Magyarország lekésett egy fontos határidőt, bajban lehet a kormány

Augusztus 19-ig, hétfőig adott határidőt Ylva Johansson belügyekért felelős európai uniós biztos Magyarországnak arra, hogy választ adjon, miért döntött úgy a magyar kormány, hogy július 8-án a könnyített letelepedést elősegítő Nemzeti Kártya programra való jelentkezést lehetővé teszi Oroszország és Belarusz állampolgárainak számára is.

A belügyi biztos szerint ugyanis az orosz és belarusz állampolgárok biztonsági kockázatot jelenthetnek az EU-n belüli személyek és termékek közötti szabad mozgást és nyitott határokat lehetővé tevő schengeni egyezményben részt vevő tagállamok számára, ezért augusztus 1-jén levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a felmerült aggályokra adjon választ augusztus 19-ig. A határidő letelt, ugyanakkor a Politico és az Euractiv is úgy értesült – amit az Euractivnak hétfő délután az Európai Bizottság sajtósa meg is erősített –, hogy

Az Európai Bizottság belügyi biztosa annak ellenére küldött levelet Pintérnek, hogy egyébként a hosszú távú vízumok és tartózkodási engedélyek szabályozása tagállami hatáskör, de szerinte ezeknek a döntéseknek egyensúlyban kell lenniük, hogy „ne veszélyeztessék belső határellenőrzések nélküli közös térségünk integritását, és kellően figyelembe vegyék a lehetséges biztonsági következményeket”.

Mihamarabbi választ vártak a magyar kormánytól

Mint Johansson a levelében emlékeztetett, Oroszországgal szemben az Európai Unió 2022 szeptemberében felfüggesztette a vízummegállapodását, illetve az Európai Bizottság iránymutatást is kiadott a tagállamok számára, miként kezeljék az orosz állampolgárok vízumkérelmeit. Emiatt kiemeli, fontos

annak a biztosítása, hogy azok az orosz állampolgárok, akik kémkedést vagy más biztonsági fenyegetést jelenthetnek, a legmagasabb szintű ellenőrzés alá kerüljenek.

Emiatt szerinte a Nemzeti Kártya program kapcsán fennállhat annak a veszélye, hogy ilyen, a schengeni övezet tagállamainak biztonságát veszélyeztető orosz és belarusz állampolgárok léphetnének be Magyarországra, emiatt a magyar kormánytól mihamarabbi választ várt e felmerült aggályok tisztázására – ennek járt le az általa kért augusztus 19-i határideje.

Az ügy kapcsán Észtország vezetésével nyolc északi és balti állam is megkereste az Európai Bizottságot, amiben arra kérték az Ursula von der Leyen vezette uniós intézményt, hogy mihamarabb tájékoztassák őket a fejleményekről, míg Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyi miniszter szerint ezen országok „hazugsághadjáratot” folytatnak Magyarországgal szemben, emiatt egyeztetésre hívta még őket korábban.

A magyar külügyminiszter augusztus 18-án közösségi oldalán megismételte korábbi álláspontját, miszerint Magyarországgal szemben hazugsághadjárat folyik, majd arról írt, az országba való belépéshez és itt-tartózkodáshoz továbbra is átfogó ellenőrzésen kell átesniük a jelentkezőknek.

A belügyi biztos levele, valamint a lejárt határidő miatt megkerestük a Belügyminisztériumot, amelytől megkérdeztük:

• Igaz-e a hír, miszerint a magyar kormány augusztus 19-ig nem küldte meg a válaszát Ylva Johansson biztosnak az augusztus 1-jén megküldött levelére? Amennyiben igen, mi ennek az oka? Amennyiben nem, mit tartalmaz a magyar kormány válasza?
• Mi a magyar kormány álláspontja Ylva Johansson augusztus 1-jén keltezett levelében lefektetett aggályairól a Nemzeti Kártya programot illetően, aki szerint a többi schengeni országra nézve biztonsági kockázatot jelenthet, hogy a programra immáron Oroszországból és Belaruszból is lehet jelentkezni?
• Az Európai Unió még 2022 szeptemberében függesztette fel Oroszországgal kötött vízummegállapodását, valamint az Európai Bizottság iránymutatásokat fogalmazott meg a tagállamok részére, hogyan kezeljék az orosz állampolgárok vízumkérelmeit. A Nemzeti Kártya program bővítése megfelel ezen iránymutatásnak?
• Mi a magyar kormány reakciója arra, hogy Észtország vezetésével nyolc északi és balti ország augusztus 16-án az Európai Bizottsághoz fordult az ügy kapcsán?
• A magyar kormány miért döntött úgy, hogy július 8-tól a Nemzeti Kártya programban részt vevő országokat kibővítette Oroszországgal és Belarusszal?
• Amennyiben ezzel kapcsolatosan van adatuk, eddig hány orosz és belarusz állampolgár jelentkezett a programra? Közülük hányan kapták meg a Nemzeti Kártyát?

Amennyiben választ kapunk, frissítjük cikkünket.

A cikkünk eredeti verziójában tévesen azt állítottuk, hogy az Európai Bizottság egy másik ügyben is választ vár Magyarországtól. Tévedésünkért az érintettektől és olvasóinktól is elnézést kérünk.