Paks megválasztott polgármestere behajtaná a kormánytól a 40 milliárd forintos ígéretét

Ahogyan arról már korábban az Index is beszámolt augusztus 1-jén a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőműnek otthont adó területeket. A kormány ezzel nemcsak megkönnyítette a területen történő bővítések lehetőségét, hanem az eddig a városnak járó 7 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételt is elvette, és 62,5 százalékban Tolna, 37,5 százalékban pedig Bács-Kiskun vármegyének adta.

A város tehát a kormányrendelet miatt elvesztette 19 milliárd forintos éves költségvetésének 37 százalékát, ezért az önkormányzat rendkívüli ülésen döntött arról, hogy amennyiben Paks közlekedésért felelős cége megnyerné a vissza nem térítendő 4,3 milliárdos támogatást buszbeszerzésre, arról inkább lemondanak, hogy a későbbi, fenntartással járó költségek ne okozzanak anyagi problémát a városnak.

A kormányrendelet miatt tüntetést tartottak Pakson, és számos ellenzéki képviselő felszólalt az ügyben, sőt még Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is kiállt a város érdekei mellett. Így nem meglepő, hogy az augusztus 22-én tartott Kormányinfón Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány tárgyal a paksi adóelvonásról Heringes Anitával, a város megválasztott polgármesterével, miután ő és az önkormányzati testület tagjai levélben kérték az egyeztetést. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, hozzátette, a kormányülésen Lázár János építési és közlekedési minisztert jelölték ki a városvezetéssel való egyeztetésre.

Szijjártó Péterrel szeptember 20-án egyeztetünk, de Lázár János egyelőre nem keresett meg. De bízom benne, hogy hamarosan kiderül, mikor esedékes a Gulyás Gergely által beharangozott tárgyalás

– fogalmazott Heringes Anita, Paks megválasztott polgármestere.

A két tárgyalásra két különböző témában kerül sor, ugyanis amíg Lázár Jánossal a város működéséhez szükséges elvont adókról egyeztetne Heringes, ami a működéshez szükséges forrásokról szól, vagyis arról, hogy ne romoljon a paksiak életszínvonala, addig Szijjártó Péterrel a Paks 2-t érintő fejlesztési csomag miatt találkozik, ami pedig arról szól, hogy a jövőben bővülő lakosság igényeit is ki tudják elégíteni.

A megválasztott paksi polgármester behajtaná Szijjártó Péter ígéretét

„A fejlesztési pénzekre pluszban van szükségünk, legalábbis abban az esetben, ha komolyan gondolják a Paks 2 beruházást. Hiszen ha józan paraszti ésszel valaki belegondol, akkor belátja: amennyiben több ezer ember érkezik egy településre – az erőmű bővítése miatt –, hogy ott életvitelszerűen lakjon, akkor azt a települést fejleszteni kell, hogy képes legyen befogadni a tömeget” – jegyezte meg Heringes, aki úgy látja, úthálózatban, csatornahálózatban, óvodai és iskolai férőhelyben, egészségügyi ellátásban is fejlesztésekre lesz szükség Pakson.

„Szijjártó Péter júniusban azt mondta, hogy 40 milliárd forint térségfejlesztési támogatásra számíthat Paks városa a nyári időszakban, csak a kormányülés döntésére és a megfelelő aláírásokra várnak. Ha ők ezt kiszámolták, hogy 40 milliárdot szeretnének Paksnak adni, akkor mi ezt elfogadjuk.

Én csak behajtanám az ígéretet, amit a miniszter úr tett, mert gondolom, hogy az nem csak a választási kampány egyik stratégiai eleme volt

– összegezte a fejlesztésekről szóló támogatásokat a megválasztott polgármester.

Heringes Anita októberben váltja a jelenleg regnáló fideszes Szabó Pétert, aki egyetértett a kormány döntésével, vagyis az adóelvonással.

„A polgármester mostanában sok közleményében kifejti, hogy szerinte az elvonás után maradó összegből is meg lehet oldani a város fenntartását. Nyilván, ha egy családban két kereső van, de az egyik hirtelen elveszíti az állását, akkor az a család megoldja háztartásuk fenntartását egy bevételből is, de az más életszínvonal lesz” – példálózott a megválasztott polgármester, aki hozzátette, erősen határeset, hogy az új költségvetésből meg tudják-e oldani a város fenntartásának feladatait.

„Egy önkormányzatnak vannak kötelező és önként vállalt feladatai. Hivatalosan a kötelező feladatokra a magyar államnak biztosítania kell a működési költségeket – ez is határeset –, de az önként vállalt feladatok közül semmire sem maradna a város bevételeiből” – ismertette a helyzetet Heringes.

Paks leendő polgármestere azt is megjegyezte, a környező településekről is Paksra járnak be az emberek vérvételre, amire nem kapnak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) finanszírozást, de a város eddig ellátta őket, a kiesés miatt viszont ezt a szolgáltatást nem tudják fenntartani, csak a paksiak számára.

Miután leváltották a fideszes polgármestert, megszületett a kormány döntése

„Eddig Paks nagyobb részt vállalt a térség fejlesztéséből, mivel jobb módú település volt, mostantól viszont jóval kevesebbet tudnak segíteni a térségnek, és mivel a feladatok mennyisége nem csökken, így a nehezebb sorsú településeknek kell többet belerakni a fejlesztésekbe. Pont ezért nem éri meg a környező településeknek sem, mivel nagyon sok környező település, amely Paks kistérségében van, rosszabbul jár” – fogalmazott Heringes Anita.

Ha az elvont adót visszaosztjuk másfél vármegyére, akkor mennyi jut egy településre? Két pad?

– tette fel a kérdést a polgármester.

Mivel nem sokkal a választási eredmények kihirdetése után született meg a kormány döntése, ezért sokan úgy gondolták, hogy ez a kormány bosszúja, amiért a város leváltotta a jelenlegi fideszes polgármestert. Heringes Anita szerint azonban a tárgyalásokra való nyitottság azt mutatja, nem feltétlenül erről van szó.

Nem látok a kormányzat fejébe, de az, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek, már arra utal, hogy szeretnének változtatni a rossz döntésükön, ami vagy érzelmi alapú volt, vagy csak rosszul volt időzítve, ami miatt érzelmű alapúnak tűnik

– magyarázta a megválasztott polgármester.

(Borítókép: A Paksi Atomerőmű 2018. június 5-én. Fotó: Nagy Attila Károly / Index)