Az óvszerbetiltás csak a jéghegy csúcsa lehetett a BME-s gólyatáborban

Mint arról korábban beszámoltunk, augusztus 14. és 17. között tartottak gólyatábort a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamos és Informatikai Karának (BME VIK) frissen felvett gólyái részére, aminek azért lett országos hírneve, mert a Bodajkon rendezett táborból kitiltották az óvszereket.

Az óvszer kitiltása miatt több politikus és közéleti személyiség is nemtetszését fejezte ki, miközben a gólyatábor szabályait a Hallgatói Képviselet mellett az egyetem és a biztonsági szolgálat alakította ki – reményeik szerint ugyanis óvszer nélkül a hallgatók nem szexelnek. Mint azt Radácsi Kristóf, az Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) elnöke elmondta, csak ily módon „tudják biztosítani azt, hogy minden gólya úgy távozzon a táborból, hogy értékteremtő, jó hangulatú, biztonságos kikapcsolódásban volt része”.

Ugyanakkor a kizárólag oktatási témákkal foglalkozó Eduline nem pont értékteremtő, jó hangulatú és biztonságos kikapcsolódásról közölt cikket augusztus 21-én,

A lap szerint a diákoknak többek között egy órán keresztül kellett a tűző napon gyalogolni, hogy elérjenek a táborba, ráadásul még a gurulós bőröndöket is kézben kellett vinni.

Megérkezéskor minden táskát kipakoltattak, majd elvették a házirend szerint tiltott tárgyakat, így az országos hírré váló óvszeren kívül például gyógyszereket, ételeket és italokat is. A lapnak többen is durvaságnak tartották, hogy kizárólag magázódni lehetett, valamint első nap csak késő este kaptak enni.

Érkezéskor az összes táskát kipakoltatták, és minden egyes ruhádat kirázatták: póló, nadrág, alsónadrág, bugyi, melltartó, sőt a zoknit is. (Ha szerencséd volt, rázhattad te, vagy ha nem volt, akkor az egyik felsőbb éves). A kaját (szendvicset, kávét) ki kellett dobni, a gyógyszert elkobozták (fájdalomcsillapítót is). Este kérni kellett, ha szükséged volt rá. Mindenkinek kötelező a testi motozás, amit a biztonsági szolgálat végzett. Első nap csak késő este kaptunk enni.

– közli a lap az egyik résztvevő beszámolóját, aki azt is elárulta, hogy koedukált szobák voltak, ahol 13 fiúra jutott egy-két lány.

Mint írják, minden szobában felsőbb évesek aludtak a földön, hogy „testükkel akadályozzák” a mosdóba való kijutást, ugyanis – a lap leírása szerint – mindenkinek naponta háromszor egy perc jutott a mosdó használatára, miközben fürdésre a fiúk két, a lányok öt percet kaptak, amit állításuk szerint stopperrel mértek, és közben baseballütővel verték a fülke falát.

A meg nem nevezett személy beszámolója szerint,

Például a felsőbb évesek nem engedték a spontán csoportosulásokat, míg máskor állítólag az alvókról készített képeket kivetítették a gólyáknak. A beszámoló szerint a bánásmód miatt többen is idő előtt hagyták ott az első egyetemi élményüknek számító tábort.

Korábban is hasonló lehetett a gólyatábor

Az Eduline szerint nem ez lehetett az első alkalom, hogy a frissen egyetemre kerülők integrációját segítő tábora ilyen lehetett. Egy másik cikkben több olvasói levelet összegeznek, s ezekben azt állítják, már a kétezres években is hasonlóan zajlottak a táborok.

Egy név nélkül nyilatkozó korábbi diák szerint már akkor is „munkatáborstílusban” telt a gólyatábor, csendőrpertuval és vezényszavakkal. A lap szerint például engedély kellett ahhoz, hogy valaki elmehessen a mosdóba, megegyen egy szendvicset, amit csak akkor kapott meg, ha azt kiérdemelte valamivel.

Ő úgy emlékszik vissza, a cél elvileg az volt, hogy „majd a közös ellenség összekovácsolja a társaságot” és a záróbulin már normálisan viselkedtek az addig „munkatáborstílust” kialakító felsőb bévesek, tehát akkor már „befogadták” a gólyákat. Azonban ő úgy látja, a gólyatábor az összekovácsolás helyett

sokkal inkább csak jó öreg szokásos nettó hatalomfitogtatásnak tűnt.

Egy másik, a 2017-es gólyatáboron résztvevő arról beszélt, nekik is a tűző napon kellett sétálni a táborba, miközben a gurulós bőröndöket is kézben cipelték. Náluk is kirázatták a ruhákat a felsőbb évesek, és a koedukált szobákban már akkor is 10+ fiú és 1–2 lány voltak az arány.

Anno a programokon úgy kaptunk vizet, hogy csoportonként körbeadtak néhány 1,5-2 literes flakont, melyek kupakja ki volt fúrva, ezáltal ha megnyomtuk, spriccelt belőle a víz. Ennek az volt a lényege, hogy anélkül tudtunk inni belőle, hogy a szánkba kellett volna venni a flakont. Természetesen voltak résztvevők, akik bevették a szájukba a kupakot, majd ezután adták tovább a flakont, emiatt a táborozók egy része hasmenés miatt kénytelen volt hazamenni

– írta egy hallgató, akinek beszámolója szerint nagyon rossz élmény volt a tábor.

Egy harmadik megszólaló, aki tavaly vett részt a BME VIK gólyatáborában, szintén hasonló körülményeket írt le. Az óvszer mellett már akkor is elvették az italt, a gyógyszert, és bármilyen ételt – ha volt náluk szendvics, azt ott helyben, a bejáratnál kellett megenniük.

Ő nemcsak arról számolt be, hogy a mosdó használata és a fürdőzés időhöz kötött és megalázó volt – például a tusolóknál nem volt függöny –, hanem az étkezés során is hasonló tapasztalatokra emlékszik vissza. Mindennap 2-3 percnyi időt adtak az evésre, amit ha nem fejezték be ennyi idő alatt, egyszerűen ott kellett hagyni, eltenni nem volt lehetőség.

A lapnak egy megszólaló számára épp ezért egy pozitív, maradandó élmény volt a tábor. Mint írja, szerinte „nem habzó szájú szociopaták” vezették a tábort, és szerinte túlzók azon beszámolók, amelyek szerint a cél a megalázás volt.

Alaposan ki volt találva, mit szeretnének, és ezt hogyan valósítják meg. Aki azt állítja, hogy megalázták, az szerintem túloz. Kicsit sem érződött, hogy ez a céljuk. Szigorúak voltak velünk, de egészen korrektek

– fogalmazott a lapnak.

Az egyetem felülvizsgálja a gólyatáborai szabályozását

A botrány nyomán a BME Kommunikációs Igazgatósága augusztus 21-én közleményt adott ki, amiben bejelentették:

Mint közleményükben írják, a hallgatók biztonsága mindenek felett áll, és az egyetem kötelessége „nemcsak a hallgatók oktatása, illetve szakmai pályára állítása, hanem minden körülmények között a biztonságuk védelme. Ez a cél a gólyatáborokra kiemelten vonatkozik” – fogalmaznak a közleményben, amihez hozzáteszik, hogy több évvel ezelőtt más gólyatáborokban szerzett tapasztalataikat felhasználva létrehoztak egy házirendet, ami alapján idén is megszervezték a táborokat.

A Műegyetem – az egyetemi vezetés és a hallgatói képviseletek részvételével – felállított egy munkacsoportot, amely vizsgálatot indít a gólyatáborok kapcsán, felülvizsgálja az eddigi szabályozást, valamint a tapasztalatok és a kihívások alapján mindenki számára megnyugvást jelentő, biztonságot adó, és a méltóságot garantáló szabályokat alakít ki

– ígéri közleményében a jelenlegi egyetem, melynek első elődjét még II. József magyar király alapította 1782-ben.