Itt a kormány válasza Brüsszelnek, miért nem jelentenek kockázatot az orosz és belarusz vendégmunkások

Ylva Johansson belügyi biztos a levelében aggályosnak nevezte a program bővítését, mivel szerinte az orosz és belarusz állampolgárok biztonsági kockázatot jelenthetnek az EU-n belüli személyek és termékek közötti szabad mozgást és nyitott határokat lehetővé tevő schengeni egyezményben részt vevő tagállamok számára, ezért augusztus 1-jén levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a felmerült aggályokra adjon választ augusztus 19-ig.

Johansson szerint a két ország állampolgárai akár kémkedést vagy más biztonsági fenyegetést jelenthetnek a schengeni országok számára, a Pintér Sándor által jegyzett levél szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra. Mint a magyar belügyminiszter fogalmaz,

Magyarország részéről a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálása esetén ugyanazon migrációs és biztonsági szűrésekre kerül sor, mint más tartózkodási engedélyek esetében. A Nemzeti Kártya kiállítása a vonatkozó európai uniós előírások figyelembevételével és a felmerülhető biztonsági kockázatok megfelelő mérlegelésével történik

– írja válaszlevelében, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is nagy jelentőséget biztosít saját nemzetbiztonsága, valamint az egész schengeni övezet védelmének. Pintér hozzátette, Magyarország az EU és a schengeni övezet külső határának védelmével már így is hozzájárul az övezet biztonságához, valamint az egyezmény működéséhez.

A kormány szerint nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot a jelentkezők

A levél mellékletében a belügyminiszter minden felmerült kérdésre és aggályra választ ad. A programban részt vevő államok bővítése kapcsán a kormány válaszában kifejti, milyen magyar és uniós jogszabályok betartása szerint került arra sor.

Emellett a kormány azt is elárulta, a döntésre az aktuális gazdasági helyzethez igazítva munkaerőpiaci és versenyképességi szempontok miatt került sor. Hozzátéve, a mostani döntés semmilyen módon nem érinti az orosz és belarusz állampolgárok nemzet- és közbiztonsági eddigi átvilágítását,

Pintér válaszában kifejti, az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.

Ebből következően a biztonsági ellenőrzéseket a magyar kormány a korábbival megegyező szinten tartja, az említett állampolgárok számossága pedig nem jelent nagyobb kockázatot, mint a többi tagállamban

– fogalmaz a levél, hozzátéve, hogy a kormány nem számít arra, hogy a Nemzeti Kártyára jelentkező orosz és belarusz állampolgárok száma számottevően meghaladná a korábban igényelt tartózkodási engedélyek számát.

Az orosz és belarusz munkások érkezése azért sem jelent kockázatot, mert sem nagyságban nem számít a kormány több igénylőre, másrészt pedig az átvilágítást nem egyszerűsítik, az továbbra is szigorú lesz – emiatt a kormány érve szerint a schengeni övezet többi országára sem jelent fokozott biztonsági fenyegetést a Nemzeti Kártyával rendelkezők.

Maximum két évig kaphatják meg az oroszok a Nemzeti Kártyát, ami hosszabbítható

A levélben a kormány kifejti, hogy a kérelmezőknek milyen szempontoknak kell megfelelniük, hogy kérelmét pozitívan bírálják el, azaz munkavégzés céljából Magyarországra léphessenek.

Egyrészt a megfelelő úti okmányok mellett a jelentkezőknek megfelelő szálláshellyel, megélhetéssel és egészségbiztosítással kell rendelkezniük, valamint ne álljanak kiutasítás vagy beutazási tilalom alatt.

A Nemzeti Kártyával egyébként 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, ami legfeljebb kettő év határozott időtartamra szól – ez alkalmanként három évvel meghosszabbítható.

Mivel a kártyát munkavállalás céljából lehet igényelni, ezért az csak a meghatározott munka és munkahely szerint kapható meg, ha valaki időközben munkahelyet váltana, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, ami során a hatóságok ismét vizsgálják a jogosultságát az új foglalkoztató tekintetében is.

Az átvilágítást az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, ami együttműködik a Terrorelhárítási Központtal és a rendőrséggel is.

A levél hozzáteszi, az idegenrendészeti hatóság a szankciós listákat folyamatosan monitorozza, az azon szereplő személyek számára pedig nem adható ki az engedély.

Válaszában a kormány külön kiemeli, hogy a magyar és uniós jogszabályok mellett a belépést a Schengeni Határellenőrzési Kódexben meghatározottak szerint végzi, azaz mind a program, mind pedig a belépés megfelel az uniós előírásoknak.

A levélben azt is kifejtik, hogy amíg a pozitív elbírálásban részesült munkások nem veszik át a Nemzeti Kártyát, addig fő szabály szerint nem hagyhatják el Magyarországot, hiszen az ideiglenes tartózkodási engedély – amíg kézhez nem veszik a kártyát – kizárólag Magyarországra érvényes. Hozzáteszik,

a magyar rendvédelmi szervek betartanak, illetve betartatnak minden vonatkozó európai uniós rendelkezést az orosz, belarusz állampolgárok esetében is.

A levél egy másik pontján aláhúzzák, az orosz és belarusz állampolgárokkal szemben nincs és nem is volt külön iránymutatás, kivételezés.

Eddig nem volt sok kérelmező

A levél végén a kormány azt is közli, júliusban a program kibővítése után eddig hányan nyújtottak be kérelmet.

A 33 kérvényezőből 27 orosz, 6 belarusz, közülük öt orosz és két belarusz állampolgár kapta meg az engedélyt, míg a többi kérvény elbírálása folyamatban van.

(Borítókép: Orbán Viktor és Ursula von der Leyen 2022. május 9-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)