Kóka János: Valódi társadalombiztosítás nélkül nehéz változást elérni az egészségügyben

Az elmúlt években elképesztő sebességgel fejlődött a mesterséges intelligencia (MI vagy AI), és bár a legtöbben csak szöveg-, kép- vagy zenegenerálásra használják, a szakemberek biztosak abban, hogy az AI-alapú rendszerek jelenthetik a jövőt. Az új digitális forradalom alapjaiban értelmezheti újra az életünket, hiszen például a Google már napjainkban, többek között Budapesten is kísérletezik az intelligens jelzőlámpáival, hogy kevesebb dugó alakuljon ki. Az MI legkényesebb felhasználási területe az egészségügyben van, hiszen mindenki örül annak, ha kevesebbet kell várakoznia a piros lámpánál, és észre sem veszi, ha pedig rosszul működik az AI, akkor a legrosszabb esetben is csak néhány percet veszítünk, ezzel szemben az egészségügyben az életünk is múlhat ezeken a rendszereken.

Megkérdeztük az orvos végzettségű informatikai vállalkozót, Kóka János egykori gazdasági és közlekedési minisztert, aki Longevity – Powered by AI címmel tart előadást az AI Summit 2024-en, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásában.

Longevity, avagy az egészséges öregkor

„Jobban szeretem használni a healthspan kifejezést – amelynek szintén nincs magyar megfelelője –, mert jobban kifejezi azt, amiről szólni szeretnék. A longevity alapvetően az élet meghosszabbításának tudománya, de igazából azt keressük, hogy hogyan lehet azt a kort, amely a köztapasztalat szerint már az inaktivitásról és megbetegedésekről szól, sokkal aktívabban és egészségesebben megélni. Tehát a longevity az élet meghosszabbításáról szól, a healthspan pedig a az egészséges évek számának gyarapításáról” – kezdte a szakember, aki úgy látja, hogy 20 évesen a 60 és a 90 éves embereket ugyanolyan öregnek látjuk, és nem tudjuk felmérni azt az időt, ami közöttük áll, ezzel szemben 50 éves korunkra megértjük, hogy miért fontos, és miért nagyon nem mindegy, hogy 10 vagy 40 egészséges, minőségi évünk van-e még hátra. Hozzátette, hogy azért választotta az előadása címének a longevity kifejezést, mert az sokkal elterjedtebb és ismertebb fogalom.

A Cellum Group és a Doktor24 elnöke szerint a nyugdíjas kor nagyon vonzó lehet, hiszen ekkor tudunk elmélyülni azokban a dolgokban, amik „az emberiségben a legjobbak”, mint a természet szépségei, a kultúra, művészetek, de ehhez az kell, hogy egészségben töltsük az utolsó éveinket, ne ágyhoz kötve, orvosi segítségre szorulva.

40 év felett a szervezet bámulatos alkalmazkodóképessége csökken, és elkezdenek megjelenni azok a betegségek, amelyek sok esetben a korábbi években, évtizedekben gyakorolt életmódnak a hatásai.

Az embereknek rá kell ébredniük arra, hogy cselekedniük kell az egészségük megőrzése érdekében, ehhez viszont eszközöket kell adnunk a kezükbe” – szögezte le Kóka János.

A szakértő szerint legalább olyan fontos, hogy milyen a szakmai háttere ezeknek az eszközöknek, mint az, hogy milyen a felhasználói élmény.

Az egészségügy Teslája

„Az első iPhone önmagában semmilyen technológiai újdonságot nem hozott, de olyan jól az emberek igényeire volt optimalizálva, hogy mindenki okostelefonra vágyott. A Tesla is egy véleményes minőségű autó, de felhasználói élmény szempontjából úgy van megalkotva, hogy aki egyszer vezetett egyet, az mindig olyat akar majd. A Tesla-tulajdonosok a kutatások szerint nem az autó technikai paraméterei, az abba épített számítógép tudása vagy a vezetési élmény miatt szeretnek bele a Teslába, hanem magáért a felhasználói élményért és az azzal járó életérzésért, amit ez a gyártmány ad. Ez hiányzik jelenleg Magyarországon – és világszerte is – a longevityből, hogy nincs egy olyan eszközrendszer, amely kiváló felhasználói élmény mellett mutat rá az egészségügyi problémákra, és kínál érthető megoldásokat rájuk” – fogalmazott az orvos végzettségű vállalkozó.

Kóka János úgy gondolja, hogy ezen változtathat egy MI-alapú egészségfigyelő rendszer, amely összegzi a páciens adatait, majd pontos utasításokat ad a kívánt eredmény eléréséhez, vagyis az egészség helyreállításához. A Doktor24 jelenleg is dolgozik egy ilyen szolgáltatási környezet létrehozásán, amelyhez Kóka szerint három komponens elengedhetetlen: a tudományos megalapozottság, a tökéletes ügyfélélmény és a skálázhatóság.

„A tudományos támogatás egyértelműen bemutatható egy példával:

a világ legkiválóbb onkológusa életében elolvas néhány tízezer tudományos cikket úgy, hogy azt fel is dolgozza, és beépíti az onnan kapott információt a tudástárába, ezzel szemben az AI másodpercek alatt sok millió kutatás eredményeit képes feldolgozni.

Tehát összehasonlíthatatlanul több lehetősége van, hogy megtalálja a megfelelő gyógyszerösszetételt, ami a legnagyobb gyógyulási esélyt hozza az adott genetikai kódú rákos megbetegedésnél” – mutatott rá a szakember.

A felhasználói oldalon pedig a mesterséges intelligencia képes arra, hogy egyértelműen és érthetően leírja az adott páciens számára, milyen problémái vannak az okoseszközök és a legfrissebb vérvizsgálat eredményei, a családjában előforduló betegségek, a gyógyszerallergiák, vagy éppen a korábbi gyógyszerkezelések tapasztalatai alapján, egy interaktív felületen. Ennek köszönhetően a betegnek nem kell órákon keresztül keresgélnie az interneten, kérdéses megbízhatóságú fórumok és oldalak véleményeit elemezve.

„Ezt is könnyű bemutatni egy példával. Az egyik leggyakoribb népbetegség a metabolikus szindróma, minden harmadik embert érint. Legtöbbször túlsúllyal párosul, és az esetek nagyobb részében inzulinrezisztenciával, tehát a cukorbetegség előszobájával társul, valamint emeli a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, a krónikus gyulladásnak, a ráknak és sok egyéb potenciálisan fatális kimenetelű betegségnek az előfordulási esélyét. Az érintetteknek egy komplex programra van szükségük, amely magába foglal táplálkozási szabályokat, alvási és mozgási előírásokat és stresszkezelést is, amelyek végeredményben súlyvesztéshez is vezetnek, de mellékesen rendbe teszik a szervezet működését, éveket, de akár évtizedeket is hozzáadhatnak a minőségi élethez. Ezt a komplex kezelést lépésről lépésre lehetne követni egy ilyen MI-alapú eszközzel” – fogalmazott Kóka János, aki maga is küzdött a metabolikus szindrómával.

Tavaly októberben én is belefutottam egy ilyen betegségbe. Nekem szerencsém van, a Doktor24-en keresztül hozzáférek Magyarország legjobb dietetikusaihoz, gasztroenterológusaihoz, belgyógyászaihoz, endokrinológusaihoz és mikrobiom-szakértőihez. Ennek köszönhetően lefogytam 20 kilogrammot, amelynek eredménye – amellett, hogy beleférek a 20-30 évvel ezelőtti ruháimba –, hogy egy csapásra minden olyan laborleletem, amely csúnyán leromlott tavaly októberre, az helyreállt. Legutóbb olyan májenzimértékeket produkáltam, mint tinédzserként

– osztotta meg személyes tapasztalatát Kóka János.

„A legtöbben sajnos nem tudnak az ország legjobb szakembereihez eljutni, de az AI-program segítségével kapnának egy olyan felületet, amely ezt a tudást egységes és kívánatos módon szintetizálva, megfelelő tanácsokat és előírásokat kínálva ügyesen ösztönözné, és monitorozná őket” – összegezte a szakértő.

Az orvos szerint a felhasználói élménnyel szorosan összefügg a program harmadik eleme, a szerinte üzleti fogalomként már elcsépelt skálázhatóság, ugyanis sok tízezer szakember kellene ahhoz, hogy végigkövessék milliónyi páciens adatait, és kiszúrják a betegségeket anélkül, hogy a várólistákat kivárva külön konzultációkra járjanak az emberek. Az AI viszont sokkal gyorsabban képes az adatok feldolgozására, így tudja figyelmeztetni az egyéneket, és összeállíthat csomagokat a számukra.

„Ha az egészségügy vagy a hosszú élet Teslájáról beszélünk, akkor fontos megemlíteni az értékesítési modellt is, amelyben ez a felület a piacra kerülne. Keressük azt, hogy hogyan lehet Magyarországon a családok legszélesebb rétegéhez eljuttatni egy nagyon kedvező modellben, hogy ne csak egy szűk felső réteg kiváltsága legyen a jóllét” – tette hozzá.

A magyar egészségügy jövője

Kóka János úgy látja: bár láttuk, hogy a hosszú várólisták, a kórházak lehangoló állapota, vagy éppen a klíma és a toalettpapír hiánya hatalmas közfelháborodást váltott ki, a magyar egészségügyben nem is elsősorban az infrastruktúra vagy a szakemberek hiánya jelent problémát, hanem a szervezetlenség.

Mintha nem a hardver, hanem a szoftver hiányozna a magyar egészségügyből, hogy betegutakat tudjunk követni, hogy a gyógyítandó ember érdekeljen bennünket, és ne a betegség

– foglalta össze Kóka.

Az orvos szerint holisztikus módon kellene megközelíteni azt a temérdek adatot, ami már jelenleg is megtalálható az EESZT-ben. Az AI segíthetne abban is, hogy a rendszerbe feltöltött vizsgálati eredmények ne csak PDF-ek legyenek, hanem azokat időrendbe helyezve, a betegutat követve levonjon belőlük következtetéseket. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a magyarországi elektronikus betegadat-nyilvántartás a világ élvonalába tartozik, tehát volna olyan alap, amire építkezni lehet.

Meglátásom szerint a magyar egészségügy igazi rákfenéje a finanszírozási, és nem is annyira a szolgáltatási oldal.

„A szolgáltatásit meg lehet oldani például a kórházak felújításával, jobb gazdálkodással, a különböző erőforrások átcsoportosításával, a magánszolgáltatók részbeni bevonásával és még sok mással, de amíg nem alakul ki egy valódi társadalombiztosítás Magyarországon, ahol egy biztosító gondoskodik arról, hogy mindenki az optimális egészségügyi szolgáltatást kapja, és ahol az embereknek és a biztosítónak is pénzügyi érdeke, hogy a magyarok a lehető legjobb egészségügyi állapotban legyenek, addig nehéz változást elérni” – fogalmazott az egykori miniszter, aki szerint nagyon érdekes modellek vannak Nyugat-Európában a társadalombiztosítás (tb) terén. Például van olyan ország, ahol 50 euró kedvezményt kaphatunk a tb-díjunkból, ha az aktivitásfigyelő detektálja, hogy heti legalább 50 ezer lépést megtettünk.

Ez Magyarországon absztrakció, mert nincs valódi társadalombiztosítás.

„Adószerűen beszedett elvonások vannak, amiért változó minőségű szolgáltatást kapunk, tehát már a felvetés is megmosolyogtató. Azonban, ha hosszabb távon gondolkozunk arról, hogyan kötjük össze azt, amit megteszünk az egészségünkért, azzal, hogy milyen biztosítási díjakat fizetünk, milyen kedvezményeket, milyen további szolgáltatásokat kapunk, az izgalmas távlatokat nyit ki a tb-rendszer átalakításában – ha jól értjük, ebbe az irányba mutat az egészségügyi államtitkár minapi bejelentése is a munkáltatói prevenció bonus-malus rendszeréről. A közfinanszírozás átalakítása, valamint egy kiegészítő magán-egészségbiztosítási modell jobban bevonná az embereket saját egészségük megőrzésének ügyébe, és ez mérhető egészségnyereséghez vezetne” – fogalmazott a Doktor24 alapítója.

Az AI a kórházi és az egészségügyi kiadások csökkentésében is segíthetne például azzal, hogy a beteget a lehető legrövidebb időn belül és a legkevesebb fölösleges vizsgálattal juttassa pontos diagnózishoz és kezeléshez.

Az emberek félnek a mesterséges intelligenciától

Tavaly végzett kutatást a Sophos arról, hogy hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához. Az eredmények alapján a magyarok nem nyitottak a technológiára, ugyanis a megkérdezettek mindössze 13 százaléka került kapcsolatba a ChatGPT nyelvi modellel vagy a DALL-E 2 képgenerátorral, ami alacsonyabb arány, mint a környező országoké. Pedig a felmérésben nem az MI egészségügyi használatáról volt szó, hanem csak szöveg- és képgenerálásról. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az életkor előrehaladtával csökken az érdeklődés e technológia iránt, míg a vele kapcsolatos aggodalmak nőnek, annak ellenére, hogy a gazdaságban számtalan területen használjuk a mesterséges intelligenciát, tudtunkon kívül.

„Simán használjuk a mobilbankot, elismerjük az AI létjogosultságát a pénzügyekben és az életünk egyéb funkcionális területein, attól viszont rettegünk, hogy az egészségügyben is alkalmazzuk. Ennek a hozzáállásnak szakmai és kulturális dimenziója is van. A legfontosabb azonban az, hogy azért a legkockázatosabbnak, a legfélelmetesebbnek mindig azt tartjuk, ami a szervezetünk működésébe való belepiszkálással kapcsolatos. Azt élet-halál kérdésnek tekintjük, míg a pénzügyeinknél látunk valamiféle védelmet, például hogy a bank visszatéríti az eltűnt összeget, ha jelentős kár ér minket egy technika hiba miatt” – fogalmazott Kóka.

Azt viszont ne felejtsük el, hogy miközben félünk rábízni az életünket a mesterséges intelligenciára, aközben döbbenetes mértékben hagyatkozunk »dr. Internetre« és az azon található kétes honlapokra, hogy azok majd megválaszolják az egészségügyi kérdéseinket. Egy laikus egyszerűen nem tudja megítélni, hogy a weben fellelhető, sokszor egymással fundamentálisan ellentmondó vélemények közül melyiket tegye magáévá

– tette hozzá a szakember.

Nemcsak a néplélekben kell keresnünk annak okát, hogy mért nem terjedt még el az MI használata az egészségügyben, hanem a szabályozásban is. Miközben a a pénzügyi szektor szabályozásában egyre gyorsul az új technológiák beemelése, addig az egészségügy szabályozása sokkal konzervatívabb, jobban őrzi a status quót – érthető okokból –, és nehezebben enged be újítást.

„A pénzügyeknél általában úgy érezzük, hogy nekünk vannak döntéseink, az egészségügyben meg ezeket a döntéseket átadjuk valaki másnak, jelenleg az orvosoknak, és sokkal könnyebben adjuk át egy empatikus embertársunknak az életünk feletti döntést, mint egy gépnek” – jegyezte meg a szakértő.

Az orvosé vagy az gépé a felelősség?

„Fontos leszögezni, hogy az AI nem az orvosi döntéshozatal szerepét veszi át, hanem támogatja az orvost a helyes döntés meghozásában. A döntéshozatalt egyelőre mindenképpen az egészségügyi szakszemélyzet kezében kell tartani” – fogalmazott Kóka, aki szerint ennek egészen addig így kell maradnia, amíg a technológia önmagában is, dokumentáltan hatékonyabb, biztonságosabb, ez pedig jelenleg távoli vízió.

„A da Vinci robotok nem a tekintetben robotok, hogy önmaguk elvégzik a munkát az orvos helyett, hanem az orvos mozgásainak a precizitását növelik, az orvos képességeit sokszorozzák meg, tehát kvázi olyan, mint amikor a videójátékokban egy szupererővel rendelkező karaktert irányítunk. A mi mozdulatainkat követi a karakter, nekünk kell ügyesnek lennünk a játékban, de a karakter megsokszorozott képességeit használva. Az AI tehát egy ilyen szupererőt adhat az orvosoknak, amellyel sokkal jobban és gyorsabban végezhetik el a munkájukat, de nekik kell tudniuk alkalmazni a technológiát” – összegezte az orvos, aki kiemelte, hogyha elkészül az orvosokat támogató analitikus technológia, akkor is az orvosnak kell meghoznia a döntéseket.

Mindig az orvosé a végső felelősség.

Ha van egy AI-alapú daganatszűrés, akkor a rendszer elmondhatja az orvosnak, hogy mit talált, és mit nem, de ez nem pótolja az orvosi döntéshozatalt. Az MI-alapú rendszerek tehát az orvosok keze alá dolgoznak, és felszabadítják bizonyos monoton, repetitív feladatok elvégzése alól, hogy ő a valódi feladatára, a beteg meggyógyítására koncentrálhasson” – összegezte Kóka János.

(Borítókép: Kóka János Budapesten a Doktor24 CityZen Egészségközpontban 2020. június 16-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)