Az óbudai polgármester korrupciós ügye: a megalapozott gyanútól a letartóztatásig

Mi a megalapozott gyanú?

A polgármesterrel közölt megalapozott gyanú szerint a III. kerület júniusban újraválasztott polgármestere 2019 októberi megválasztása után egy ismerősével megállapodott arról, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak majd az önkormányzattól, amiért cserébe neki és más önkormányzatnál dolgozó hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetniük. A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében az önkormányzat fiktív, túlárazott szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A valóságban a színlelt vállalkozási szerződésekben írt szolgáltatást, termékbeszerzést nem a szerződő cégek, hanem más gazdasági társaságok teljesítették, a szerződésben vállalt árnál alacsonyabb összegért. Esetenként a vállalt munkát az önkormányzat alkalmazottai végezték el. 

Kiss Lászlót vezető beosztású személy által, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének, valamint versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettének, továbbá jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntettének elkövetésével gyanúsítja a főügyészség.

Csontos Zsolt gazdasági büntetőjogi szakjogász, ügyvéd szerint a bűncselekmény gyanúja azt jelenti, hogy olyan adat, tény merült fel, amely alapján feltételezhető, hogy történt bűncselekmény. Az egyszerű gyanú alapján büntetőeljárás megindításának lehet alapja, azaz tipikusan a nyomozás elrendelésének. A nyomozás menete során ez az egyszerű gyanú a beszerzett bizonyítékok alapján erősödhet, amely megalapozhatja azt a hatósági döntést, hogy a bűncselekményt konkrét, egyedileg azonosítható személy követte el. A megalapozott gyanú akkor állapítható meg, ha a bűncselekmény és a konkrét személy között olyan, a büntetőeljárási törvény szabályai szerint törvényesen rögzített bizonyítékokkal alátámasztott összefüggés mutatható ki, amely nagy fokban valószínűsítheti, hogy a bűncselekményt ez a személy követhette el.

Mi a feltétele az őrizetbe vételnek?

Kiss Lászlót az augusztus 15-i házkutatás során őrizetbe vették. Az őrizetbe vétel a rendőrség jogkörében alkalmazható, legfeljebb 72 óráig tartó kényszerintézkedés, amely a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonását jelenti.

Az ügyészségnek az őrizetbe vétel ideje alatt döntenie kell, hogy indítványozza-e a letartóztatás elrendelését. Ha nem, akkor a terheltet szabadon kell engedni.

Az őrizetbe vételtől meg kell különböztetni a letartóztatást, amit sokan ma is tévesen előzetes letartóztatásnak neveznek. Az „előzetes letartóztatást” a már említett büntetőeljárási törvény szüntette meg 2018-ban. Azonkívül a letartóztatást nem a rendőrség, hanem a bíróság jogosult elrendelni, méghozzá nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság. Letartóztatás kizárólag szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhető el, legtöbbször szökés, elrejtőzés, a tanúkkal történő összebeszélés vagy bűnismétlés veszélye miatt.

Miért tartóztatták le Kiss Lászlót?

A letartóztatás a legszigorúbb kényszerintézkedés. Nem előrehozott büntetés, hanem egy olyan kényszerintézkedés, aminek az a rendeltetése, hogy biztosítsa a terhelt jelenlétét az eljárás során, illetve megakadályozza, hogy a terhelt befolyásolja a tanúkat, vagy megsemmisítse a bizonyítékokat.

A bíróság ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a bűncselekmény jellege, annak szervezett elkövetési módja, a nyomozás állása és iránya, továbbá a gyanúsítottak befolyásolási szándéka és képessége miatt alappal feltehető, hogy enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása, vagy a terheltek szabadlábon hagyása esetén a gyanúsítottak a még az eljárásba be nem vont személyek jogellenes befolyásolásával, a még fel nem kutatott tárgyi bizonyítási eszközök, adatok megsemmisítésével vagy elrejtésével a bizonyítási eljárást meghiúsíthatnák vagy megnehezíthetnék.

Zamecsnik Péter, a polgármester védőügyvédje az ATV Híradónak elmondta, hogy a bíróság döntése nem jogerős, az ellen az ügyészség és ő is fellebbezett.

Mikor szűnik meg a polgármesteri tisztség?

Egyetlen járható út van: az alakuló testületi ülésen, ami októberben lesz, fel kell oszlatnia a testületnek önmagát. Kiss Lászlónak és Czeglédy Gergőnek már most le kell mondania, és új választásokat kell kiírni Óbudán

– jelentette ki korábban lapunknak Bús Balázs korábbi fideszes óbudai polgármester.

Nos, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényben is szerepelnek a polgármesteri tisztség megszűnésének esetei között a volt kerületvezető által említett fordulatok.

A törvény alapján a polgármester tisztsége megszűnik:

• az új polgármester megválasztásával,
• az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,
• a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával,
• halálával,
• a tisztségről történő lemondással,
• az összeférhetetlenség kimondásával,
• sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének napjával.

Vagyis az ártatlanság vélelme Kiss Lászlót is megilleti, ami azonban nem akadálya annak, hogy lemondjon tisztségéről, vagy kezdeményezze az októberi alakuló ülésen a képviselő-testület feloszlását.

A polgármester a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, és tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(Borítókép: Kiss László 2024. április 24-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)