Egy jezsuita pap ellenzi, hogy keresztet tegyenek a Szabadság-szobor talapzatára

A napokban derült ki, hogy a Gellért-hegyen található, még 1947-ben átadott Szabadság-szobor felújításakor a tervek szerint egy hatalmas kereszt kerül a szobor talpazatára. A hírt többen is üdvözölték, miközben másokban megbotránkoztatást váltott ki, és ellenzik a keresztény jelkép használatát a Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített alkotásra, ami a világörökség része is.

Az ellenkezők közé tartozik Hofher József jezsuita szerzetes és katolikus pap is, aki a Szemléleken fejtette ki érveit a kereszt ellen.

Hofher megjegyzi, hogy bár értékeli „a nemes szándékot és buzgalmat” az ötletgazda részéről, de szerinte az csak további konfliktust és ellentétet szül a konzervatív és a liberális szemléletű emberek között. Mint írja,

a jelenlegi Karmelita Államegyházi vezetés a keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma volt

– érvelt Hofher, majd gondolatát arra futtatta ki, hogy szerinte ez a megvalósuló terv csak rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét, hiszen a katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába, hozzátéve, hogy sok református, evangélikus és zsidó barátja is értetlenül nézi az eseményeket.

Mint írja, a Karmelita Államegyház egyszer már deklarálta, hogy az eucharisztia kárhozatos bálványimádás, és szerinte most azt a keresztet akarják felmagasztalni, amit a templomaik egy részén nem is jelenítenek meg, ugyanis sok templomtornyon kakas vagy csillag van helyette.

Emiatt három dolgot ajánl megfontolásra. Egyrészt ha feszületről van szó, akkor kereszt helyett inkább Szent Gellért szobrát retusálják. Ha már mégis lesz talpazat, akkor ne feszület, hanem egy kiskakast ajánl, félkrajcárral a talpazatra. Érvét végül arra futtatta ki:

mint katolikus állampolgár, tisztelettel kérem, hogy szent szimbólumainkból, általunk tisztelt személyekből, szentségekből gúnyt ne űzzenek, mint néhány alkalommal az elmúlt évtizedekben ez sajnos megtörtént!

Levele végén továbbra is a társadalmi béke mellett érvelt, mert szerinte az állampolgárok már így is túl fáradtak, hogy újabb ellentétbe, megosztottságba keverjék őket, majd felszólította a Karmelita Államegyházat, hogy ne generáljon vallásháborút.

Végül hálát ad a szobornak, amely – mint emlékeztet – politikailag, ideológiájában egy terhelt műalkotás, hiszen 1947-ben még mint Felszabadulási emlékmű adták át, amin egy cirill betűs szovjet katona is szerepelt. Ugyanakkor a rendszerváltás után nem akarták Kisfaludi Strobl alkotását teljesen elbontani, és mint fogalmaz, azóta mostanáig, hála Istennek, megnyugodott a légkör a szoborcsoport körül.

Adjunk hálát, hogy ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába

– zárja levelét Hofher József jezsuita szerzetes.

Az ügyről, valamint a Szabadság-szobor történetéről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.