóval gyorsabb közlekedőre, így nekik kell elsőbbséget adniuk.

Mikor kell használnia a kerékpárutat a kerékpárosnak, és mikor nem?

A jelenlegi KRESZ kevesebb használati sorrendet határoz meg, ebből kifolyólag kevesebb kivételt is kell szabályoznia. Az új KRESZ azonban szoros használati sorrendet fog létrehozni, ami alól minden esetben kivételt jelent az, ha az adott hely nem alkalmas a biztonságos kerékpáros-közlekedésre.

Az új használati sorrend:

1. Kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, kerékpársáv, nyitott kerékpársáv.
2. Az úttest jobb szélén kijelölt autóbuszforgalmi sáv, kivéve, ha ezt korlátozó tábla tiltja.
3. Jobb oldalon szilárd burkolatú útpadkán.
4. Jobb oldalon a forgalmi zónában, vagy a kerékpáros útburkolati jel által kijelölt nyomvonalon.

Ez alól kivételt képeznek a következők:

1. Ahol a kerékpárút vagy a gyalog- és kerékpárút a közlekedő menetiránya szerinti bal oldalon van, ott az előbb említett 2-es és 4-es pont szerint is közlekedhetnek.
2. Ahol a kerékpárút vagy a gyalog- és kerékpárút és kerékpárosnyom útburkolati jel is van, ott bármelyiket használhatja a közlekedő.
3. Ahol az úttesten a kerékpáros-közlekedés tilos vagy az úttest erre alkalmatlan – a forgalom jellege vagy más ok miatt –, ott a gyalogosforgalom zavarása nélkül a járdán is közlekedhetnek.

Ezzel összekapcsolható téma, hogy milyen módon közlekedhetnek a kerékpárosok az autóutakon. Korábban ilyen esetekben a kerékpárosok csak egy sorban haladhattak, az új tervezet azonban ebben is megengedőbb lesz:

• A jövőben a kerékpárosoknak egy oszlopban (vagyis egymást követve) kell haladniuk a kerékpársávokban, az autóbuszforgalmi sávokban, a szilárd burkolatú útpadkán, a forgalmi zónában vagy a kerékpárosnyomon és a járdán.
• Két oszlopban, egymás mellett haladhatnak a kerékpárúton, a gyalogos- és kerékpárúton, a nyitott kerékpársávon és a lakó-pihenő övezetekben, ha elegendő hely áll a rendelkezésre.
• Lakott övezeten kívül, ha több – legalább hat, de legfeljebb tizenkettő – kerékpáros közlekedik az úttesten, ők is haladhatnak két oszlopban. Azonban amennyiben többen vannak a megengedettnél, akkor két bolyra kell szakadniuk, a bolyok között pedig elegendő helyet kell hagyniuk egy őket megelőző autóknak a besorolásra.
• Meg nem határozott formában pedig a már említett kerékpáros-övezetekben közlekedhetnek.

Az elektromos rollerek szabályozása

A kerékpárokhoz hasonlóan az elektromos rollereket is két csoportba osztják. A tervek szerint motoros rollernek minősülnek majd az 1000 wattnál kisebb teljesítményű vagy 35 kilónál könnyebb, illetve sík úton, önerőből 25 kilométer per óra sebességnél nem gyorsabb, legalább kétkerekű, egy tengelyen kormányzott, vezetőjét állva szállító járművek. Ebből fakadóan nagy teljesítményű motoros rollernek számítanak majd az 1000 W-nál erősebb motorral rendelkező vagy 35 kilónál nehezebb, 25 kilométernél per óránál gyorsabb járművek.

A kisebb rollerekre a kerékpárosszabályok vonatkoznak majd, így ezek használatához a jövőben sem kell majd vezetői jogosítvány, kötelező biztosítás vagy védőfelszerelés. Azonban ezeket is csak a 12 évnél idősebbek vezethetnék ott, ahol egyébként kerékpározni is szabad, főútvonalra pedig csak akkor hajthatnának ki, ha ott van kerékpáros-felfestés, ezeken a helyeken viszont kötelező lenne a védőfelszerelés használata is.

Az erősebb e-rollereket már a segédmotor kategóriába sorolnák be, így ezekre kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát is, legnagyobb sebességüket pedig 40 kilométer per órában maximalizálnák. Az ilyen járművek nem használhatnák a gyalog- és kerékpárutakat, a járdákat, a kerékpársávokat.

Az egyéb modern, nehezebben besorolható közlekedési eszközök egyelőre a „tűrt” kategóriába tartoznak, de a szabályalkotók nem zárják ki, hogy a jövőben azok használatát is szigorúbban szabályozzák majd.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)