Nagy a versenyszféra elszívó ereje, a jó matekosokat viszik, mint a cukrot

Kevesebb, mint három hét van hátra a tanévkezdésig, a Közszolgállás Portálon azonban még mindig közel kétezer pedagógusállás érhető el. Augusztus közepén 868 hirdetést találtunk a „tanár”, 320 hirdetést a „tanító”, és 662 hirdetést a „pedagógus” kulcsszóra keresve. Az iskolák nagyrészt matematika, fizika és angol szakos pedagógusokat várnak, de sok intézményben ének-zene oktatóra is szükség van.

A legnagyobb hiány egyértelműen a természettudományos tantárgyaknál mutatkozik. Ezen a területen 180 matematika, 74 fizika, 43 kémia és 29 biológia szakos tanári hely van meghirdetve. A humán szektorban az idegen nyelvek és a magyar nyelv és irodalom tantárgynál hasonló a helyzet: 122 angoltanár, 54 némettanár és 62 magyartanár jelentkezését várják röviddel szeptember elseje előtt.

Megállt a tanár-fogyatkozás?

Júliusban több portálon is megjelent, többek között mi is írtunk róla, hogy a tanévzárást követően mintegy 1000 új álláshirdetést tettek közzé a tankerületi központok, amivel összesen 3600-ra nőtt az elérhető pedagógusállások száma a weboldalon. Akkor a közszféra álláskereső oldalán 1903 hirdetést találtak a „tanár”, 1516 hirdetést a „pedagógus” és 728 hirdetést a „tanító” szóra rákeresve. Tehát eddig 1700 helyet sikerült betölteni, és további 1900 pedagógust keresnek a platformon.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint azonban ezek az adatok nem tükrözik a valóságot. „Nyáron alapvetően is nagy a mozgás a tankerületeken kívül és belül, pontos számot csak október végére kapunk, amikor az intézmények közzéteszik a saját adataikat” – mondta hozzátéve, hogy a Magyar Nemzeti Bank felméréséhez hasonlóan a PSZ felmérései szerint is 

Azt viszont pozitívan értékelik, hogy az elmúlt évekre jellemző „óriási mértékű tanári fogyatkozás” a pedagógus-béremelésnek köszönhetően, úgy tűnik, megállt.

„Viszik, mint a cukrot a jó matekosokat”

Hosszú évek óta tendencia, hogy a reál tantárgyakat tanító tanárokból van a legnagyobb hiány, ami Gosztony Gábor szerint azért lehet, mert nagyon kevés olyan diák jelentkezik tanári szakra, aki otthonosan mozog a fizikában, matematikában, kémiában vagy biológiában. De ha még el is végzik a tanári szakokat, akkor a versenyszféra elszívó ereje miatt a fiatalok más pályát választanak.

A cégek háromszor-négyszer annyi fizetést ajánlanak a frissen végzett diplomásoknak, mint amit a tanári állásokban kapnának. A jó matekosokat pedig viszik, mint a cukrot 

– magyarázta a PSZ elnöke, majd a nyelvtanárokra kitérve elmondta, hogy újabban ők is megfogyatkoztak: a humán tárgyak közül egyedül a történelem tartja magát. 

A matematika szakos tanárokat általában a bankszektor vagy a biztosítócégek szippantják fel pillanatok alatt, míg biológiatanári diplomával a gyógyszergyárak várják tárt karokkal a frissen végzetteket. 

Negyven éve is hasonló volt a helyzet

Lapunk egy negyven éve pályán lévő matematika–fizika szakos tanártól is érdeklődött, hogyan látja a helyzetet. A pesti gimnázium oktatója szerint már több évtizeddel ezelőtt probléma volt, hogy kevesen választják a természettudományos tantárgyakat a tanárképzésben. 

A negyven év alatt egy diákom sem lett matematika–fizika szakos tanár. Aki ért a fizikához, és nincs benne a tanári pálya iránti szeretet, nyilvánvaló, hogy elmegy a műszaki vonalra

– fogalmazott a pedagógus, hozzátéve, hogy a cégek később olyan pénzt ígérnek az egyetemistáknak, „amiről tanári pályán álmodni sem lehet”, ezért a megoldást is abban látja, ha tovább nő a tanárok fizetése. „A januári béremelésnek úgy gondolom, idővel meglesz a látszata, és a további béremelés is vonzóbbá teheti ezt a gyönyörű hivatást” –  mondta az oktató. 

(Borítókép: ER Productions Limited / Getty Images)